161459. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés kis jellemző fordulatszámú centrifugál szivattyúk hatásfok növelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XII. 19., (DI-178) Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1974. II. 15. 161459 Nemzetközi osztályozás: F 04 d 1/00 Feltalálóik»: Dr. Fáy Csaba a műszaki tudományok doktora, 60%, Fehér Elemér oki. gépészmérnök 30%, Regős Antal okL gépészmérnök 10%, Miskolc Tulajdonos: Diósgyőri Gépgyár, Miskolc-Diósgyőrvasgyár. Elrendezés kis jellemző fordulatszámú centrifugál szivattyúk hatásfok növelésére 1 A találmány elrendezés kis jellemző fordulatszámú centrifugál szivattyúk hatásfokának növelésére a tárcsasurlódási veszteségek csökkentésével a járókerék és vezetőkerék széthangolása által. Ismeretes, hogy a kis jellemző fordulatszámú szivattyúk hatásfokát leginkább a tárcsasúrlódási veszteség korlátozza. Elméleti számítások, de a gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják, hogy minden olyan módszer hatásfok javulást eredményez, amely a tárcsasurlódási veszteséget csökkenti, vagyis ami általában a járókerék külső átmérőjét csökkenti Szivattyúk méretezésénél általában adott Q folyadékszállítást kell H szállítómagasságra megvalósítani sezt n fordulatszámmal lehet elérni A fordulatszám emelést mint hajtómotor adta lehetőséget, a nagyobb fordulaton bekövetkező csökkenő szívóképesség miatt, figyelmen kivül kell hagyni. Ha előzetes mérlegeléssel eldöntésre kerül, hogy az adott fordulatra hány fokozattal létesítjük a szivattyút, akkor, ,az egy fokozat jellemző fordulatszáma, vagyis "q = IQ, 1 { 2 . H-3/4 kiszámításával a méretezési eljárás megkezdhető. Érre az a felismerés ad lehetőséget, hogy az azonos jellemző fordulatszámú, de különböző nagyságú szivattyúk geometriailag hasonlók. A jellemző fordulatszám meghatározza a járókerék átmérő arányait, vagyis Dl ahol D, = a járókerék beömlő mérete, D, - a járókerék kiömlő mérete, valamint járókerék szélesség viszonyait, vagyis b. D, A méretezési eljárással, illetve a szokásos méretekkel megszerkesztett szivattyúknál a járókereket és a vezetőkészüléket vagy spirálházat külön-külön kell megszerkeszteni. A tervezés alapján olyan szivattyút lehet kivitelezni, amely a tervezési pont, vagyis Q és H környékén éri el hatásfokának csúcsértékét. Ez a hatásfok-csúcsérték a szokásos un. standard hatásfok mezőkben a hidraulika típusa, vagyis rin jellemző fordulatszáma, illetve a szivattyú nagysága, pl. Q folyadék szállítása, vagy valamelyik d csonk mérete, függvényében ábrázolható, mint görbesereg. A találmány célja, hogy adott Q, Hés n, valamint változatlan D, beömlő átmérő mellett meghatározza a járókerék átmérőjét és szélességét és ezáltal olyan járókereket, vezetőkészüléket vagy spirálházat hozzon létre, amelyek alkalmasak kis jellemző fordulatszámú centrifugál szivattyúk hatásfok növelésére. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy az ismert méretezési eljárás eredményeképpen kapott járókerék meghatározott méretezési üzempont által rögzített nq jellem-20 ző fordulatszámához viszonyított 3...7%-kal kisebb átmérőjű és 10...50%-kal nagyobb kiömlő szélességű járókereke, valamint a csatornák átömlő keresztmetszetei változatlan tartása mellett a járókerék átmérővel azonos mértékben csökkenő alapkörű vezetőkereke vagy spirálháza van. A kis jellemző fordulatszámú tartományban, vagyis ahol 5 10 15 25 30 ahol b, = a járókerék belső szélessége a kiömlésnél. 35 nq<35, a tárcsasúrlódás hatása miatt a standard hatásfok meredeken esik. A találmány abból az új felismerésből induk ki, hogy egy legjobb hatásfokú pontjában nagyobb jellemző fordulatszámú szivattyú saját fojtásgörbéje mentén eléri a kisebb nq - jú pontot (hiszen a fojtási görbe mentén a zárási ponttól az üresjárási pontig a szivattyú valamennyi riq értéket felveszi), s ott a hatásfoka még mindig magasabb, mint az arra a pontra 161459
