161498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a mullit-szintézis tökéletesítésére, valamint mullit-, korund-, ill. cirkon-tartalmú kerámiai termékek előállítására

161498 gén-fiuoridnak az égetőzónába való beporlasz­tásával az alumínium-íluorid mennyisége Csök­kenthető, , 6. példa. Az előző példák bármelyike szerinti 5 reakció lefolytatásához közvetett fűtésű akna­kemencét (2. ábra) alkalmazunk. Ez az 1. példa szerinti aknakemencétől (1. ábra) abban külön­bözik, hogy egy szakasza kettős falú, A 15 belső és a 16 külső fal közötti 17 tér a közvétett fű- 10 tós céljára szolgál s így a füstgázok nem érint­keznek közvetlenül az izzítandó anyaggal. En­nek a megoldásnak az az előnye, hogy a rend­szerbe Csak igen kevés víz juthat, ezért a szili­cium-tetrafluorid keletkezésének feltételei a 15 legkedvezőbbek. A kettősfalú 17 tér alsó határa a 300 és ©00 C°-os hőmérsékletek közötti tér­ben, felső határa a kemence legmagasabb hő­mérsékletű szintjében van. 20 7. példa. Az előző példák bármelyike szerinti reakció lefolytatható oly módon, hogy az anya­got forgókemencében égetjük ki és a fejlődő gázokat tartalmazó füstgázt aknába vezetjük, amely célszerűen a forgókemence adagoló nyí- 25 lása felett helyezkedik el. Az aknát megtöltjük alumínium-fluoridot tartalmazó, brikettezett keverékkel, amely felfogja a füstgázokból a fluortartalmat és előmelegedik. Az akna a bri­kettet folyamatosan a forgókemencébe üríti s 30 ott bekövetkezik a kiégetés, 8. példa. Az előző példák bármelyike szerinti reakció lefolytatható két aknakemence össze­kapcsolásával előállított aknakemence-csoport- 35 ban (3. ábra). Ez a 18 és 19 aknából áll. A 18 akna szolgál az égetésre, a 19 akna az előhőke­zelésre. A füstgázak a 18 aknából a 19 aknába a 20 füstgázvezető csövön át áramlanak. A bri­kettezett nyersanyagot a 19 aknába, majd in- 40 nen a kikerülő félterméket a 18 aknába ada­goljuk. A két aknából álló berendezésnek a teljesítménye lényegesen nagyobb, mint ha a két aknát az 1. példa szerinti módon egyenként alkalmaznánk. 45 8 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás a rnullit-szintézis tökéletesítésére, valamint 'mullit-, korund-, ill. cirkon-tartalmú kerámiai termékek előállítására agyagfélesé­gek, timhidrát, ül. cirkon-szüikát és álumínium­-fluorid keverékéből álló nyersanyagból, azzal jellemezve, hogy a nyersanyagot — adott esetben előformázás, ül. előhőkezelés után — égetőkemence égetőtere előtt elhelyezett aknába adagoljuk, az akna felső részén legfeljebb 400 C°, célszerűen 100—200 C° hőmérsékletet tar­tunk és a füstgázt a felső nyersanyagszint ma­gasságában, vagy ez alatt szívatjuk el, végül áz aknában előhőkezelt anyagot az akna alatti, ül. melletti álló-, vagy forgó égetőtérben legalább 900 C, célszerűen 135© C tiőmérsékleten éget­jük. 2. Áz 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyers­anyagot az összetevők együttes Őrlésével, ke-Veréssel, nedvesítéssel és darabosítással, célsze­rűen granulálással, ül. briketté formázással, va­lamint kötőanyag szükség szerinti hozzáadásá­val formázzuk. 3. Az 1. és a 2. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítási módja, azzal jelle­mezve, hogy a nyersanyagot az összetevők­nek, vagy azok egy részének darabosítás előtt 600—900 C°-ra való hevítésével előhőkezeljük. 4. Berendezés az 1.—3. igénypontok bárme­lyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy aprító, keverő és/vagy darabosító készüléke, valamint hőkezelő be­rendezése van, mely utóbbinak előhőkezelő ak­nája és álló, vagy forgó égető tere (3), végül az akna felső anyagszintjének (2) magasságában, vagy ez alatt füstgázelszívó nyílása (10) van, mimellett az égetőtér (18) és az előhőkezelő tér (19) különálló berendezés is lehet. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aknake­mencének kettős fala (15, 16) és a két fal által képzett füstgázvezető köpenyhez (17) csatlako­zó égői vannak. 3 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 73-2815 Pécsi Szikra Nyomda — F. v.: Melles Eezső

Next

/
Thumbnails
Contents