161697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (-) ciszepoxipropilfoszfonsav előállítására
161697 talmazó szennyezett szilárd frakciók tisztítása ugyancsak végrehajtható úgy, hogy az anyagot metanolban oldjuk, hozzáadunk azonos mennyiségű n-butanolt, ledesztilláljuk a metanolt, kiszűrjük a butanolban oldhatatlan anyagokat; így e gy butanolos oldatot kapunk, amely a tisztított antibiotikum ammóniumsóját tartalmazza. Az ammóniumsó ezután szilárd alakban nyerhető ki oly módon, hogy a butanolos oldatot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Egy másik megoldás szerint az ammóniumsó vízzel extrahálható a butanolos oldatból: így a (-) cisz-1,2--epoxipropilfoszfonsav ammóniumsójának vizes oldatát kapjuk. Az antibiotikum kalciumsóját úgy állítjuk elő, hogy az ammóniumsó vizes oldatához kalciumhidroxidot adunk, és a kapott oldatot csökkentett nyomáson melegítjük. Egy másik megoldás szerint a kalciumsót úgy is előállíthatjuk, hogy az antibiotikum egy másik sójának oldatát kalciumciklusú kationcserélő gyantán vezetjük át. A 10 mg/ml koncentrációjú vizes oldatokból állás közben vagy keverés hatására kikristályosodik a kalciumsó. A (-) cisz-l,2-epoxipropilfoszfonsav és sói hasznos mikrobaellenes szerek, amelyek egyaránt aktívak a Gram-pozitív és Gram-negatív patogén baktériumok növekedésének gátlásában. Ez az antibiotikum és különösen sói aktívak patogén Bacillus-, Escherichia-, Staphylococcus-, Salmonella- és Proteus-féleségekkel és ezek antibiotikum-rezisztens törzseivel szemben. Az ilyen patogének jellegzetes képviselői a következők: Escherichia coli, Salmonella schottmuelleri, Salmonella gallinarum, Proteus vulgaris, Proteus mirabilis, Proteus morganii és Staphylococcus aureus. Így a (-) cisz-l,2-epoxipropilfoszfonsav és sói antiszeptikus ágensként használhatók érzékeny organizmusoknak a gyógyszerészeti, fogászati és orvosi felszerelésről és egyéb, az ilyen organizmusokkal való fertőződésnek kitett területekről való eltávolítására. Hasonlóképpen használhatók bizonyos mikroorganizmusoknak mikroorganizmus-keverékekből való kiválasztására. A (-) cisz-l,2-epoxipropilfoszfonsav sói ugyancsak használhatók baktériumos fertőzések által okozott betegségek emberben és állatokban való kezelésére, és különösen értékesek ilyen vonatkozásban, mivel aktívak rezisztens patogéntörzsekkel szemben. Ezek a sók különösen értékesek, mivel hatékonyak orális adagolásban, bár parenterálisan is bevihetők. A következő példákat illusztrálás céljából, és nem korlátozás gyanánt adjuk meg. 1. példa Streptomyces fradiae NRRL B—3360-t tenyésztettünk a következő összetételű ferde agar táptalajon: K2 HP0 4 agar H20 pH = 7,0 1,0 g 20,0 g 1000 ml A) „Ferde" táptalaj kukoricakeményítő aszparagin Mennyiség 10,0 g 1,0 g 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A tenyészet egykacsnyi mennyiségével egy 250 ml-es terelőlapos Erlenmeyer-lombikot oltottunk be, amely 40 ml alábbi összetételű inokulum-táptalajt tartalmazott: B) Inokulum-táptalaj Mennyiség kukoricakeményítő 10,0 g aszparagin 1,0 g K2HPO4 1,0 g H2O 1000 ml pH = 7,0 A beoltott lombikot 28 °C-on két napon át inkubáltuk egy 5 cm löketű, 220/perc fordulatszámú körrázógépen. 8 db 250 ml-es Erlenmeyer-lombikot készítettünk elő, amelyek mindegyike 30 ml alábbi öszszetételű táptalajt tartalmazott: C) Termelő táptalaj Mennyiség kukoricakeményítő 20,0 g K2HPO4 0,5 g aszparagin 5,0 g CaCl2 . 2H 2 0 0,5 g NaCl 0,5 g MgS04 . 7H 2 0 0,2 g FeS04 . 7H2 0 0,03 g 2. sz. nyomelemkeverék* 10 ml nátriumaszkorbát 0,5 g nátriumcitrát 1,0 g desztillált H2 0 1000 ml pH = 7,0 2. sz. nyomelemkeverék* FeSG-4. 7H2 0 1,0 g MnS04 . 4H 2 0 1,0 g CuCl2 . 2H 2 0 25 mg CaCl2 100 mg H3BO3 56 mg (NH4 )6Mo 7 024 • 4H2 0 19 mg ZnS04 . 7H2 0 200 mg deszt. H2 0 1000 ml Ezután vizes mononátriumglutamát-oldatot adagoltunk a lombikokhoz oly módon, hogy az alábbi táblázatban feltüntetett mononátriumglutamát-végkoncentrációt érjük el. Ezeket a lombikokat sterilizáltuk, lehűtöttük és 1,0 ml fent leírt módon előállított inokulummal oltottuk be. A beoltott lombikokat 28 °C-on inkubáltuk egy 5 cm löketű, 220/perc fordulatszámmal működő körrázógépen; egy lombikot három-, egy másikat négynapi inkubálás után vettünk le. A lombikok tartalmát 10 percen át 8500 ford./perc sebességgel centrifugáltuk és a felülúszót dekantáltuk. A felülúszót tesztorganizmusként Proteus vulgaris MB—838 (NRRL—3361) felhasználásával határoztuk meg. A fermentlevek három-, illetve négynapi inkubálás után kapott meghatározási eredményeit a következőkben mutatjuk be:
