161417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás racém prosztaglandin-A-analógok előállítására

161417 13 14 niurn, cink és vas mint kationok, ugyancsak a jelen találmány oltalmi körébe tartoznak. A gyógyszerészeti szempontból elfogadható aminkationak valamilyen primer, szekunder vagy tercier aminból származók lehetnek. Alkalmas aminők például a metilamin, dimetilamin, trime­tilamen, etilamin, dibutilamin, triizopropilamin, N-metilhexilamin, decilamin, dodecilamin, allil­amin, krotilamin, ciklopentilamin, diciklohexil­amin, benzilamin, dibenzilamin, a-feniletilamin, p'-fenileitilamin, etilénamin, dietilóntriamin és ha­sonló, legfeljebb 18 szénatomot tartalmazó alifás, cikloalifás és aralifás aminők, csakúgy mint a heterociklusos aminők, például piperidin, morfolin, pirrolidin, piperazin, valamint ezek rövidszénláncú alkilszármazókai, például 1-metilpiperidin, 4-etil­morfolin, 1-izopropilpirrolidin, 2-metilpirrolidin, 1,4-dimetilpiperazin, 2-metilpiperidin és hasonlók, valamint a szolubilizáló vagy hidrofil csoportokat tartalmazó aminők, mint például a mono-, di- és trietanolamin, etildietanoamin, N-butiletanolamin 2-amino-l-butanol, 2-amino-2-etil-l,3-propándiol, 2-amio-2-metil-l-propanol, trisz-(hidroximetil)­aminometán, N-feniletanol-amin, N-(p-terc.-amil­fenil)-dietanolamin, galaktamin, N-metil-glukamin, N-metil-glükózamin, efedrin, fenilefrin, epinefrin, prokain és hasonlók. A farmakológiai szempontból elfogadható kva­terner ammóniumkationok példái: tetrametilam­mónium, tetraetilammónium, benziltrimetilammó­nium, feniltrietilammónium és ezekhez hasonlók. Ahogyan ezt az előbbiekben már megemlítettük, a VIII. —XV. általános képletű vegyületeket a különféle célokra különböző módokon használjuk; azaz intravaginálisan, rektálisan, intravénásán, intramuszkulárisan, szubkután, orálisan, bukkáli­san, szublingválisan, topikálisan, továbbá steril implantátum formájában hosszantartó hatás eléré­sére. Intravénás injekciókhoz és infúziókhoz az izo­tóniás steril vizes oldatok előnyösek. Erre a célra fokozott vízoldhatóságuk miatt előnyösek azok a VIII. — XV. általános képletű vegyületek, melyek­ben Rj hidrogénatom, vagy valamilyen farmako­lógiailag elfogadható kation. Szubkután vagy intra­muszkuláris injekcióhoz a savnak, sónak vagy észternek vizes vagy nem vizes közegben levő steril oldatát vagy szuszpenzióját használjuk. Orális vagy szublingvális alkalmazási módhoz tabletták, kapszulák és folyékony készítmények, mint szirupok, elixirek és egyszerű oldatok hasz­nálatosak a szokásos gyógyszerészeti vivőanyagok­kal elkészítve. Rektális vagy vaginalis használatra a szakmában szokásos módon szuppozitóriumokat készítünk. Szövetbeültetés céljára steril tablettákat vagy szilikongumiból készült kapszulákat, vagy egyéb tárgyakat használunk, melyek a hatóanya­got tartalmazzák, vagy azzal át vannak itatva. A racém PGE2 -t, a racém PGF 2ct -t, a racém PGF2jS -t, a racém PGA 2 -t, a racém PGB 2 -t és a megfelelő 5,6-dehidro-prosztaglandinokat, vala­mint az egyéb VIII. — XV. általános képletű vegyü­leteket az alábbiakban leírt reakciókkal és eljárá­sokkal állítjuk elő. A racém PGF20! -t, a racém PGF 2(3 -t, az 5,6-de­hidro-PGF2ct -t, az 5,6-dehidro-PGF 2 p-t és az egyéb PGF2 -típusú IX. és XIII. általános képletű vegyü­leteket a megfelelő VIII. és XII. általános képletű PGE2-típusú vegyületek karbonilcsoportjának re-5 aukciójának útján állítjuk elő. így például a ra­cém PGE2 karbonilcsoportjának redukciója a ra­cém PGF20C és a racém PGF 2/3 elegyét eredményezi. Ezen gyűrűbeli karbonilcsoportok redukcióját az ismert prosztánsav-származékok gyűrűbeli kar-10 bonilcsoportjának redukálására szolgáló és szak­mai körökben jól ismert módszerekkel valósítjuk meg. Lásd például Bergstrom és társai közlemé­nyét: Arkiv Kemi, 19, 563 (1963), Acta Chem. Scand. 16,969 (1962), továbbá B. P. 1,097.533. 15 Bármilyen redukálószert alkalmazhatunk, ame­lyik nem reagál a szén-szén kettős kötésekkel, vagy az észtercsoportokkal. Előnyös reagensek az alu­mínium-(tri-terc.-butoxi)-hidrid és a fémbórhidri­dek, különösen a nátrium-, a kálium- és a cinkbór-20 hidrid. Aredukeióstermék-elegyet («-és/3-hidroxi-) az egyedi oc- és ^-izomerekre a szakmában jól is­mert és az ismert analóg prosztánsav-származék­párok elválasztására szolgáló módszerekkel választ­juk szét. Lásd pl. Bergstrom és társai előbb idézett 25 cikkét, Granstrom és társai: J. Biol. Chem. 240, 457 (1965), továbbá Green és társai: J. Lipid. Research, 5, 117 (1964). Különösen előnyös elvá­lasztási módszerek a megoszlásos kromatográfiás eljárások (mind a normál mind a fordított fázisú), 30 továbbá a preparatív vékonyrétegkromatográfia és az ellenáramú megoszlatásos eljárások. A racém PGA2 -t, 5,6-dehidro-PGA 2 -t és az egyéb X. és XIV. általános képletű PGA2-típusú vegyületeket a megfelelő VIII. és XII. általános 35 képletű PGE2 -típusú vegyületek savas dehidratálá­sa racém PGA2 -t eredményez. Ezeket a savas dehidratálási reakciókat az is­mert prosztaglandin származékok savas dehidra­tálására szolgáló, szakmai körökben jól ismert mód-40 szerekkel valósítjuk meg. Lásd pl. Pike és társai: Proc. Nobel Symposium IL, Stockholm (1966); Interscience Publishers, New York, pp. 162— 163 (1967), továbbá B. P. 1,097.533. Ehhez a savas dehidráláshoz a 2 —6 szénatomos alkánsavak elő-45 nyösek, különösen az ecetsav. A racém PGB2 -t, 5,6-dehidro-PGB 2 -t és a többi XI. és XV. általános képletű vegyületet a megfe­lelő VIII. és XII. általános képletű PGE2-típusú vegyületek bázisos dehidratálásával, vagy pedig 50 a megfelelő X. és XIV. általános képletű PGA2-tí­pusú vegyületeknek valamilyen bázissal való rea­gáltatásával állítjuk elő. így például mind a racém PGF^-nek, mind a racém PGA2 -nek bázissal törté­nő kezelése racém PGB2 -t eredményez. Feltételez-55 hetően a bázis először a PGE2 -nek PGA 2 -vé való dehidratálását eredményezi, és ezután okozza azt, hogy a PGA2 gyűrűben levő kettős kötése új hely­zetbe vándorol át. Ezeket a bázisos dehidratálási és kettőskötés-vándorlást okozó reakciókat ismert 60 prosztánsav-származékok hasonló reakcióira nézve szakmai körökben jól ismert módszerekkel való­sítjuk meg. Lásd például Bergstrom és társai: J. Biol. Chem. 238, 3555 (1963). Minden bázis al­kalmazható, melynek vizes oldatában a pH-órtéke 65 nagyobb mint 10. Előnyös bázisok az alkálifém-7

Next

/
Thumbnails
Contents