161724. lajstromszámú szabadalom • Villanófénylámpa
161724 5 6 ját ismertetjük részletesebben vázlatos rajzok alapján. Az 1—6. ábrák néhány tartószár-konstrukció keresztmetszetét mutatják. A 7—10. ábrák találmány szerinti villanófénylámpák keresztmetszetét mutatják, míg a 11. ábra egy tár elvi kapcsolási elrendezését ábrázolja, ahol a tárban párhuzamosan elrende^ zett találmány szerinti villanófénylámpák vannak. Az 1. ábra olyan tartószárnak keresztmetszetét mutatja, amelyet úgy kapunk, hogy gyöngyöt (szaggatott vonal), amelyben 2 és 3 áramvezetők vannak, 4 üvegcsőhöz forrasztunk. A tartószárban 5 üreg van kialakítva, amely 6 gyújtómasszát tartalmaz és ez takarja a 2 és 3 áramvezetők végeit. Ezenkívül a tartószárban 7 üreges tér van kialakítva. A 2. ábrán a hivatkozási számoknak ugyanaz a jelentésük, mint az 1. ábrán. Itt a 4 üvegcső falában 8 nyílás van, úgyhogy a 7 üreges tér a tartószárnak a villanófénylámpába való beforrasztása után közvetlen összeköttetésben áll a ballonon belüli térrel a 8 nyíláson keresztül. Ennél a konstrukciónál a tartószárban levő 7 üreges tér is töltve lehet a fotokémiai égést tápláló gázzal. Ha az 1. ábra szerinti tartószár konstrukciót alkalmazzuk, amelynél a 7 üreges tér általában levegővel van töltve, meg van annak a veszélye', hogy a ballonon belüli térben levő gázatmoszféra szennyeződik, ha a tartószár eltörik, vagy ha szivárgás fordul elő a tartószárnak a búra falához való forrasztása után. Mindamellett változatképpen lehetséges, hogy az 1. ábra szerinti konstrukciónál a tartószárat oly módon forrasszuk a ballon falához, hogy a 7 üreges tér közeledjék a ballonon belüli térrel. A 3. ábra némileg eltérő tartószár konstrukciót mutat. Ezt oly módon kapjuk, hogy a 2 és 3 áramvezetőket bevezetjük 4 üvegcsőbe (ezt a szaggatott vonalak mutatják), majd az üvegcsövet 9 mélyedés táján plasztikusan deformáljuk és ezáltal a belső nyílását lezárjuk. Az ábrán a többi hivatkozási szám értelmezése megegyezik a korábbi ábrákéval. A 4. ábra szerinti tartószár ugyanolyan módon keletkezik, mint a 3. ábra szerinti. Itt azonban az 5 üreg alatt a 4 üvegcső teljes hossza mentén össze van forrasztva. Az 5. és 6. ábrák olyan tartószár konstrukciót mutatnak, amelyet azáltal kapunk, hogy például kerámiai anyagból levő 10 testet alkalmazunk, amelyben két 11 és 12 csatorna van kiképezve, amelyek 13 üregben végződnek. Amint az ábrákon látható, a 13 üreg egy bevágásból áll. Ez a bevágásként kialakított üreg tartalmazza a 6 gyújtómasszát. A bevágás a 2 és 3 áramvezetők végeit összekötő képzelt vonalra harántirányú lehet (5. ábra), vagy pedig ezen összekötő vonallal egybe eshet (6. ábra). A 7. ábra égéssel működő példakénti találmány szerinti villanófénylámpa keresztmetszetét mutatja, ahol a 'metszet síkja a két 2 és 3 áramvezető síkjában van, míg a 8. ábra ugyanennek olyan keresztmetszete, amely erre a síkra merőleges. Az égéssel működő, rajz szerinti villanófénylámpa üvegből levő 14 ballont és 15 lámpafejet tartalmaz. A fotokémiai hatású éghető anyag és a 41 tartószár, amely utóbbi az 1. ábra szerinti konstrukciónak felel meg, a 14 ballonban helyezkedik el. A találmány szerinti villanófénylámpánál, amely megfelelőnek mutatkozott a gyakoratban, a 14 ballon átmérője kb. 9 mm, a lámpa teljes szerkezeti hossza közelítően 24,5 mm. A ballon köbtartalma kb. 560 mm3 , a ballon 19,3.mg cirkont tartalmaz fotokémiai hatású éghető anyagként, forgácsok alakjában, amelyeknek szélessége kb. 40 /mi, vastagsága kb. 20 fim. és hossza kb. 10 cm. A lámpát 657 Hg-cm nyomásra töltöttük fel oxigénnel. A 41 tartószár hossza a ballonon belül 5 mm, átmérője 3 mm, míg az üreg köbtartalma kb. 0,26 mm3 . Az 5 üreg kb. 0,13 mm3 gyújtómasszát tartalmazott a következő összetételben: 2,07 g cirkonpor 1,68 g KCIO4 1,16 g LaCo03 (kb. 1% Sr-ot tartalmaz) 2,70 g mennyiségű 5 súly%-os nitrocellulóze oldat. A maximális periódus, amely a feszültség alkalmazásának pillanatától a maximális fényáram pillanatáig terjed, átlagosan 8,5 msec, ennél a villanófénylámpánál. Egy másik, ezzel összehasonlítható égéssel működő villariófénylámpánál, va történik, a maximális periódus átlaga 12,7 msec. Az égéssel működő találmány szerinti villanófénylámpa a kezdeti 40 msec alatt több fényt szolgáltatott, mint az égéssel működő hagyományos villanófénylámpák (amelyeknél a gyújtó elrendezésben izzószál van alkalmazva) ugyanazon mennyiségű cirkon mellett. Ez fontos előny a találmány szerinti villanófénylámpáknál, minthogy ezeket különösen 1/25 sec és ennél rövidebb záridők mellett használják. A 9. ábra egy másik fajta kivitelű villanófénylámpa olyan keresztmetszetét ábrázolja, amelynél a metszet síkja a 2 és 3 áramvezetők síkjával esik egybe, míg a 10. ábra ugyanezen másik fajta kivitelű találmány szerinti égéssel működő villanófénylámpa ezen síkra merőleges, metszete. Az égéssel működő villanófénylámpának üvegből levő 17 ballonja van és 18 lámpafeje. A 17 ballon tartalmazza a fotokémiai hatású éghető 19 anyagot és a 41 tartószárat, amelynek rendszere megfelel az 1 ábra szerinti konstrukciónak. Egy a gyakorlat számára teljesen kielégítő találmány szerinti villanófénylámpában a ballon átmérője kb. 6 mm, a lámpa teljes szerkezeti hossza 32 mm, a ballon köbtartalma kb. 300 mm3 . A ballon fotokémiai hatású éghető anyagként 19,3 mg cirkont tartalmaz forgácsok alakjában, amelyeknek szélessége kb. 40 /ím, vastagságuk kb. 20 [xm és hosszuk kb. 10 cm. A ballon 1400 Hg-cm nyomású oxigénnel van töltve. A 41 tartószár hoszsza a ballonban 3 mm, átmérője 3 mm és az üreg 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
