161503. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés frekvencia-modulált kimenő jelet adó mérőátalakító linearítási hibájának csökkentésére

161503 8 A 22 szintbeállító egység a bemehetére ke­rülő zérus, és a h relatív linearitási hibával arányos, annak megfelelő előjelű értéket felve­vő ú; impulzussor csúcsértékéhez helyezi át a zérus feszültségszintet, a kimenetén. A 22 szint­beállító egység a 19 kondenzátort, 21 ellenállást és a 8 monostabil multivibrator által vezérelt 20 kapcsolót tartalmazza. ; A 22 szintbeállító egység a 8 monostabil mul­tivibrator által vezérelt 18 kapcsolón keresztül csatlakozik a 17 függvényátalakítóhoz. A 8 mo­nostabil multivibrator stabil állapotaiban a 20 kapcsoló az 5 kapcsot zérus feszültségszintre köti, a' 18 kapcsoló a 4 kapcsot pedig a 17 függ­vényátalakító kimenetére köti, így a 19 konden­zátor á 4 kapcson fellépő —U4 feszültség hatá­sára feltöltődik. A 8 monostabil multivibrator kvázistabil állapotában a 20 kapcsoló megsza­kít, a 18 kapcsoló a 4 kapcsot zérus feszültség­szintre köti és a feltöltődött 19 kondenzátoron levő feszültség következtében az 5 kapcsolón fellépő U5 feszültség az U 4 feszültséggel lesz egyenlő. A 19 kondenzátor elegendően nagy értékű, hogy a 19 kondenzátorból és a 21 és 23 ellenállásokból adódó időállandó jóval nagyobb legyen a 8 monostabil multivib­rator kvázistabil álalpotának To időtartamánál, így az 5 kapcson megjelenő T0 időtartamú, U 5 feszültségű impulzusok tetőesése gyakorlatilag elhanyagolható. Az 5 kapcson tehát minden T^ periódusidő­ben Tft időtartamú, az f^ frekvencia pillanatnyi értékéhez tartozó h relatív linearitási hibával arányos feszültség lép fel; az u5 impulzussor át­lagértéke tehát az f^ frekvencia és a h relatív linearitási hiba szorzatával arányos. Az U5 im­pulzussor polaritása negatív linearitási hiba esetén pozitív, pozitív linearitási hiba esetén negatív. Az 5 kapocshoz csatlakozik a 39 feszültség­frekvencia átalakító, amely az 5 kapcson meg­jelenő átlagfeszültséggel arányos frekvenciájú, és az f|, frekvenciájú ^impulzussorral szink­ron f 1, frekvenciájú impulzussort állít elő a 6 vagy 40 kimenetén. Az fh frekvenciájú impul­zussor a 6 kimeneten jelenik meg és a 44 im­pulzussor-összeadóba kerül, ha az 5 kapcson le­vő feszültség pozitív, vagyis a linearitási hiba negatív, míg az 50 impulzussor-kivonóhoz csat­lakozó 40 kimeneten jelenik meg, ha az 5 kap­cson levő feszültség negatív, vagyis a lineari­tási hiba pozitív. A 39 feszültség-frekvencia átalakító a 27 in­tegrátorból és a 38 impulzusgenerátorból áll. Az 5 kapcson megjelenő feszültség polaritásá­tól függően a 27 integrátor kimeneti feszültsége negatív vagy pozitív értelemben emelkedik. Amikor ez a feszültség elér egy negatív, illetve pozitív feszültségszintet, azt érzékeli a 38 im­pulzusgenerátor és előállítja a 27 integrátor 26 kondenzátorának kisülését konstans töltésmeny­nyiséggel végző, konstans amplitúdójú és kons­tans időtartamú impulzust. Egyúttal a 6 vagy 40 kimeneten is megjelenik egy impulzus. En­nek az impulzusnak az 1 kapcson megjelenő fe frekvenciájú ut impulzussorral való szinkroni­tásához a 38 impulzusgenerátor meghajtását a 8 monostabil multivibrator végzi. A 8 monosta­bil multivibrator egyúttal biztosítja a 26 kon­denzátor kisütését végző impulzus konstans időtartamát is. A 38 impulzusgenerátor a 27 integrátor ki­meneti feszültségével vezérelt, adott negatív szintnél kinyitó 28 kaput, adott pozitív szintnél kinyitó 29 kaput, a 32 invertert, a 34 és 35 bi­stabil multivibrátorokat és az általuk vezérelt 36 és 37 kapcsolókat tartalmazza. A 34 és 35 bistabil multivibrátorok dinamikus vezérlésűek és a 30, illetve 31 bemeneteiken fellépő nega­tív értelmű feszültségugrásra billennek egyik állapotukba és a közös 33 bemeneten fellépő negatív értelmű feszültségugrásra billennek másik állapotukba. A 8 monostabil multivibrator 2 kimenetéről, a 32 inverteren keresztül érkező impulzus a kö­zös 33 bemeneten fellépő negatív értelmű fe­szültségugrásra a 34 és 35 bistabil multivibrá­torok olyan állapotukba billennek, amelynél a 6 és 40 kimeneteken az alacsony (jó közelítés­sel zérus) feszültségszint jelenik meg, ekkor a 36 és 37 kapcsolók nyitottak. A 34, illetve 35 bistabil multivibrator ebben az állapotában marad, míg a 27 integrátor ki­meneti feszültségével vezérelt 28, illetve 29 kapu lezárja a 8 monostabil multivibrator 2 ki­menetéről érkező impulzusok útját. Az 5 kapcson fellépő, a feltételezett negatív linearitási hibának megfelelő pozitív u5 impul­zussor hatására a 27 integrátor kimeneti fe­szültsége negativ értelemben emelkedvén elér egy adott feszültségszintet. Ekkor a 28 kapu kinyit és a 8 monostabil multivibrator 2 kime­netéről érkező következő impulzus negatív ér­telmű feszültségugrása a 34 bistabil multivib­rator 30 bemenetére jutva, azt átbillenti és a 6 kimenetet kapcsolja. Ekkor a 6 kimeneten meg­jelenő feszültség a 36 kapcsolót működteti és az a —Un referenciafeszültséget a 27 integrá­tor 24 ellenállására kapcsolja. A 34 bistabil multivibrator 33 bemenetére érkező következő negatív értelmű feszültségugrás azonban a 34 bistabil multivibrátort ismét az előző állapotá­ba billenti vissza. A 30 és 33 bemenetekre jutó impulzusok egymás invertáltjai, így a 34 bista­bil multivibrátort billentő negatív értelmű fe­szültségugrások között T0 időtartam van. Ily módon a 6 kimeneten T0 időtartamú impulzus jelenik meg és a 36 kapcsoló is T0 időtartamon át juttat a 27 integrátor 24 ellenállására a 22 szintbeállító egység kimeneti 5 kapcsán levő fe­szültségével ellentétes polaritású —UR referen­ciafészültségét. A T0 időtartamú és —U R refe­renciafeszültséggel egyező amplitúdójú impul-60 zus a 24 ellenállással meghatározott konstans kisütő töltésmennyiséget juttat a 26 kondenzá­torba. Ezáltal a 27 integrátor kimeneti feszült­sége pozitív értelemben változik és a 28 kapu ismét lezár. Ezután a folyamat kezdődik elöl-55 ről. 10 13 20 25 30 35 40 45 50 55 4

Next

/
Thumbnails
Contents