161573. lajstromszámú szabadalom • Sújtólégbiztos, késleltetett gyutacs és eljárás késleltetőjének előállítására

3 161573 4 lyukak számát átlagosan 10%-kal lehet csökkenteni és a furólyukkihasználási tényezőt 6-8%-kal növelni. A vágatkihajtás sebességét 30-100%-ig, sőt még ennél nagyobb mértékben is lehet fokozni. Csökkenteni lehet a vágat kihajtási költségét és növelni g lehet a munka termelékenységét. Elkerülhető, hogy a pülanatgyutacsok révén egymásután végrehajtott robbantások által kiváltott metánt a következő robbantás begyújtsa. A sújtólégbiztos bányászási technológiák kifejlesztéséhez JQ eddig legjobbnak minősített millszekundumos villamos gyu­tacsok azonban még mindig nem tekinthetők sújtólég­biztosnak, előállításuk drága, bonyolult és minőségi para­métereik meg nem engedhetően tág határok között változ­nak. 15 Az ismert millszekundumos villamos gyutacsokban - a pillanathatású villamos gyutacsoktól eltérően - pirotechnikai késleltető elegy van, amelyet egyik végén gyújtófej gyújt be Az elegy összetételétől és hosszától függő idő alatt végig ég és amikor az égés a primer töltethez ér, a primer töltetet gyújtja. 20 Az ismert késleltető elegyek hátrányos tulajdonsága, hogy égési hőmérsékletük eléri az 5000-6000 C°-ot is. E magas égési hőmérsékletnél a gyutacs fala szilárdságát nagymérték­ben elveszti és a késleltető elegy égése folyamán keletkező gázok nyomása a falat megrepesztheti, felszakíthatja. Arány- 25 lag gyakran előfordul, hogy a gyutacsfal megrepedésekor, illetve felszakadásakor a gyutacs belsejében levő nagy gáznyo­más a nagy hőmérsékletű késleltető elegyrészeket robbanás­szerűen kilöki a gyutacsból és ezek az elegyrészek a gyutacsot tartalmazó robbantólyuk közvetlen környezetében levő eset- JQ leges nagy sújtólégkoncentrációt berobbantják. A robbantó­lyuk közvetlen környezetében akkor is létrejöhet nagy sújtólégkoncentráció, ha ebben az időben a masszívum egész felülete mentén még nem alakult ki mindenütt berobbanás­ho7 elegendő naeyságú sújtólégkoncentráció. A nagy hőmér- 35 sékletű késleltető elegyrészek érintkezésbe kerülhetnek a fúrólyuk közvetlen környezetében levő nagy sújtólégkoncent­rációval, például olyan esetekben, amikor az előző robbantás a fúrólyuk külső részét megrongálta, amputálta és ezért a fojtás hiányzik, hiányos, vagy olyan esetekben, amikor az ^Q előző robbantástól a masszívum robbantólyukat körülvevő része megreped és a fúrólyuk e repedésen keresztül össze- , köttetésben áll a masszívum előtti bányatérrel. Bár a gyutacs falát kívül inert gázokból álló burok veszi körül és a kirepülő késleltető elegyrészek e burkon keresztülhaladva hűlnek, a 4g burok hűtő hatása általában nem elegendő ahhoz, hogy az igen nagy Hőmérsékletű, aránylag nagy méretű és nagy sebességgel repülő késleltető elegyrészeket olyan hőmérsék­letre hűtse, ami már nem képes a nagy sújtólégkoncentráció robbanásának kiváltására. 50 Az ismert millszekundumos késleltetésű villamos gyuta­csok további hátrányos tulajdonsága, hogy az adott vis/' nyokhoz és körülményekhez kidolgozott robbantási techno­lógiákhoz szükséges késleltetési idejű gyutacsokat nem lehet gazdaságosan készíteni Az ilyen ismert gyutacsoknál a jg késleltető elegy különböző pirotechnikai poranyagokból áll, amelyeket összekevernek. A késleltetési idő az elegy alkotói­nak arányától, minőségétől, az elegy hosszától és az előállítás­nál alkalmazott sajtolónyomástól függ. Ha olyan gyutacssoro­zatot kell előállítani, amelyekből bármilyen robbantási tech- gQ nológiát ki lehet alakítani, a gyutacssorozat egyes egymás­utáni egyedeinek késleltetési időeltéréseit 12-15 millszekun­dum értékre célszerű beállítani. Ez annyit jelent, hogy az egyes bányaüzemekben sokféle gyutacsra van szükség, amelyek előállítása, tehát az alkotók megfelelő minőségének g5 meghatározása, az alkotók kellő arányban való megfelelő, homogén összekeverése, a késleltető elegy szükséges hosszá­nak beállítása és betartása, továbbá a kellő sajtolónyomás biztosítása csak nagy műszaki és gazdasági erőkifejtés árán valósítható meg, tehát az ilyen gyutacsok drágák. JQ Az ismert millszekundumos gyutacsok hibája az is, hogy - az ismertetett gyártási előfeltételek és körülmények követ­keztében - az előírt késleltetési időket nem tudja a gyártó üzem mindig betartani, ezért