161414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás racém prosztaglandin-F-analógok előállítására

161414 7 8 mint pl. kutyáknál és sertéseknél, a nagyfokú gyomorszekréció csökkentésére és szabályozására használják, és ezzel csökkentik vagy megelőzik a gyomor-bélhuzamban a fekélyképződést és a gyo­mor-bélhuzamban már meglevő fekélyek gyógyulá- 5 sát meggyorsítják. Erre a célra ezeket a vegyülete­ket intravénásán, szubkután vagy intramuszkulári­san injektálják, vagy percenként 0,1 ^g —öOO^g/ testsúly kg mennyiségben infundálják. A teljes napi adag injekcióban vagy infúzióban 0,1 — 20 10 mg/testsúly kg/nap; a pontos adag függ a kortól, a súlytól, a kezelt személy vagy állat állapotától, továbbá az alkalmazás gyakoriságától és módjától. A PGE2 , PGA 2 , PGF 2a és PGF 2ß használatosak, ha a vérlemezkék aggregációjának megakadályo- 15 zása, a vérlemezkék adhézív tulajdonságának csök­kentése és a vérrögök eltávolítása illetve keletke­zésük megelőzése kívánatos emlősöknél (az embert is beleértve), nyulaknál és patkányoknál. így pél­dául ezeket a vegyületeket miokardiális infark- 20 tusok és műtét utáni (posztoperatív) trombózisok kezelésére és megelőzésére használják, alkalmaz­zák továbbá sebészeti beavatkozások után az ér­illesztések nyitva maradásának elősegítésére, vala­mint az atheroszklerózis, arterioszklerózis, a lip- 25 émia által okozott véralvadási zavarok és egyéb klinikai állapotok kezelésére, amelyek etiológiai­lag a lipidek egyensúlyzavarával vagy hiperlipi­démiával kapcsolatosak. Erre a célra ezeket a ve­gyületeket szisztemikusan alkalmazzuk, pl. intra- 30 vénásan, szubkután, intramuszkulárisan, vagy tar­tós hatás elérésére steril implantátum formájában. Gyors hatás elérésére, különösen veszély esetén, az intravénás alkalmazásmód előnyös. Az adagolás 0,004— 20 mg/testsúly kg/nap, a pontos dózis a ke- 35 zeit személy vagy állat korától, súlyától és állapo­tától, valamint az alkalmazás gyakoriságától és módjától függ. A PGE2 , PGA 2 , PGF 2a és PGF 2ß különösen hasz- 40 nosak mint hozzátétanyagok vérhez, vértermékek­hez, vérhelyettesítő folyadékokhoz és más folya­dékokhoz, amelyek izolált testrészek (pl. végtagok, szervek) testen kívüli mesterséges keringésénél és perfúziójánál (átáramoltatásánál) használatosak, 45 történjék ez akár az eredeti testhez kapcsolódva, vagy attól elválasztva tartós megőrzés vagy transzplantációra való előkészítés céljából, akár egy új szervezethez kapcsolódva. Ezen cirkulálta­tás és perfúzió folyamán az aggregált vérlemezkék 50 hajlamosak eltömni a véredényeket és a cirkulá­ciós berendezés részeit. Ezt az eltömődést el lehet kerülni a szóban forgó vegyületek jelenlétében. E célból a vegyületet folyamatosan, vagy egyszerre, vagy többszöri adagban hozzáadjuk a keringő 55 vérhez vagy a donor állat véréhez, vagy a perfun­dált testrészhez, a recipienshez kapcsolva vagy attól elválasztva, vagy pedig ezek közül kettőhöz vagy valamennyihez adjuk a vegyületet a cirku­láló folyadék 1 literjére számítva mintegy 0,001— 60 10 mg állandó mennyiséget biztosító adagban. Különösen hasznos ezen vegyületek alkalmazása laboratóriumi állatoknál, például macskáknál, kutyáknál, nyulaknál, majmoknál és