161632. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés beavatkozójel előállítására digitális automatikus rendszerekben

161632 7 8 pontjára. Ily módon a P'j további „hamis koincidencia" állapotai nem hoznak létre újabb F, beavatkozó jelet. Miután az R referenciainformáció az utolsó kódolt állapotát is felvette, az 1 reférenciajeladó és -kapcsoló RZi ciklus vezérlését biztosító kimenő porttján ciklusvégi parancsjelet ad, amelylyel az FFj flip-flopot alapállapotába billenti vissza. A 2 vonaláramkör ezáltal újabb beavatkozó jel kiadására vált alkalmassá. Az Y bemeneti információt a 3 oszlopáramkör Yi... Y;... Yn

bemenő pontokra vezetjük. A 3 oszlopáramkör határozza meg, hogy melyik 2i... 2j ... 2n

vonaláramkor szolgáltasson ismételt beavatkozó jelet. A 3 oszlopáramkörben levő Ni... N;... Nn

inverterék állítják elő az Y bemenő jelekből a komplemens Y információt. A 31 kapcsolóegység pozitív vagy negatív logikai rendszerhez történő illesztést valósítja meg. A kimenő ponton megjelenő Y;' ill. Yf' információkból a 32 dekódoló egység előállítja a TYi ... TYj ... TYm

jeleket. A megfelelő

2i

vonaláramkör kijelölését a TY.j = 0 feltétel teljesülése biztosítja. Az ismételt beavatkozó jel az RY időzítő jel hatására jön létre. Az RY = 0 esetén a rÍY

i

= 0 által kijelölt

2i

vonaláramkör Pj kimenő pontján jelenik meg az ismételt beavatkozó jel. Az RY = 0 jel előállítható az 1 referenciajeladó és -kapcsoló által a ciklus vége előtt is. Ebben az esetben az RZ2 jel közvetlenül a RY jel előtt az FF1

flip-flopot alapállapotában billenti az első íj UNIVERZÁLIS-kapun keresztül. Az első íj UNIVERZÄLIS-kapu biztosítja, hogy csak a TY-, = 0 feltétellel kijelölt 2, vonaláramkör jelének hatására billenjen vissza az FFi flip-flop. A P.j kimenő ponton megjelenő ismételt beavatkozó jel lefutó élével vezérelve az FF^ flip-flop ismét visszabillen és tiltja a második NORj UNIVERZÁLIS-kaput. Az FF-j flip-flop alapállapotába való visszabillentését az RZi a működési ciklus vezérlését biztosító jel végzi. Az RY = 0 jel bekövetkezhet a ciklus vége után is. Ekkor a működési ciklus vezérlését biztosító RZ2

jel az RY jel után jelenik meg. Az RZ2

jel legkésőbb a következő ciklus kezdete előtt kell, hogy megjelenjen és az ¥Yi

flip-flop áráiftkört alapállapotba billentse. A 4 logikai szintillesztő egy változtatható nagyságú fészültséggenerátor és logikai kapcsoló, ainely az X és Y bemenő információs pontok közösített L nullpont ja és az áramköri elrendezés közösített nulla G pontja közé van kötve. Ezen elrendezés hatására a 2 vonaláramkörök és a 3 oszlópáramkör bemenő pontjain mindenkor a beérkező jel és a logikai szintillesztő feszültségéinek különbsége jelenik meg. Pozitív értelmű logika esetén az információk közösített L nullpont és a közös hideg G pont közti feszültséget a bejövő X és Y információ logikai „0" szintjére kell beállítani. Az L és G pont közti szint lehet mind pozitív, mind negatív az L ponthoz képest, a 4 logikai szintillesztő feszültségtartományán belül. Az 1 referencia jeladó és — kapcsoló a 2 vonaláramkörök bemeneteire az R komplemens információt kapcsolja referenciainformációként. A 3 oszlopáramkör 31 kapcsolóegysége a kö<vetkező feltételeket valósítja meg: Negatív értelmű logika esetén a bemeneti információk L közösített nullpont ja és a közösített G hidegpont közti feszültséget a bejövő X és Y információk logikai „1" szintjére kell beállítani. Ez az L és G pontok közötti szint lehet mind pozitív, mind negatív az L ponthoz képest a 4 logikai szintillesztő fezsültségtartományán belül. Az 1 referenciajeladó és -kapcsoló a 2 vonaláramkörök bemeneteire az R refereneiainformációt kapcsolja. A 3 oszlopáramkör 31 kapcsolóegysége a következő feltételeket valósítja meg: Y, = Y,' Y, = Yi' A 32 dekódoló mátrix Y;' és Y;' bemeneteire az Y logikai értelmétől függetlenül mindig azonos logikai szintek kerülnek a 31 kapcsolóegység folytán. Negatív értelmű logika esetén a (4) egyenlet egy módosított formáját valósítjuk meg: P' = Xi • Rí + X2

R

2

+

• • • "X| • H, + ... Xn

R

u

... (5) Az X; szimbólummal jellemzett bemenő információ a jelgenerátor X; információjából az L a bemenő információk közösített nullpont feszültségszintjéhez képest a belső közösített G pont feszültségszintjének az X bemenő jel logikai „1" szintjére való átállításával jött létre az áramköri elrendezés információs bemenő pontjain. Az előbbiek alapján az R referenciainformáció komplemense az X;

információnak és a 2

n

állapotától az 1. állapotáig lépésenként az összes lehetséges állapotokat felveszi. A koincidencia hasonlóképpen valósul meg, mint a pozitív X logika esetén és a Pj kimenő pontjain megjelenik a beavatkozó jel. Láthatóan ugyanaz a 2., vonaláramkor alkalmas úgy a pozitív, mint a negatív értelmű bemenéti X és Y információ féldolgozására a (4) vagy (5) és a (3) egyenletek feltételeinek kielégítésére. A rendszer 4 logikai szintillesztő egysége pedig mind a pozitív, mind a negatív logikai értelmű X és Y információ feldolgozására nemcsak a találmány tárgyát képező 2^ vonaláramkörök alkalmazása mellett, hanem az ismert csak kombinációs hálózattal rendelkező vonaláramkörök esetén is képessé teszi az áramköri elrendezést az (1) vagy (2) egyenletek megvalósítására. Fenti állításunkat az alábbi vizsgálódással támasztjuk alá. A 2} vonaláramkörök bemenő pontjaira az X bemenő és az R^R;) referenciáin-65 formáció érkezik. A 11 referencia jeladó, amely 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55