161640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés grafikusan adott függvény letapogatására

161640 származtatunk, ezeket késleltetjük, majd a késleltetett impulzusokkal az elektronsugarat viszszavezéreljük és az Y-irányú eltérítő feszültségek átlagát képezzük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az Y-irányban kitérített elektronsugárral a teljes képmezőt letapogatjuk, és a metszésekből származtatott impulzusokat mint helyzetmodulált impulzussorozatot demoduláljuk. Láthatjuk, hogy a találmány szerinti eljárás a bevezetésben ismertetett megoldások előnyeit mindkét megoldás esetén a hátrányok nélkül egyesíti: elmarad a maszk bonyolult és lassú elkészítése, a letapogatás sebessége viszont lényegesen nagyobb és tehetetlensége sokkal kisebb, mint direktirós görbekövető megoldások esetén. Ez esetben a letapogatást a görbe környezetére korlátozzuk. A találmány szerinti eljárás foganatosításához az előbbi esetben oly kapcsolási elrendezést alkalmazhatunk, amelynek képfelvevő csöve és az elektronsugarat két egymásra merőleges irányban eltérítő áramköre, valamint az elektronsugár kitéréséből a letapogatandó görbe ordinátáival arányosan származtatott villamos jelet kivezető, egynél több jeladó egysége van. A találmány abban van, hogy a képfelvevő cső jelkimenete — célszerűen erősítőén át — késleltető áramkör bemenetére van kötve, ennek kimenete kétbemenetű kétállapotú billenőkör egyik bemenetére van kapcsolva, a billenőkör kimenete integrátor bemenetére, ennek kimenete egyrészt a képfelvevő cső Y-irányú eltérítő áramkörének vezérlő bemenetére, másrészt átlagképző áramkör bemenetére van kötve, végül az átlagképző áramkör kimenete analóg-digitális átalakító bemenetére, a billenőkör másik bemenete pedig a képfelvevő cső indító jelbemenettel ellátott X-irányú eltérítő áramkörének egyik kimenetére van csatlakoztatva. A második esetben viszont olyan kapcsolási elrendezést alkalmazhatunk, amelynek televíziós kamerája, ennek kimenetéhez csatlakoztatott mintavevő áramköre és logikai áramköre, valamint a mintavevő áramkör és a logikai áramkör kimenetéhez csatlakoztatott demodulator áramköre van, amikor is a logikai áramkörnek a mintavevő áramkör további bemenetéhez csatlakoztatott kimenete is van. Ennek az utóbbi megoldásnak az előbbihez viszonyítva egyik nagy előnye, hogy az optikai kép átalakítására viszonylag olcsó ipari televíziós kamerát alkalmazhatunk. További előnye, hogy az alkalmazott — logikai áramkörrel vezérelt — mintavétel különleges, például több értékű függvények generálását is lehetővé teszi, egyben egyszerű módszert kínál a generált függvény alapfrekvenciájának beállítására. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárás foganatosításához való kapcsolási elrendezés két példakénti kiviteli alakjának tömbvázlatát tüntettük fel. A rajzon azonos hivatkozási szám hasonló részletet jelöl. Az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a leképezendő grafikus függvény 1 asztalon van elhelyezve. 2 hivatkozási számmal lencserendszert jelöltünk, amely az 1 asztalon elhelyezett grafikus függvény képét 3 képfelvevő cső jellemzésére képezi le. A 3 képfelvevő cső letapogató elektronsugarát 4 és 5 eltérítő áramkörök mozgatják a jellemezen. Ezek közül az 5 áramkör a sugarat periodikusan ismétlődve az Y-tengely mentén mozgatja. A 4 eltérítő áramkör az erre merőleges X-irányú kitérítést biztosítja a kívánt időalapnak vagy tetszőlegesen változó vezérlő jelnek megfelelő sebességgel, amint ez önmagában ismeretes. A 3 képfelvevő csőhöz 6 erősítő és 7 késleltető áramkör közbeiktatásával a kétállapotú 8 billenőkör csatlakozik, amelynek egyik bemenete a 4 eltérítő áramkör további jelkimenetével van összekötve. A 4 eltérítő áramkör jelbemenetét A hivatkozási betűvel jelöltük. A 8 billenőkörhöz 9 integrátor csatlakozik, amely egyrészt az 5 eltérítő áramkör bemenetével, másrészt 10 átlagértékképző áramkör bemenetével van összekötve. A 10 átlagértékképző áramkörhöz az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 11 analóg-digitális átalakító csatlakozik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: Az 1 asztalon elhelyezett grafikus függvény képét — mint említettük — a 2 lencserendszer a 3 képfelvevő cső jellemezére képezi le. Amikor a kétállapotú 8 billenőkör alapállásban van, a 9 integrátor az 5 eltérítő áramkörön át a 3 képfelvevő cső letapogató elektronsugarát a képmező bal alsó sarkában, vagyis egy képzeletbeli koordináta-rendszer origójában tartja. Alapállásban ugyanis X-irányú eltérítés sincs. Ha azonban a 4 eltérítő áramkör A bemenetére indító impulzus jut, egyrészt a 4 eltérítő áramkör megkezdi a sugár X-irányú eltérítését, másrészt átbillenti a kétállapotú 8 billenőkört. A 8 billenőkör kimenő jelét a 9 integrátor lineárisan növekvő feszültséggé alakítja, amely az 5 eltérítő áramkörön át a 3 képfelvevő cső elektronsugarát az Y-irányban ugyancsak eltéríti. Az így keletkező összetett mozgás során az elektronsugár meredeken metszi a letapogatandó görbét. Metszéskor a 3 képfelvevő cső jellemezéről a 6 erősítőn és a 7 késleltetőn át impulzus jut a kétállapotú 8 billenőkörre, amely alapállásába billen vissza. Most 8 billenőkör kimenő jele a 9 integrátoron csökkenő feszültséget hoz létre, amely az 5 eltérítő áramkörön át az elektronsugarat az előbbivel ellenkező előjelű Y-irányú eltérítésre kényszeríti. Mivel a 3 képfelvevő cső impulzusát a 7 késleltető áramkör késlelteti, a kétállapotú 8 billenőkör is késéssel billen vissza. Az elektronsugár tehát a metszett görbén túllendül, majd ellenkező irányú mozgással újra metszi a görbét. Ez az újbóli metszés ugyancsak impulzust eredményez, amely az említett pályán haladva késleltetéssel újból a letapogató elektronsugár viszszafordulását váltja ki. Minthogy pedig közben 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60