161677. lajstromszámú szabadalom • Hőre lágyuló expandálható sztirolpolimer készítmények

5 161677 6 habosító anyag abban az esetben, ha habosított termékeket akarunk előállítani, bármilyen típusú lehet; így lehet valamely gáz, alifás szénhidro­gén, például pentán, hexán, heptán, klórozott vagy fluorozott alifás szénhidrogén-származék, például metilénklorid vagy klórozott etilén, vagy valamely kémiai habosító anyag, amely hő hatá­sára gázfejlődés közben bomlik; kémiai habosító anyagokként például azovegyületeket, hidrazino­kat, nitraminokat, bikarbonátokat, oxalátokat használunk. Ez a felsorolás nem korlátozó jellegű és a habosító anyag megválasztása elsősorban az expandált anyaggal szemben támasztott követel­mények függvénye. Ilyen követelmények: az anyag élelmiszeripari célokra megfelelő tiszta­sága, lángállósága vagy más tulajdonságai, a fel­dolgozás módja és hőmérséklete. A habosító anyagot vagy az alap-polimerbe, vagy az adalék­-polimerbe, vagy a készítmény egyéb pomponen­sébe adagoljuk be, vagy e különféle komponen­sek összekeverése, vagy a keverék feldolgozása során visszük be. Az (A) sztirol alap-polimer lehet: a) e gy sztirol-, egy gyűrűn-, vagy egy a-hely­zetben szubsztituált sztirol, például klór- vagy diklórsztirol, viniltoluol, a-metilsztirol homopoli­merje, vagy a sztirol és legalább egy, nevezett sztirolszármazék kopolimerje, vagy pedig a szti­rolnak és/vagy nevezett sztirolszármazéknak egy vagy több kopolimerizálható monomerrel, pél­dául akrilnitrillel, metakrilnitrillel, akril- és me­takrilsavval, valamint ezek alkilésztereivel, kü­lönösen metil-, etil-, és butilészterével képezett kopolimerje; b) a fentiekben megadott típusú valamely olyan homo- vagy kopolimer, amely ezen felül kis mennyiségben térhálósításra alkalmas, poli­funkciós komonomereket is tartalmaz; c) nevezett a) és b) típusú termékek keveréke; d) fent nevezett a) és b) típusú termékek egy, vagy több tagjának egy vagy több — az ütés­állóság növelésére szolgáló — elasztomerrel, pél­dául GRS típusú kaucsukkal, vagy polibutadién­-elasztomerre ojtott sztiroltermékkel erősített po­lisztirollal, vizes emulzióban előállított, térhálós akrilnitril-butadién elasztomerrel, vagy poli­butadién elasztomerre ojtott sztirol-akrilnitrillel (ABS-el), vagy egy telített, akrilát-, poliolefin-, vagy még inkább etilén-vinilacetát elasztomerre ojtott sztirol-akrilnitrillel erősített sztirol-akril­nitril kopolimerrel alkotott keveréke. A találmány szerinti készítményekben használt (B) adalék-polimerek — mint említettük — olyan polimergyanták, amelyeket legalább egyfajta sztirol monomer polimerizációja útján, vagy egy ilyen monomeren CH9 — C C gyököt tartalmazó komonomerrel történt kopolimerizációja útján nyertünk. Ilyen (B) adalék-polimerek nem korlátozó jel­legű példáiként megemlíthetjük a vinil-aromás monomer szénhidrogének (sztirol, a-metilsztirol) ionos vagy gyökös polimerizációja útján kapott polimereket, a sztirol-akrilnitril kopolimereket, amelyekben a sztirol egy része és/vagy az akril­nitril egészben vagy részben a megfelelő szub­sztituált monomerekkel van helyettesítve, így a sztirol-metakrilnitril kopolimereket, vagy az a-metilsztirol-sztirol-akrilnitril terpolimereket, a sztirol és/vagy a-metilsztirol-metilmetakrilát ko­polimereket, sztirol-metil-metakrilát-akrilnitril terpolimereket. Hasznos lehet, ha ezekhez a különböző készít­ményekhez kis, mégpedig a felhasznált monome­rek egészére vonatkoztatva 10 súlyszázalék alatti mennyiségben más — például a térhálósodás elősegítésére szolgáló — komonomereket is ada­golunk. A fenti értelemben például 10%-nál ke­vesebb divinilbenzolt tartalmazó sztirol-akrilnit­ril kopolimereket is használhatunk. Az előzőekben leírt (B) adalék-polimerek bár­mely ismert polimerizációs eljárással, előnyösen vizes emulzióban végzett polimerizációival állít­hatók elő. Ez utóbbi módszerrel könnyebben nyerhetők nagy molekulasúlyú termékek. A molekulasúly a polimerizáció hőfokával, az ini­ciátor és esetleg a láncátadó szer mennyiségével szabályozható. A vizes emulzióban végzett polimerizáció lehe­tővé teszi, hogy az adalék-polimereket por for­mában nyerjük ki, például oly módon, hogy a latexet egyszerűen finoman diszpergáljuk. A por alakú polimer azért előnyös, mert az a habosít­ható alap-polimerben jól diszpergálható. A (B) adalék hőre lágyuló alap-polimerbe tör­ténő bedolgozásának egyik módja az, hogy a por alakú keveréket gyorskeverőben készítjük el. A habosító anyagok, így az azovegyületek, a hidr­azidok, nitraminok, vagy egyszerűen a bikarboná­tok vagy oxalátok, valamint egyéb adalékok, mint stabilizátorok, antioxidánsok, kenőanyagok, lágyítók, antisztatizáló anyagok, zömítőanyagok, lángmentesítő anyagok, töltő- és színezőanyagok szintén ebben a gyorskeverőben keverhetők be. Ha a hőre lágyuló alapanyagot emulzióban nyerjük, akkor az az adalék-polimerbe latex for­májában is bekeverhető. Ez egy rendkívül ho­mogén keverék előállítását teszi lehetővé. Egy másik eljárás, amelynek segítségével a hőre lágyuló alapanyag és az adalék-polimer ho­mogén keverékét állíthatjuk elő, abban áll, hogy e két alkotó egyikének polimerizácíóját a másik jelenlétében végezzük. A találmány különösen előnyös kiviteli for­máiként az alábbiakat említjük: — ha az (A) alap-polimer a sztirol valamely, adott esetben elasztomerrel erősített homopoli­merje, úgy (B) adalék-polimerként előnyösen egy sztirol homopolimert, vagy sztirol-metakrilát ko­polimert használunk, — ha az (A) alap-polimer egy sztirol-akrilnit­ril kopolimer, vagy ABS terpolimer, úgy (B) ada­lék-polimerként sztirol-akrilnitril kopolimert használunk. Más — különösen bonyolultabb, és a gyakor­latban egyre gyakrabban előforduló — esetek­ben, amikor az (A) hőre lágyuló anyag olyan po-10 15 30 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents