161702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyfrekvenciás jeleknek fényérzékeny anyagra való rögzítésére
5 161702 6 egyirányban, ezért a leképzett regisztrátum időirányú széthúzása v = V; — v/ sebességnek felel meg, tehát a papíron előhívás után megjelenő kép összenyomottabb lesz, mint az a kép, amely a 12 ernyőn jelenik meg. Ha a 22 vízszintes lemezpárra kapcsolt eltérítő feszültség polaritása olyan, hogy a 41 fénypont jobbról balfelé halad, akkor a papíron érvényesülő széthúzás a V' = V; + V/ S u = —d Az 5. ábrán pl. az eltérítés nélkül felvett 51 görbeszakaszt s alapvonaltávolsággal lefelé eltolt 52 széthúzott görbeszakasz követi. A korábban felvett 53 széthúzott görbeszakasznak az 51 és 55 széthúzás nélkül felvett görbeszakasz közötti 54 szünet felel meg, és az 54 görbeszakasz vízszintes távolsága annyiszor hosszabb, mint az 54 szünet, ahányszor nagyobb a tényleges v eltérítési sebesség a fotóanyag V/ sebességénél. Ezt a viszonyt időtranszformációs viszonynak nevezzük, és í-vel jelöljük. Ha a v/ fotószalagsebességének és a v; időirányú eltérítési sebességnek mind az összegezési, mind a különbségi esetét figyelembe vesszük, akkor ez a viszony képletben: Vj ± v/ t = v/ Akár a 4. ábra, akár az 5. ábra szerint foganatosítható eljárást is vesszük, mindkét esetben az eltérítés nélküli üzemről az eltérítéses, tehát széthúzott üzemre legegyszerűbb módon manuális működtetéssel térhetünk át. Ha tehát a készülék kezelője, pl. egy, a regisztráló elektronsugárcsővel párhuzamosan kapcsolt vizuálisan megfigyelt elektronsugárcső ernyőjén olyan jelenséget észlel, amelyre részletesebben kíváncsi, a regisztráló készülék előlapján elhelyezett gomb működtetésével lefuttathatja az eltérítő fürész-feszültséget, mire a regisztrátumban megjelenik a széthúzott görbe. A fénykioltásos üzemmódban természetesen a gomb működtetése pillanatában még nem indulhat azonnal az eltérítő feszültség, hanem a fény kioltódik, és mindaddig kioltva marad, amíg a fotoszalag exponált része elvonul az ernyő elől. Az alapvonaleltolásos üzemmódban erre a várakozási időre természetesen nincs szükség. Lehetséges olyan alkalmazás is, ahol a felhasználót meghatározott időszakonként érdekli a széthúzott regisztrátum. Ilyenkor célszerűtlen volna a manuális üzemmód. Célszerű ekkor a nyomógombot egy periodikusan ismétlődő indító jellel helyettesíteni. Ennek az indító jelnek periodicitása tág határok között változtatható annak érdekében, hogy az alkalmazó a regisztrálási viszonyok szerint megválaszthassa, hogy milyen gyakran váltódjék ki a széthúzást végző eltérítő feszültség. Különösen kutatómunkában, arra is igény lehet, hogy a széthúzott regisztrátumot biztosító eltérítő feszültség csak akkor váltódjék ki, amikor a regisztrálandó mennyiségben valamilyen jellegzetes változás történik, pl. hirtelen megnő a jel amplitúdója, a frekvenciája, a felfutási meredeksége, vagy bármilyen más jellemzője. Ebben az esetben a 6. ábra szerinti megoldást lehet alkalmazni. Eszerint a 61 elektronsugárcső függőleges lemezpárjára csatlakozik a 62 függőleges előerősítőn és a 63 függőleges végerősítőn keresztül a 62 előerősítő bemenetére adott regisztrálandó 10 15 20 25 ;30 35 40 45 50 55 60 sebességnek felel meg. Bármelyik megoldás ese- 15 tében a regisztrátum időtengelye tényleges értékben hitelesíthető. Amikor az eltérítő fürész-feszültség lefutott, és egy regisztrátumszakasz felrajzolódott a 15 fényérzékeny szalagra (papír vagy film), akkor nem szabad az eltérítő feszült- 20 séget újra indítani, mert különben belerajzolna az előzőleg már exponált képbe. Ilyenkor a kioltott fénnyel meg kell várni, amíg a regisztráló papír már exponált része elhalad az ernyő előtt, és ismét exponálatlan papírsizakasz kerül a 12 er- 25 nyővel szemben. Ha a 12 ernyő kihasználható vízszintes szélessége L, akkor a következő kép felrajzolását biztosító eltérítő feszültség indításáig szükséges várakozási idő ;30 L tv = • v/ Ha a tv várakozási időre a fényt kioltjuk és az 35 újabb eltérítő fürész-feszültséget csak ezután indítjuk, akkor a 42 újabb regisztrátum-szakasz nem fedi át a 43 megelőző regisztrátumot. Természetesen, ha a széthúzásos üzemmód után újra eltérítés nélküli üzemmódra térünk át, akkor 40 elég t v ideig várni, hiszen akkor az elektronsu"2 gárnak nem az ernyő egyik széléről a másik szélére kell átkerülnie, hanem csak az ernyő köze^ pere, vagyis csak L/2 hosszúságú fotóanyag elha- 45 ladását kell kivárni. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítása módja valósítható meg az 5. ábra szerint. Ennél az eljárásnál nem az elektronsugárcső 50 fényének előírt időre való kioltásával biztosítjuk, hogy a széthúzott kép ne kerüljön átfedésbe a megelőzően felvett regisztrátummal, hanem úgy, hogy a regisztrálandó jelhez hozzáadunk egy +U vagy —U feszültséget, aminek hatására a 55 rajzolt görbe alapvonala s-értékkel feljebb vagy lejebb kerül, mint az eltérítés nélküli regisztrátum. Az s alapvonal-eltolódás és az additív U feszülség között az elektronsugárcső d eltérítési érzékenysége teremt kapcsolatot a következő 60 képlet szerint: 3
