161498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a mullit-szintézis tökéletesítésére, valamint mullit-, korund-, ill. cirkon-tartalmú kerámiai termékek előállítására
161498 gén-fiuoridnak az égetőzónába való beporlasztásával az alumínium-íluorid mennyisége Csökkenthető, , 6. példa. Az előző példák bármelyike szerinti 5 reakció lefolytatásához közvetett fűtésű aknakemencét (2. ábra) alkalmazunk. Ez az 1. példa szerinti aknakemencétől (1. ábra) abban különbözik, hogy egy szakasza kettős falú, A 15 belső és a 16 külső fal közötti 17 tér a közvétett fű- 10 tós céljára szolgál s így a füstgázok nem érintkeznek közvetlenül az izzítandó anyaggal. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a rendszerbe Csak igen kevés víz juthat, ezért a szilicium-tetrafluorid keletkezésének feltételei a 15 legkedvezőbbek. A kettősfalú 17 tér alsó határa a 300 és ©00 C°-os hőmérsékletek közötti térben, felső határa a kemence legmagasabb hőmérsékletű szintjében van. 20 7. példa. Az előző példák bármelyike szerinti reakció lefolytatható oly módon, hogy az anyagot forgókemencében égetjük ki és a fejlődő gázokat tartalmazó füstgázt aknába vezetjük, amely célszerűen a forgókemence adagoló nyí- 25 lása felett helyezkedik el. Az aknát megtöltjük alumínium-fluoridot tartalmazó, brikettezett keverékkel, amely felfogja a füstgázokból a fluortartalmat és előmelegedik. Az akna a brikettet folyamatosan a forgókemencébe üríti s 30 ott bekövetkezik a kiégetés, 8. példa. Az előző példák bármelyike szerinti reakció lefolytatható két aknakemence összekapcsolásával előállított aknakemence-csoport- 35 ban (3. ábra). Ez a 18 és 19 aknából áll. A 18 akna szolgál az égetésre, a 19 akna az előhőkezelésre. A füstgázak a 18 aknából a 19 aknába a 20 füstgázvezető csövön át áramlanak. A brikettezett nyersanyagot a 19 aknába, majd in- 40 nen a kikerülő félterméket a 18 aknába adagoljuk. A két aknából álló berendezésnek a teljesítménye lényegesen nagyobb, mint ha a két aknát az 1. példa szerinti módon egyenként alkalmaznánk. 45 8 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás a rnullit-szintézis tökéletesítésére, valamint 'mullit-, korund-, ill. cirkon-tartalmú kerámiai termékek előállítására agyagféleségek, timhidrát, ül. cirkon-szüikát és álumínium-fluorid keverékéből álló nyersanyagból, azzal jellemezve, hogy a nyersanyagot — adott esetben előformázás, ül. előhőkezelés után — égetőkemence égetőtere előtt elhelyezett aknába adagoljuk, az akna felső részén legfeljebb 400 C°, célszerűen 100—200 C° hőmérsékletet tartunk és a füstgázt a felső nyersanyagszint magasságában, vagy ez alatt szívatjuk el, végül áz aknában előhőkezelt anyagot az akna alatti, ül. melletti álló-, vagy forgó égetőtérben legalább 900 C, célszerűen 135© C tiőmérsékleten égetjük. 2. Áz 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyersanyagot az összetevők együttes Őrlésével, ke-Veréssel, nedvesítéssel és darabosítással, célszerűen granulálással, ül. briketté formázással, valamint kötőanyag szükség szerinti hozzáadásával formázzuk. 3. Az 1. és a 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyersanyagot az összetevőknek, vagy azok egy részének darabosítás előtt 600—900 C°-ra való hevítésével előhőkezeljük. 4. Berendezés az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy aprító, keverő és/vagy darabosító készüléke, valamint hőkezelő berendezése van, mely utóbbinak előhőkezelő aknája és álló, vagy forgó égető tere (3), végül az akna felső anyagszintjének (2) magasságában, vagy ez alatt füstgázelszívó nyílása (10) van, mimellett az égetőtér (18) és az előhőkezelő tér (19) különálló berendezés is lehet. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aknakemencének kettős fala (15, 16) és a két fal által képzett füstgázvezető köpenyhez (17) csatlakozó égői vannak. 3 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 73-2815 Pécsi Szikra Nyomda — F. v.: Melles Eezső