161524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés öninditású szinkronmotorok különösen terhelés alatt indított szinkron motorok finomszinkronizálására

161524 lenül nagy feszültségingadozásokat okozó áram­lökések jelentős csökkenése. Ezen túlmenően nagy terhelés alatt indított szink­ronmotorok esetén a találmány azzal az előny­nyel is jár, hogy a szinkronizálható határtelje­sítmény megnövelhető. E határteljesítmény meg­növelésének az a következménye, hogy a motort olyan forgatónyomatékokkal szemben is bizto­san szinkronizálhatjuk, amelyek nagyobbak a névleges nyomatéknál, anélkül, hogy a motort túl kellene méreteznünk, illetőleg az ehhez szük­séges gazdaságos ráfordítást meg kellene növel­nünk. Ezt a találmány értelmében olyan kapcsolási elrendezéssel érjük el,, amely önmagában ismert módon érintkező nélküli elektronikus indító vé­dőellenálláson fellépő váltakozó szlipfeszültség félhullámait azonos frekvenciájú négyszögfe­szültséggé átalakító és ezt a szlipet érzékelő idő­tagba, valamint előjelet megállapító fokozatba vezető vezérlőegységekkel van ellátva. A talál­mány abban van, hogy a szlipet érzékelő időtag kimenete két összegező vagy ÉS-kapu egy-egy bemenetével van összekötve, ezek közül az ösz­szegezők vagy ÉS-kapuk közül a másik beme­netével a szliptől függő négyszögfeszültséget elő­állító egység kimenetére csatlakozó összegező vagy ÉS-kapu a póluskerékszöggel vezérelt idő­taggal van sorba kapcsolva, ennek kimenete a másik összegező vagy ÉS-kapu másik bemene­tére csatlakozik, e másik összegező vagy ÉS-ka­pu kimenete pedig a szinkronmotor gerjesztő kö­rébe iktatható kapcsolóval van összekötve. A találmány értelmében célszerű, ha az idő­tagok kimenő pontjai a másik összegezőn át jel­pályává vannak összekötve, a szlipet megálla­pító időtag kimenete és az összegezők közé jel­tároló van iktatva, a póluskerékszöggel vezérelt időtag pedig változtatható impulzusszélességekre hangolhatóan van kialakítva. Az utóbbi intéz­kedésnek jelentősége, hogy az időtag névleges impulzusszélességének és a tényleges impulzus­szélességnek egymáshoz való viszonya a bekap­csolás legkedvezőbb időpontját meghatározó ér­tékre állítható be. Impulzusátalakítóként például nuUindikátort is alkalmazhatunk, a szlipet érzékelő időtag elé pedig negátort iktathatunk. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjük, amelyen a találmány szerinti kap­csolási elrendezés példakénti kiviteli alakjának tömbdiagramját tüntettük föl. A rajzon látható 1 nullindikátorba vezetett szlipfrekvenciás váltakozó feszültség szlipfrek­venciás négyszögfeszültséggé alakul át. A négy­szögjelek szélessége tehát itt mértéke a szlipnek. A szlipet érzékelő 2 időtagban az impulzus tényleges szélességét az időtagban létesített név­leges impulzusszélességgel hasonlítjuk össze. A szlipet érzékelő 2.időtag kimenetén csak akkor van jel, ha a tényleges impulzusszélesség na­gyobb a névleges impulzusszélességnél. A 2. idő­tag kimeneti jelét 3 jeltároló kapja. Az impul­zusszélesség beállított tényleges értéke megfe- 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 lel annak a végső szlipnek,, amelynél a gerjesz­tésnek be kell kapcsolódnia. Amikor a jel 4 összegező a' bemenetén megjelenik, a gerjesz­tés bekapcsolásának első föltétele fennáll. A 4 összegező kimenetén a jel csak akkor jelenik meg, ha b' bemenetén is van jel. A gerjesztés bekapcsolásának második felté­telét — a finomszinkronizáláshoz legkedvezőbb póluskerékszöget — 5 összegező és a legkedve­zőbb időpontot meghatározó 6 időtag határozza meg. A legkedvezőbb póluskerékszög gyakran akkor áll be, amikor a gerjesztő váltakozó áram nullán megy át (mégpedig a negatív értékek felől a pozitív értékek fölé, vagyis pozitív null­átmenetkor). Az első feltétel (a 3 tároló kime­netén jel van) teljesülésekor az 5 összegező a bemenetén is van jel. Az 5 összegező kimenetén mármost a negatív félhullám alatt olyan jel je­lenik meg, amely az impulzusszélesség tényle­ges értékének felel meg. Az optimális időpontot meghatározó 6 időtag impulzusszélességének név­leges értékével késleltetve e 6 időtag kimene­tén fellépő jel a 4 összegező b' bemenetére jut. Így tehát a 4 összegező kimenetén is megje­lenik egy jel, amely a 9 kapcsoló működését 7 tárolón és 8 erősítőn át kiváltja. Annak biztosítása végett, hogy a 9 kapcsoló érintkezői pontosan akkor záródjanak, amikor a motor éppen optimális póluskerékszög mellett kapja a gerjesztést, a tulajdonképpeni kapcsoló impulzust kapcsolási idejével a mindenkori op­timális időpont előtt kell a 9 kapcsolón megje­lentetni. Ezt azzal érjük el, hogy az optimális időpontot meghatározó 6 időtag impulzusszéles­ségének névleges értékét, vagyis az impulzus tényleges szélességéhez viszonyítva tetszés sze­rint beállíthatóvá tesszük. E tetszőleges beállít­hatóság folytán a gerjesztés bármilyen pólus­kerékszög esetén bekapcsolható. Kitűnt, hogy az optimális póluskerékszög gyakran nem felel meg a gerjesztő váltakozó áram pozitív nullát­menetének. Minthogy impulzusátalakítóként az 1 nuUin­dikátort alkalmazzuk., a szlipet érzékelő 2 idő­tag elé 10 negátort iktatunk. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés öninditású szinkron­motorok, különösen terhelés alatt álló szinkron­motorok finomszinkronizálására érintkező nél­küli elektronikus indító védőellenálláson fellépő váltakozó szlipfeszültség félhuljámait azonos frekvenciájú négyszögfeszültséggé átalakító és ezt szlipet érzékelő időtagba, valamint előjelet megállapító összegezőbe vezető vezérlőegységek­kel, azzal jellemezve, hogy a szlipet érzékelő időtag (2) kimenete két összegező (4, 5) egy-egy bemenetével (a, a') van összekötve, ezek közül a másik bemenetével (b) a szliptől függő négy­szögfeszültséget előállító egység (1) kimenetére csatlakozó összegező (5) a póluskerékszöggel — célszerűen változtatható impulzusszélességre han­golható — vezérelt időtaggal (6) van sorba kap-2

Next

/
Thumbnails
Contents