161546. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék rostok és szálak terjedelmesítő erejének meghatározására

MAGYAR NÉFKÖZTARSAJSAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XI. 2. (TE—560) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. XII. 20. száma: WP 42 k (136 864) Közzététel napja: 1972. április 28. Megjelent: 1974. II. 28. 161546 Nemzetközi osztály: G 01 n ,f f»;. iüct» Feltalálók: Ceitel Karlheinz oki. mérnök, Keilhauer Hans technológus, Rudolstadt, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Ohemiefaserkomfoinat Sohwarza „Wilhelm Pieck" Rudolstadt-Schwarza, Német Demokratikus Köztársaság Mérőkészülék rostok és szálak terjedelmesítő erejének meghatározásához A találmány tárgya mérőkészülék rostok és szálak terjedelmesítő erejének meghatározására. Már ismeretes olyan mérőeljárás rostos anyagok terjedelmesítő erejének meghatározására, amelynél az összenyomás után az anyag kilazulását (relaxációját) mérik. A rostos anyag összenyomását ellenkező irányokban működő húzószervek végzik, melyek az anyagot U alakban körülfogják, és egymással lamella-, ill. fésűszerűen kapcsolódnak. Maguk a húzószervek lapos acél- vagy műanyag szalagok lehetnek. A húzószervek a kiindulási helyzetükben kerekre vagy megközelítően kerekre vannak hajlítva, végükön pedig tartószervekre vannak erősítve. A mérés céljára az anyagot úgy helyezik el egymással kapcsolódó, tehermentesített húzószervek közé, hogy ezek azt körülfogják. A terhelés és a tehermentesítés nagysága, valamint a fellépő keresztmetszet-változás időegységbeli mértéke felvilágosítást nyújthat az anyag duzzadási rugalmasságáról. Az ismert eljárásnál a mérőkamra lamellászerűen egymásba kapaszkodó, ill. nyúló húzószervekből áll, melyek kör vagy rombusz alakúak és az anyagot U alakban fogják körül. E húzószervek hátrányai a következők: 1. A húzószervek időegységbeli állandó elmozdulásához nem tartozik a vizsgált anyag időegységbeli állandó keresztmetszet-változása. Az időben állandó keresztmetszet-változást azonban 10 15 20 2S 30 mint fizikailag egyértelmű deformációs elvet meg kell követelni, mert csak az biztosít különböző vizsgálandó anyagoknál azonos deformációsebességet. 2. A rost- vagy szálköteg bevezetésének a merőkamrába egy műveletben és a húzószervek húzásirányára merőlegesen kell történnie. Ez a művelet a laboránstól nagy ügyességet kíván. Ennek ellenére elkerülhetetlen, hogy a köteg ilyenkor meg nem határozható előzetes igénybevételnek legyen kitéve, mely a mérés eredményét meghamisítja. A találmány célja ez említett hátrányok kiküszöbölése, vagyis a vizsgált anyag időegységbeli állandó keresztmetszet-változásának elérése, valamint az anyag olyan bevitele a mérőtérbe, amely nem jár igénybevétellel és a lehető legegyszerűbben végezhető. A találmány alapja az a feladat, hogy a húzószervek számára olyan kiképzési alakot találjunk, amely a rost- vagy szálköteg több részben történő bevezetését a húzószervek húzásirányában teszi lehetővé és emellett biztosítja az arányosságot az időegység és a bezárt keresztmetszet nagysága között, a húzószervek lineáris elmozdulása mellett. A találmány szerint a húzószerveket úgy alakítjuk ki, hogy azok a vizsgáló helyzetben derékszögű négyszög alakú keresztmetszeti felülettel rendelkező mérőteret képezzenek. Evégből 161546