161679. lajstromszámú szabadalom • Kétsugárutas optikai fotometráló rendszer

w§ zet mozgás közben különböző területeket takar le és az érzékelő felületének inhomogeriitása a mérés pontosságát negatív értelemben befolyásolja, c) Az a) és b) pontokban említett hátrányok kiküszöbölésére egyes készülékekben a sugárzáscsökkentő szerkezet közvetlenül a megvilágító rendszer egyik leképező eleme előtt van elhelyezve és közvetlenül annak nyílását csökkenti. Hátránya ennek a szerkezetnek, hogy mérete viszonylag nagy és így a mozgó fényrekesz szerkezetének is nagyméretűnek kell lennie. További hátránya, hogy a rendszerben az optikai úthosszak is nagyok. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, amelynél a célszerű szerkezeti elrendezés mellett az említett hátrányok megszűnnek és a mérések pontossága, megbízhatósága kielégíti az igényeket. Az 1. rajzon látható optikai rendszer van felépítve a 2. rajzon látható két Biipámtas _spektrofotopéter mindkét sugárútiában A könynyebb érthetőség kedvéért az 1. rajzon a sugármenet úgy van ábrázolva, mint amikor lencsés optikai elemeket alkalmaznak, de a berendezésben a megjelölt helyeken lencsék helyett tükrök is alkalmazhatók. Az 1. rajzon látható optikai rendszerben az (1) sugárforrásból kiinduló nyalábokat a (2) leképező optikai elem a (3) küvettatérbe vetíti. A (2) optikai elem gyújtótávolsága akkora, hogy az (1) sugárforrást a (4) síkban képezi le, ami egyben a legkisebb nyalábkeresztmetszet is. A (3) küvettatér mellett közvetlenül helyezkedik el az (5) sugárzáscsökkentő szerkezet rekesze, ami a sugárforrás különböző pontjaiból kiinduló és a rajta áthaladó nyalábok nyílását határolja. A (6) optikai elem képezi le a küvettatérben levő sugárforrás (4) képét a (7) kilépőnyílásra. Ä küvettatér mellett közvetlenül elhelyezett {5) sugárzáscsökkentő szerkezet felületének minden pontja a sugárforrás kihasznált területének minden pontjából fényt kap, tehát ha a rekesz felületéből bárhol kitakarunk, illetve betakarunk bármilyen zárszerkezettel, akkor a rendszeren keresztülhaladó minden sugárnyaláb keresztmetszete azonos mértékben csökken és így a (7) kilépőnyíiás területének minden pontjának kivilágítása is azonos mértékben csökken

. A 2. rajzon látható két sugárutas megoldásban miadr két sugárútban az 1. raizon látható optikai rendszer van felépítve A sugárnyalábok szétválasztására, illetve egyesítésére szolgáló (8) síktükrök és (9) forgbtük'Ör)az (1) sugárforrás és (3) küvettatér, valamint az (5) sugárzáscsökkentő szerkezet és a (7) kilépőnyílás között vannak elhelyezve.. Egyszerű fotométerekben a (7) kilépőnyílásban már közvetlenül az érzékelő is elhelyezhető. Spektrofotométerekben ez egy monokromátor be- vagy kilépőrése. A spektrofotométer monokromátorában a (7) résből kiinduló sugárnyalábokat a (10) kollimátortükör párhuzamosítja és a (11) diszpergáló prizmán keresztül a (12) Littrow-tükörre vetíti. A visszavert nyalábok a (11) prizmában tovább Iflboptótinak, és kissé eltplódva újra a (10) kollimátortükör egyesíti a visszavert nyalábokat a (13) kilépőrésen. A kilépőrést a (14) tükör képezi 5 le a (15) érzékelőre. A (5) sugárzáscsökkentő szerkezettel szabályozott megfelelő energiájú és egyenletesen kivilágított (7) kilépőnyíiás képe kerül a (15) érzékelőre. A (11) diszpergáló elem — prizma vagy rács 10 — képe a küvettatér (3) közelébe esik. A (6) és (10) leképező optikai elemek gyújtótávolságának megfelelő megválasztása piztosítja, hogy ez a kép közvetlenül a (3) küvettatér mellett legyen, ahová az (5) sugárzáscsökkentő szerkezetet is el-15 helyeztük. Ez biztosítja a (11) cíiszpergáló elem keresztmetszetének maximális kihasználását. A megoldás előnyei: 20 ad. a) Az optikai sugárzáscsökkentő (5) szerkezetet a (3) küvettatér mellett elhelyezve á sugárútnak a (4) legkiseBtí\kéreszi^netszetű hejye a (3) küvettatérbe a vizsgálandó anyagra kerül. Ez a nyalábkeresztmetszet a nagyobb magas-25 sági irányban, a (3) küvettatérben alig változik és így kis keresztmetszetű, de nagy rétegvastagságú küvetták alkalmazhatók. Lehetővé teszi a megoldás az optikai sugárzáscsökkentő (5) szerkezetnek a (3) küvettatér melletti elhelyezésével, 30 hogy a sugárnyaláb (4) legkisebb keresztmetszetének további leképzése nem szükséges. ad. b) A (3) küvettatér mellé beépített (5) opti*kai sugárzáscsökkentő szerkezet a (7) kiléponyílásra, illetve az (15) érzékelőre jutó minden sugárnyaláb nyílását egyszerre és egyenlő mértékben csökkenti. így az (15) érzékelő egész felületén egyenletesen csökken a sugárzás erőssége és az (15) érzékelő felületi inhomogenitása nem okoz mérési pontatlanságot, ad. c) Mivel a (5) sugárzáscsökkentő szerkezet a (3) küvettatér mellett van elhelyezve, ezért mérete jelentősen kisebb, mint az ismert megoldásokban a leképező optikai elem előtt közvetlenül 4g elhelyezett sugárzáscsökkentő mérete. Az optikai szerkezeti hossz méretének növelésére nincs szükség és a (15) érzékelő kivilágítása is egyenletes marad. Előnyös továbbá, hogy 50 — a megoldás fordított sugármenet esetén is alkalmazható, ha a fényforrás egy optikai rendszernek, pl. monokromátornak, a (7) kilépőnyílása és az (15) érzékelő a jelzett (1) fényforrás helyén van. 55 — a spektrofotométerekben való alkalmazásnál a (11) diszpergáló elem — prizma vagy rács — azonos keresztmetszetén megy keresztül minden sugárnyaláb és ez biztosítja a teljes kihasználást és a (11) diszpergáló elem inhomogenitása sem 60 okoz mérési hibát. Szabadalmi igénypont Két sugárutas optikai fotometráló berendezés 65 sugárzáscsökkentő (5) szerkezettel, azzal jellé-