161411. lajstromszámú szabadalom • Tekercselt hőcserélő

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. I. 18. (TO-779) Közzététel napja: 1971. XII. 27. Megjelent: 1975. II. 15. 161411 Nemzetközi osztályozás; F 28 d 7/00 Feltaláló: TÓTH Bence gépészmérnök, Nagykanizsa Tekercselt hőcserélő A találmány a tekercselt hőcserélőre vonatkozik, amely főleg a kőolajfinomító- és vegyiparban nyer­het alkalmazást. A hőátszármaztatás céljára szolgáló leginkább elterjedt készülék a csőköteges hőcserélő. Ezek a 5 hőcserélők két sok forgácsolási munkát igénylő cső­kötegfallal és rendszerint úszófejjel készülnek. Az egyik közeg a csövekben áramlik, és a kellő sebes­séget fordulókamrák alkalmazásával biztosítják. A másik közeg a köpenyoldalon áramlik, és a 10 sebességet terelőlemezek alkalmazásával növelik. A sok irányváltozás mindkét közeg oldalán haszon­talanul növeli az áramlási ellenállást. Gyártási át­futási idejük aránylag nagy, előállításuk drága csőanyagot és sok nehezen gépesíthető munkát 15 igényel. Ha az egyik közeg hőátadási tényezője rossz, akkor nagyméretű lesz a hőcserélő, mivel a rossz hőátadási tényezőjű oldal felülete bordázas­sál nem növelhető. Tiszta ellenáram ritkán valósít­ható bennük meg, a melegített anyag kilépő hő- 20 mérséklete — kettő vagy többjáratú hőcserélő esetén — nem lehet nagyobb a fűtőközeg kilépő hőmérsékleténél, vagyis hőfokkeresztezés általá­ban nem érhető el. Ez nagy hő- és hűtővíz veszte­séget eredményezhet, vagy több kisebb hőcserélő 25 sorbakapcsolt alkalmazását teszi szükségessé. Az előzőekben leírt hátrányos tulajdonságok ki­küszöbölhetők, illetve javíthatók az általam java­solt tekercselt kialakítású hőcserélővel. A hőcserélő kialakításának lényege, hogy a két közeg spirális 30 járatát merevítőbordázattal kötöm össze. így a nyomóigénybevétel alatt álló spirál deformációja és a húzóigénybevétel alatt álló spirál ellentétes irányú deformációja egymást nagymértékben ki­egyenlíti. Az eredő deformáció a kettő különbsége lesz, ugyanígy a feszültségek is. így a hőcserélő nyomással Szembeni ellenállóképessége függetlenné válik az átmérőjétől, ehelyett a két összekapcsolt spirállemez távolságától, a tekercselt lemez vas­tagságától, és a bordázat sűrűségétől függ. A mere­vítő bordákat perforálom, hogy az azonos közeg önmagában keveredhessen, vagy fázisváltozás ese­tén a két fázis képes legyen különválni. Ezzel a kialakítással elérhető, hogy a hőcserélő több 100 att-s nyomást is képes elviselni, több mé­teres átmérő és hosszúság esetén, 2—3 mm falvas­tagság mellett. A bordák növelik a hőcserélő felü­letét, és kompaktabbá teszik. Ha az egyik közeg hőátadási tényezője lényegesen rosszabb a másiké­nál, akkor célszerű — és lehetséges — ezen az oldalon sűrűbb bordázást alkalmazni. Amennyiben az egyik közeg átáramló mennyisége jóval eltér a másikétól, akkor az áramlási sebességek közel egyező értéken tartása (illetőleg a Reynolds-szá­mok közel egyező értéken tartása) a spirális járatok keresztmetszetének megfelelő megválasztásával le­hetséges. Ha az átáramló mennyiség olyan kevés, hogy a járatok szűkítése nem elég, akkor többjá­járatú kialakítást kell alkalmazni. Ez úgy valósít­ható meg, hogy fordulókamrákat alakítok ki a 161411 1

Next

/
Thumbnails
Contents