patkányok­nál abból a célból, hogy új módszereket és tech- 6E nikai megoldásokat fejlesszünk ki szervek és test­részek átültetésére A PGE2 különösen hatásosan ingerli a simaizmo­kat, továbbá az egyéb ismert simaizom ingerlők, mint példul: Oxitocin hatású szerek, így az Oxi­tocin és a különféle anyarozsalkaloidák (bele­értve ezek származékait es analóg-vegyületeit) ha­tását fokozza. A PGE2-t ezért az ismert simaizom ingerlők helyett, vagy azoknak a szokásosnál kisebb mennyiségével kombinálva használják például hűdéses bélelzáródás (ileus paralyticus) tüneteinek enyhítésére, abortusz (vetélés) vagy szülés utáni atóniás méhvérzés kezelésére vagy megelőzésére, a méhlepény kitolásának elősegítésére és a gyermek­ágyi időszak (puerperium) alatt. Ezekre a célokra a PGE2-t intravénás infúzió formájában rögtön a vetélés vagy a szülés után alkalmazzák körülbelül 0,01 —50,ag/testsúly kg/perc mennyiségben, amíg a kívánt hatást el nem érik. A további adagokat a gyermekágyi időszakban intravénás, szubkután vagy intramuszkuláris injekció formájában vagy infúzióban adják, a dózis nagysága 0,01 — 2mg/test­súly kg/nap, a pontos dózis függ a kezelt személy vagy állat korától, súlyától és állapotától. A PGE2 , PGA 2 és PGF 2l 8 hipotenzív szerként emlősök (beleértve az embert is) vérnyomásának csökkentésére használatos. Erre a célra a nevezett vegyületeket intravénás infúzió formájában körül­belül 0,01 — 50 ^g/testsúly kg/perc mennyiségben, vagy naponként egyszeri vagy többszöri adagban 25 — 500 ,i*g /testsúly kg mennyiségben alkalmazzák. A PGF2a és PGFjß Oxitocin helyett terhes állatok (embert is beleértve), így tehenek, juhok és serté­sek ellésének (szülésének) megindítására használa­tosak az esedékesség időpontjában vagy ahhoz kö­zel, illetve vemhes állatoknál a magzat intrauterin elhalása esetén körülbelül a vemhesség 20. hetétől az elles várható időpontjáig. Erre a célra a neve­zett vegyületeket intravénásán infundáljuk 0,01 — 50 //g/testsúly kg/perc mennyiségben, amíg az elles második szakasza, vagyis a magzat kitolása befejeződik, vagy csaknem befejeződik. Ezek a ve­gyületek különösen hasznosak akkor, ha a nőstény vemhessége egy vagy több héttel túlérett és a ter­mészetes elles még nem indult meg, vagy 12 — 60 órával a burokrepedés után, ha a természetes elles még nem kezdődött meg. A PGF2c[ , PGF2(ä és a PGE2 használatosak a női ivarú emlősállatok (az embert is beleértve), mint pl. majmok, patkányok, nyulak, kutyák, szarvas­marhák és hasonlók szaporodásánál az ovulációs ciklus szabályozására. Erre a célra a PGF2ct -t szisz­temikusan alkalmazzák a nőivarú emlősnél test­súly kg-onként kb. 0,01 mg — 20 mg mennyiségben, előnyösen azon időtartam alatt, amely megközelí­tően az ovuláció időpontjában kezdődik és nagyjá­ból a menstruáció időpontjában vagy közvetlenül a menstruáció előtt ér véget. Ahogyan azt az előbbiek során már emlí­tettük, a PGE2 hatásos antagonistája az epinefrin által okozott szabad zsírsav mobilizációnak. Ez a vegyület ennélfogva a kísérleti orvostudományban in vitro és in vivo egyaránt használatos emlősökön (az embert is beleértve), így nyulakon és patkányo­kon az olyan betegségek tanulmányozására, meg-4

Next

/
Thumbnails
Contents