aránylag gyakran előfordul, hogy a sorozatban egymás melletti késleltetésű gyutacsok 75 tényleges késleltetési ideiéi között nincs meg a kívánt eltérés, sőt a késleltetési idők egymást átlapolják, minek eredménye­kent esetleg egy későbbi időre programozott fúrólyuk robba­nóanyagának indítása előbb következik be, mint egy előbbi időre programozotté, ami a technológiától való eltérést, balesetveszélyt és kikerülhetetlenül termelékenységcsökke­nést okoz. A felsorolt hibák kiküszöbölésére próbálkoztak olyan gyutacstipusok kialakításával, amelyeknél a pirotechnikai késleltető elegyek gáz és kalória elnyelésére képes fémcsőbe vannak helyezve. Ez a fémcső gázelnyelés révén a gyutacsban fellépő gáznyomást, kalóriaelnyelés révén pedig az elegy égése közben létrejövő hőmérsékletet csökkenti. A fémcső aránylag könnyen deformálódhat. Mindezek következtében csökkent­hető a gyutacs falának idő előtti felszakadásakor kirepülő elegyrészek sebessége és hőmérséklete. E gyutacstipusok hibája, hogy sem a gyutacsban fellépő gáznyomást, sem a hőmérsékletet nem lehet olyan mértékben csökkenteni, aminek a gyakorlatban kellő eredménye volna. Ezek tulajdon­ságai alig jobbak, mint az előzőkben ismertetett, fémcsövet nem alkalmazó gyutacsoké. Próbálkoztak már olyan gyuta­csokkal is, amelyeknél a késleltető elegyet fojtáscsészével lezárt sapkába préselték. A fojtáscsészében kialakított furat révén lehet ugyan a gyutacsban keletkező gáznyomást csök kenteni, azonban ez a megoldás sem alkalmas arra, hogy a gyutacsban lejátszódó folyamatot, illetve a gyutacs késleltető elegyének égése folyamán fellépő jelenségeket előre pontosan és reprodukálhatóan be lehessen állítani, legalább is olyan mértékben, amilyen mértékben és biztonsággal a millszekun­dumos robbantási technológiákhoz szükséges volna. Ismert olyan gyutacsmegoldás is, amelynél a késleltetést maga a gyújtófej révén hozzák létre úgy, hogy a gyújtófej anyagát, illetve anyagait változtatják. A gyújtófej révén végzett késleltetés csak 40 millszekundum össz-késleltetési ideig használható, tehát gyakorlatilag csak négy gyutacs­fokozatnál. A bányászatban, főként szénbányászatban elő­nyös, ha a masszívumból egyszeri robbantássál minél nagyobb anyagmennyiséget robbantunk le és mivel 100-130 millsec alatt nem jön létre olyan sújtólégkoncentráció, ami a bánya szempontjából veszélyes volna, célszerű az időkésleltetéses robbantássorozatot úgy végezni, hogy ehhez az összes lehet­séges időt, azaz a 100-130 millsec-ét kihasználjuk. Ebben az esetben a termelékenység nagymértékben nő. Valamennyi ismert gyutacs közös hibája az is, hog\ ha a gyújtófejet vagy késleltető elegyet 1 mkg-os, illetve annál nagyobb ütés éri, a gyutacs beindul és felrobban. Ez a bányáknál a gyutacsok szállítása, rakodása, kezelése közben aránylag gyakran előfordul, ami személyi sérüléseket és anyagi károkat okoz. A találmány feladata olyan sújtólégbiztos gyutacs létesí­tése, amelynél a késleltető eszköz pirotechnikai anyagot nem tartalmaz, az eszköz bármilyen késleltetésű gyutacsnál azonos anyagból van, egyetlen anyagféleségből áll, az ismert késlelte­tőkhöz viszonyítva rendkívül egyszerűen, olcsón és gyorsan előállítható, a beállított késleltetési idő a tömeggyártással készült késleltető eszközöknél is csak szűk értékhatárok között ingadozik es amely késleltető eszköz bármilyen nagyságú ütés esetén sem teszi lehetővé a gyutacs robbanását. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy késleltető eszköze üvegszűrő, amely üveggolyók rétegéből áll. A találmány jellemzője az is, hogy a késleltető üvegszűrőt képező üveggolyók egymással érintkező felületrészei össze vannak olvasztva és az üveggolyókból álló réteg merev testet képez. A találmány másik jellemzője, hogy a kívánt késleltetési időhöz szükséges üvegszűrőhosszhoz kellő mennyiségű üveg­golyót a gyutacshüvely belső átmérőjénél kisebb belső át­mérőjű grafittégelybe öntjük, a golyókat a grafittégelyben 700 C és 730 C° közötti hőmérsékleten 15-20 percig hőkezeljük és ezáltal az üveggolyók egymással érintkező felületrészeit összeolvasztjuk. A találmány további jellemzője, hogy az üvegszűrők hengerpalástját hőálló pasztával vagy ólom fólia burkolattal légmentesen lezárjuk. A találmány szerinti sújtólégbiztos gyutacsot részleteiben 2

Next

/
Thumbnails
Contents