161421. lajstromszámú szabadalom • Emelőszerkezet bütykösrendszerű villamos forgókapcsolókhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány 161421 Bejelentés napja: 1967. XII. 11. (VI—582) Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. Nemzetközi osztály: H 01 h 3/42 H 01 h 19/20 Feltalálók: Bisztriczky Károly technikus (30%) Telek László technikus (20%) Simándi Péter villamosmérnök (20%) Haas Imre villamosmérnök (15%) Kiss Tibor technikus (15%) Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Művek Budapest Emelőszerkezet bütykös rendszerű villamos forgókapcsolókhoz A találmány olyan kisfeszültségű forgókapcsolók emelőszerkezetére vonatkozik, ahol a kapcsolóelemek axiális darabokból vannak és ahol az érintkezőhidak vagy a rögzítőelemek tolórúdjait mozgató működtetőtárcsák közbeiktatott 5 emeltyűk által adják át az erőt. Ismeretes, hogy bütykös kapcsolók kettős megszakítása érintkezőinél a tolórúdra ható erők oldalirányú komponensei növelik a működtetési erőszükségletet és az érintkezők mechanikai ko- 10 pasát. Ezzel kapcsolatosan ismeretesek azok a törekvések, amelyek az érintkezőhidak hordozó tolórúdjainak oldalirányú erőhatásait igyekeznek csökkenteni. Ilyen célt szolgál például a 151 976 számú osztrák szabadalom leírásában ismertetett I5 megoldás, amely a súrlódási tényező csökkentésével éri el a kedvező hatást. Más konstrukciós irányelv valósul meg pl. a 181 890 számú osztrák szabadalom leírásában ismertetett szerkezetben, amelynek lényege, hogy 20 az érintkezőhordozó tolórúdra egy csuklósan kapcsolt közbenső darab csak mozgási irányának megfelelő irányú erőt engedélyez. A megoldás hátránya, hogy az érintkezőmozgás irányában jelentősen megnöveli a bütykös tárcsa és az érint- 25 kezőhíd közötti méretet. A 301 180 számú svájci szabadalmi leírásban ismertetett megoldás ugyancsak a tolórúdra ható oldalirányú összetevőerő kivédését szolgálja, melynek hatása, hogy a tolórúd mozgási irányába eső helyszükséglet kisebb, 30 azonban a görgő csapvégeinek egyenesbevezetése miatt a súrlódási erőtöbblet és az ezzel járó kopás nincs kiküszöbölve. A tolórudak súrlódásmentes egyenesbevezetésével kapcsolatosan további fejlődést jelentettek az emeltyűkaros működtetések, amelyeknél a súrlódási erő és a tolórúd mozgási irányába eső helyszükséglet a legkisebb. Ennél a megoldásnál azonban kétirányú forgatáshoz csak kevés kapcsolási helyzet létesíthető. Sűrűbb bütyökelosztás esetén ugyanis kisebb görgő férne el, és a kellő kiemelésre kiképzett bütykös tárcsának az emeltyű rúdjával való szembefprgatáskor a támadó erő iránya a görgő sugarával és az emeltyű rúdirányával egybeesvén a kapcsolótengely elforgatás ellen reteszelődne. Az emeltyűkaros működtetést széles körben alkalmazzák a rögzítőtárcsák által működtetett rögzítőelemek tolórúdjainak kiemeléséré is, azonban az utóbb említett ók miatt ezek felhasználási területe szintén korlátozott, mert vagy kis kikapcsolási állásszámú, vagy egy forgásirányú szerkezetek, melyeknek ezt az egyoldalúságát csak elégtelen tolórúd-kiemeléssel lőhetne hátrányosan ellensúlyozni. Célunk, hogy az érintkezőhidak vagy rögzítőelemek tolórúdjainak súrlódásmentes egyenesbevezetésénél az oldalkomponensektől tehermentesítő emeltyűkaros megoldások ismertetett előnyeit megtartva és azok hiányosságait kiküszö-161421