161559. lajstromszámú szabadalom • Mikrobicid szer
161559 13 Ezzel szemben az ismert és ilyen célra alkalmazott tributil-ónoxid még 6%-os koncentrációban is csak részleges hatást mutatott. 7. Védőhatás rothasztó mikroorganizmusokkal szemben ...... A találmány szerinti hatóanyagoknak a cellulózt és lignint lebontó mikroorganizmusokkal 10 szembeni védőhatását bükkfából vágott mintadarabokon és rétegelt fenyőfa lemezeken vizsgáltuk. Az említett famintákat (200x10x5 mm nagyságban) a szárazsúly meghatározása céljából 105 °C hőmérsékleten 14 óra hosszat szári- 15 tottuk, majd megmértük a súlyukat. Ezután ezeket a mintákat szobahőmérsékleten, légköri nyomáson 2,5%-os, ill. 1%-os acetonos hatóanyagoldattal 24 óra hosszat átitattuk, majd szobahőmérsékleten, légköri nyomáson egy hétig 20 állni hagytuk őket. Ezután a famintákat kb. % hosszban beásuk a földbe, V3 részük kiállt a földből. Az így beásott bükkfa mintadarabokat 3 hónapig, a fenyőfa mintadarabokat pedig 6 hónapig hagytuk a 23—35% nedvességtartalmú föld- 25 ben, 28 °C hőmérsékletű és 70—80% viszonylagos nedvességtartalmú légtérben. Ennek az időnek az elteltével a famintákat kiemeltük a földből, folyó vízben lágy kefével mostuk őket, majd 105 °C hőmérsékleten 14 órai szárítás után le- 30 mértük a súlyukat. A kísérlet előtti méréshez képest a faminták súlya csökkent. A súlycsökkenés mértéke mutatja, hogy a fa milyen mértékben volt védve a farothasztó mikroorganizmusok behatásával szemben. 35 A megállapított %-os súlyveszteségértékeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Hatóanyag Koncent- Súlyveszteség ráció fenyőfa bükkfa 6 hónap 3 hónap 45 A. elegy (összetételét lásd 6. alatt) 1% 1,8 0,8 Coniophora cereb. Hatóanyag Fenyőfa eredeti szellőzött A. elegy 0,4% 2,5% Pentaklórfenol — — 14 A táblázatban megadott értékekből látható, hogy a találmány szerinti klórozott benzimidazolok a bükkfát és fenyőfát jobban védik a farothasztó (cellulóz- és ligninlebontó) gombákkal szemben, mint az ismert és ilyen célra alkalmazott pentaklórfenol, amely 2,5%-os koncentrációban fenyőfa esetében 6 hónap után már hatástalan, a bükkfa esetében pedig 3 hónap után már csak részleges hatású volt. 8. Épületgombák Különféle faanyagok mintáit a szárazsúly meghatározása céljából 16—20 óra hosszat szárítottuk 105 °C hőmérsékleten. Ezután a famintákat vákuum alkalmazásával telítettük a vizsgálandó hatóanyagok különböző koncentrációjú acetonos oldatával. A felvett hatóanyag mennyiségét újabb súlyméréssel állapítottuk meg. Porüvegeket félig megtöltöttünk kvarchomokkal, amelyhez 15 ml tápoldatot (glükóz, pepton foszfát-pufferoldatban oldva és malátakivonat) adtunk. Ebbe a kvarchomokba egy a vizsgálati mikroorganizmus fejlődéséhez megfelelő faanyag egy darabkáját dugtuk, majd ráoltottuk a gombakultúrát, és 3 hétig inkubáltattuk. Az így kapott egyenletes gombakolóniára ráhelyeztük a hatóanyaggal itatott famintát. Az egészet 2 hónapig 24 °C hőmérsékleten tartottuk. Ezután megítéltük a gombafejlődés mértékét és a faminta állapotát. A mintákat ezt követően 4 hétig egy szélcsatornában 65 °C hőmérsékleten friss levegővel szellőztettük, majd ismét megvizsgáltuk a gombafejlődés mértékét. A vizsgálatokhoz az alábbi mikroorganizmusokat és faanyagokat alkalmaztuk: Coniophora cerebella fenyőfán (Pinus silvestris) Coriulus versicolor bükkfán (Fagus silvatica) Poria incarnata hársfán (Tilia spec). A gombafejlődést gátló hatóanyag-koncentrációkat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Hatóanyagként a fentebbi 6. kísérletben ismertetett összetételű A. elegyet, továbbá összehasonlításul pentaklórfenolt alkalmaztunk. Coriulus vers. Poria incar. Bükkfa Hársfa eredeti szellőzött eredeti szellőzött 0,4% 1% 0,4% 0,4% 1%-nál — 1%-nál nincs elégtelen hatás hatás
