161414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás racém prosztaglandin-F-analógok előállítására

161414 31 32 Az 5., 6. és 7. Készítmény szerinti eljárást kö­vetjük, de az 5. Készítményben a hexilbromid he­lyett butilbromidot, pentilbromidot, heptilbromi­dot és oktilbromidot használunk. így a 7. Készít­mény szerinti terméknek megfelelő 1-pentenil-, 1-hexenil-, 1-oktenil- és 1-nonenil-vegyületeket kapunk. Ugyancsak az 5., 6. és 7. Készítmény szerinti eljárást követjük, de az 5. Készítmény szerinti el­járásban a hexilbromid helyett az X — (CH2)a — CH2 Br általános képletnek megfelelő — ahol d = 1, 2, 3 vagy 4, X = izobutil-, terc.-butil-, 3^3-difluor­butil-, 4,4-difluorbutil- vagy 4,4,4-trifluorbütil­győk — primer bromidokat használunk. így a 7. Készítmény termékének megfelelő olyan vegyüle­teket kapunk, melyekben az 1-heptenil-gyök helyén X— (CH2)d—CH=CH— általános képletű gyök van. Továbbra is az 5., 6. és 7. Készítmény szerinti eljárást követjük, de az 5. Készítmény szerinti el-I járásban a hexilbromid helyett az R2—CH—Br általános képletnek megfelelő egyéb primer és sze­kunder bromidokat — ahol R2 és R 3 jelentése az előbbiekben megadott — használunk. így a 7. Készítmény termékeinek megfelelő olyan vegyü­leteket kapunk, melyekben az 1-heptenil-gyök he-R3 I lyén R2 —C=CH— általános képletű gyök áll. Még mindig az 5., 6. és 7. Készítmény szerinti el­járást követjük, de az 5. Készítmény szerinti el­járásban olyan biciklo[3.1.0]hexán reagenseket 0 II használunk, melyekben a H —C— gyök helyén 0 II R4 — C — általános képletű gyök áll — utóbbiban R4 jelentése a korábbiakban megadottal azonos, így a 7. Készítmény termékének megfelelő olyan vegyületeket kapunk, melyekben az 1-heptenil-R4 II gyök helyett C-Hu —CH=C— általános képletű gyök van. Ezeket a különféle biciklo[3.1.0]hexán­reaktánsokat a 4. Készítmény szerinti aldehid-ter­mékből vagy a 3. Készítmény szerinti észter-ter­mékből állítjuk elő jól ismert módszerekkel, lásd pl. az előbbiekben már idézett 702.477 számú belga szabadalmat. Változatlanul az 5., 6. és 7. Készítmény szerinti eljárást követjük, de az 5. Készítmény szerinti el-O 0 II II járásban a H —C-képletű gyök helyén R4 —C-álta­lános képletű gyököt tartalmazó biciklo[3.1.0]­hexán-reaktánst és a fentiekben meghatározott X—(CH2) d —CH 2 Br általános képletű vegyülete­ket, vagy butilbromidot, pentilbromidot, heptil­bromidot, oktilbromidot, illetve ugyancsak a fen-R3 l tiekben meghatározott, R2 —CH—Br általános képletű primer és szekunder bromidokat hasz­nálunk, így a 7. Készítmény termékének megfe­lelő olyan vegyületeket kapjuk, melyek az 1-hely­zetben R4 -gyei helyettesített 1-pentenil-, 1-hexenil-, 1-oktenil- és 1-nonenil-gyököt, illetve ugyancsak 5 az 1-heptenil-gyök helyén valamilyen X—(CH2)d R3 I — CH=CR4 — általános képletű vagy R2 —C = 10 I C —általános képletű gyököt tartalmaznak. Végül az 5., 6. és 7. Készítmény szerinti eljá­rást követve, de az 5. Készítményben és később a 7. Készítményben meghatározott bármelyik endo-15 reaktáns helyett exo-biciklo[3.1.0]hexán-reaktánst használva, a 7. Készítmény endo-termékének meg­felelő exo-vegyületet kapunk. A szükséges exo­biciklo[3.1.0]hexán-reaktánsokat a 702.477 számú belga szabadalomban leírt módon állítjuk elő. 20 A fenti eljárásokkal a XVI. általános képletnek megfelelő összes reaktánsokat előállíthatjuk. 8. Készítmény. Endo-6-(l,2-dihidroxiheptil)-bicik­lo[3.1.0]-hexan-3-on (a XVII. általános képletben 25 R2 = pentilgyök, R 3 és R 4 = hidrogénatom és a hullámos vonal (~) endo konfigurációt jelent). 1,0 g káliumklorátot és 0,065 g ozmiumtetroxi­dot 25 ml vízben oldunk és az oldatot keverés közben hozzáadjuk 1,0 g, a 7. Készítmény szerint 30 előállított termék oldatához. Az elegyet 5 órán át 50 C°-on erőteljesen keverjük. Ezután a csaknem színtelen elegyet csökkentett nyomáson bepárol­juk. A maradékot ismételten diklórmetánnal extra­háljuk, az egyesített kivonatokat szárítjuk és be-35 pároljuk; így 1,2 g sötét színű olajat kapunk. Ezt az olajat 100 g szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást egymás után 300 ml 10% etilacetátot tar­talmazó hexán-izomer-eleggyel (Skellysolve B), 500 ml 25% etilacetátot tartalmazó Skellysolve 40 B-vel, majd 50% etilacetátot tartalmazó Skelly­solve B-vel végezzük és 100 ml-es frakciókat gyűj­tünk. Az 50% etílacetátot tartalmazó eluálószer­rel kapott 13. — 19. frakciókat egyesítjük és száraz­ra pároljuk. így 867 mg endo-6-(í,2-dihidroxi-45 heptil)-biciklo[3.1.0]hexan-3-ont kapunk. A 8. Készítményben leírt eljárást követjük, de a 8. Készítményben leírt l-heptenil-biciklo[3.1.0] hexán-reaktáns helyett a megfelelő endo- és exo-1-pentenil-, 1-hexenil-, 1-oktenil- és 1-nonenil-ve-50 gyületeket használjuk reaktánsként. így a meg­felelő endo- és exo-l,2-dihidroxipentil- 1,2-di­hidroxihexil-, 1,2-dihidroxioktil- és 1, 2-dihidro­xinonil-biciklo[3.1.0]hexán termékeket kapjuk. Ugyancsak a 8. Készítmény szerinti eljárással, 55 de a 8. Készítmény szerinti reaktánsban az 1-hepte­nil-gyök helyén X—(CH2)d —CH=CH— általános képletű gyökkel helyettesített endo- és exo-ve­gyületekei használva reaktánsként a megfelelő X- (CH2) d -CHOH-CHOH-biciklo[3.1.0]hexán 60 terméket kapjuk. Továbbra is a 8. Készítmény szerinti eljárást követjük, de a 8. Készítmény szerinti reaktáns R3 R 4 I - I 65 1-heptenil-gyöke helyén R2 — C = C— általános 16

Next

/
Thumbnails
Contents