161549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textulrált és/vagy strukturált szálak és síkalakzatok, főleg textilszálak és textilanyagú síkalakzatok előállítására nagymolekulasúlyú polimer szerkezeti anyagokból
3 161549 4 való érintkeztetéskor hatástalanná válnak. Ezáltal a hatástalanított és a nem hatástalanított helyek között zsugorodási különbsegík lépnek fel, s ily módon textil- vagy struktúrhatás érhető el. Hatástalanító közegként a találmány értelmében gázok, pl. forró levegő és/vagy folyadékok pl. forró víz, és/vagy szflárd anyagok, pl. fűtött alakos hengerek alkalmazása lehetséges. Előnyös a hatástalanító közegeknek a szál vagy, a síkalakzat különböző helyein részlegesen és/vagy eltérő intenzitással történő alkalmazása, ahol pl. a hatásidő és az intenzitás változtatásával a struktúrhatásban a legkülönbözőbb átmenetek, így pl. domborműszerű dekorációs mintázat kialakítása érhetők el. Helyileg, különösen a besugárzás előtt alkalmazott hőkezelés hatására is elérhető textilés/vagy struktúrhatás, ha a szálat vagy a síkalakzatot besugárzás után forró levegőt tartalmazó alagúton vezetjük át. A besugárzás előtt helyileg felhevített helyeken a besugárzással elindítandó térhálósodáshoz különösen kedvező körülményeket állítunk elő, s ily módon a besugárzás utáni hőkezeléssel textil- és/vagy struktúrhatás jelentkezik, mivel a kevésbé térhálósodott helyek zsugorodása az erősebben térhálósodottakétól eltér. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban kiviteli példák kapcsán részletesen ismertetjük. A hozzá tartozó rajzok közül az 1. ábra a kezelendő árunak az elektrongyorsító Lenard-ablaka előtt történő továbbítási módját mutatja be, a 2. ábra a kialakuló struktúramintázatot, a 3. ábra alakos felületkiképzésű fűtött henger alkalmazását, a 4. ábra gáz alakú és folyékony közegekhez vezérelhető fúvókák alkalmazását, az 5. ábra fűtött kés alkalmazását, míg a 6. ábra alakos felületkiképzésű fűtőhengernek a besugárzás előtt történő alkalmazását mutatja be. 1. példa Két méter szélességű poliamid selyemből készült 100 g/m2 felületsúlyú hurkolt kelmét 13 perforált henger körül 6 m/perc sebességgel húzunk el közvetlenül a 3 elektrongyorsító Lenardablaka előtt. Az alkalmazott elektronsugár energiája 500 keW, az elektronáram 15 mA. A besugárzandó kelme és a Lenard-ablak hűtése a 13 perforált hengeren keresztül levegőfúvással történik. Az elektronsugár terítési frekvenciája 50 Hz, az ablakból kilépő elektronsugár átmérője a = 2 mm, az impulzusismétlődési frekvencia 5 kHz, az impulzushossz 0,1 ms. Minden ötödik áthúzás után az elektronsugarat egy impulzustartamnak megfelelően fáziseltoljuk. Az utána következő 20%-os akrilamidoldatban történő oltás során strukturált síkalakzatot nyerünk a (2. ábra szerinti 10 mm x 10 mm-es négyzetekkel), amely ezen túlmenően még különösen jó nedvszívó hatással is rendelkezik. 2. példa 100 g/m2 felületsúlyú hurkolt 1 poliamid kelmét 25 keW sugárzási teljesítményű 3 elektrongyorsító 2 sugármezőjén olyan sebességgel húzunk át, hogy a kelme 5.106 rad sugárdózist adszorbeáljon. A besugárzás után a kelmét hengerpár közé vezetjük, melyek egyik 4 hengere a kívánt struktúrhatásnak megfelelő alakos felületkiképzésű és 190 °C-ra felhevített, míg másik 5 hengere sima kiképzésű és szobahőmérsékletű. Azokon a helyeken, ahol az egyenletesen besugárzott hurkolt kelme érintkezésbe kerül a forró hengerrel, a sugárzással kialakított reakcióképes magok hirtelen hatástalanná válnak. Annak értlekében, hogy a hurkolt anyagban fellépő hővezetés következtében a struktúra elmosódása ne álljon elő, a kelmét további 6 hűtőhengerrel lehűtjük. A hurkolt kelme 20%-9s akrilamidoldatban 30 °C-on 7 oltóedényben történő 20 perces akrilamiddal való beoltásánál csak a hőközléssel nem hatástalanított helyek oltása következik be, miáltal helyi zsugorodás és ezzel felületi struktúrhatás keletkezik. (3. ábra) 3. példa A 2. példában alkalmazott hengerek helyett a 3 elektrongyorsító 2 sugármezőjében a kelme teljes szélességében egyenként vezérelhető 8 fúvókák helyezkednek el, melyekkel az 1 kelmét a kívánt struktúrának megfelelően 9 forró levegővel fújjuk be. A kelmében fellépő hővezetés és az ezzel járó struktúraelmosódás elkerülése érdekében 6 hűtőhengert alkalmazunk. A rákövetkező oltás a 2. példában leírt módon ugyancsak a 7 oltóedényben történik. (4. ábra) 4. példa 10 poliamidselyem-szálköteget 3 elektrongyorsító 2 sugármezőjében olyan sebességgel húzunk át, hogy a szálak 5.106 rad sugárdózist adszorbeáljanak. Homogénbesugárzás után a kívül levő kapilláris szálakat fűtött 11 kés élével érintkeztetjük, miáltal a besugárzással előállított reakcióképes magokat hatástalanítjuk, s azok ily módon a 7 oltóedényben történő akrilamidbeoltásnál hatástalanok maradnak. Ily módon eltérő zsugorodású kapillárisszálakat állítunk elő és ezzel textúráit és strukturált 12 poliamid selyem képződik. (5. ábra) 5. példa Nagynyomású la polietilén fóliát (6. ábra) előzőleg 6 hűtőhengerrel, majd utána 100 °C-ra felfűtött alakos felületkiképzésű 4 hengerrel érintkeztetünk. Közvetlenül a helyi felhevítés után az la fóliát 3 elektrongyorsító sugárzásának vetjük alá, miközben az la fólia továbbítási sebességét a 3 elektrongyorsító sugáráfamával olyképpen hangoljuk össze, hogy az la fólia 8.106 rad sugárdózist adszorbeáljon. Ezután az la fóliát 140 °C-ra hevített forró levegővel töltött 14 alagúton vezetjük át. Ezen művelet eredményeképpen strukturált síkalakzat keletkezik. A találmány szerinti eljárás járulékos előnye, hogy a zsugorítóközeg célszerű kiválasztásával, pl. hidrofil tulajdonságú monomerek alkalmazásával egyidejűleg textilszálak és textilanyagú 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60
