161410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zöld dohány, főként "Virginia" dohány ipari feldolgozásra alkalmassá tételére

161410 3 4 összhangja a szárítá3 valamennyi szakaszában, így a színesítés, a színrögzítés időszakában a kamra valamennyi részében. További hátrányt jelent a szakaszos szárítóknál, hogy a kamra kapacitásának megfelelő dohánymennyiséget egyszerre kell be- és kirakni, ami amellett, hogy energiacsúcsfogyasztással jár, ami aprólékos, nagy mennyiségű élőmunkaigényt, munkacsúcsot és balesetveszélyt jelent, emellett a kamra belsejében dolgozók fokozott egészségügyi ártalmaknak vannak kitéve. Problémát jelent továbbá, hogy egyszerre 80—100 q azonos érettségű dohányt biztosítsanak annak érdekében, hogy az egyöntetűen azonos érettségű dohány berakodással a mesterséges szárítás alapvető követelményeit kielégítsék. Azonos érettségű dohány mellett sem biztosítható azonban a kamra minden részében azonos mennyiségű és sűrűségű dohány berakása, így a berakott zöld dohány egyenletes színeződése, színrögzítése és szárítása már ezokból sem megoldható. További hátrányt jelent, hogy a szárítással foglalkozó személyeknek nincs lehetőségük vizuális kontrollra, csupán a száraz-nedves hőmérő által jelzett adatok alapján ellenőrizhetik a szárítás folyamatát. Ezenkívül a szakaszos szárítóberendezések költségei igen magasak. Ismeretes törekvések, amelyek a szakaszos szárításból következő fent részletezett hátrányokat a szárítási művelet folyamatossá tételével igyekeznek kiküszöbölni. Ilyen folyamatos, lényegében alagutas szárítórendszert ismertet a „World Tobacco" c. folyóirat 1968. 22. száma az 57 — 59. oldalakon, amelynél a mesterséges szárítás különböző fázisaihoz külön helyiségeket biztosítanak. Ennek a megoldásnak azonban rendkívül nagy hátránya, hogy annyi klimatizáló gépet igényel, ahány szakaszra van bontva a szárítási technológia, így a beruházási költségek rendkívül magasak. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a szakaszos szárítóknak térfogatuk miatt nagy hőtehetetlenségük a munka jellegéből következik, hogy minden szárítási szakasz befejezése után a kamrákat le kell hűteni, majd újra felfűteni, ami természetesen jelentős energiaigénnyel jár. Mivel az ipar rendelkezésére bocsátott dohány minőségével szemben egyre nagyobb követelményeket támasztanak, amelyeket az ismert berendezésekkel nemigen lehet kielégíteni, a dohány vetésterülete állandóan csökken, holott az anyag igen értékes és a feldolgozóipar egyre nagyobb mennyiségben igényli. A találmány célja, hogy olyan dohányszárítási eljárást és berendezést szolgáltasson, amely kis beruházási költségekkel, nagy munkatermelékenységgel megfelelő minőségben képes a szárított dohányt a feldolgozóipar rendelkezésére bocsátani. A találmány értelmében ezt a feladatot olyan eljárással oldjuk meg, amelynek lényege, hogy a zöld dohányt levegőnek a dohányon keresztül történő átáramlását lehetővé tevő mozgatható tartóelemekben helyezük el, a dohányt a tartóelemekkel együtt meleg levegőáramban — e levegőárammal ellentétes irányban, — előnyösen felülről lefelé, a dohány száradásával járó páraképződés és hőmérsékletcsökkenés figyelembevételével a dohány színezési, színrögzítési és szárítási szakaszának megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat eredményező sebességgel mozgatjuk. 5 Ennek az eljárásnak egy előnyös foganatosítási módja szerint a dohányt tartalmazó ríiozgatható tartóelemekként alul-felül nyitott, oldalt zárt, lényegében azonos keresztmetszetű aknaelemeket alkalmazva azok egymásra helyezésével álló 10 helyzetű aknákat hozunk létre, amelynek belsejében a meleg levegőt alulról fúvatjuk be, mimellett a mindenkori legalsó, megszáradt dohányt tartalmazó aknaelemet időről időre eltávolítjuk és célszerűen utónedvesítő aknába továbbítjuk, a többi 15 aknaelemet leengedjük és legfelül újabb,, zöld dohányt tartalmazó aknaelemet helyezünk el, ezáltal a felülről lefelé haladó mindig melegebb levegő hatásának tesszük ki, a páraleadást ily módon felülről lefelé haladva meggyorsítjuk, a fel-20 felé áramló meleg levegő hőmérsékletét csökkentjük, és ezzel az akna felső tartományában a színesítést, középső tartományában a színrögzítést, alsó tartományában a szárítást végrehajtjuk. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés 25 lényege, hogy a dohány befogadására alkalmas alul-felül nyitott, oldalt zárt aknaelemei, az aknaelemek vezetésére szolgáló szervei, például vezetősínéi, az aknaelemek külön-külön történő vízszintes és függőleges mozgatására alkalmas szerkeze-30 te, valamint több aknaelem együttes emelésére szolgáló szerkezete van. Célszerűen az aknaelemek külön-külön történő vízszintes és függőleges mozgatására alkalmas szerkezetet emelőpályából, emelődobból, az emelődobra függesztett kettős emelő-35 horogból álló szerkezet alkotja. A több aknaelem együttes emelésére szolgáló szerkezetet egyik végén csuklósan rögzített, középső részén lengőhoroggal ellátott, másik végén forgatható tárcsával és a tárcsán átvezetett, egyik végén rögzített, 40 másik végén gyűrűvel vagy hasonlóval ellátott huzal alkotja, mimellett a lengőhorog az aknaelemekhez, a gyűrű vagy hasonló pedig egy emelőszerkezethez, előnyösen az aknaelemek különkülön történő emelésére szolgáló emelőszerkezet-45 hez csatlakoztatható. Előnyösen az aknaelemek külső oldalain a vezetőszervekben, például vezetősínekben az aknaelein mozgatását biztosító csúszósínek, valamint az aknaelemek oldalaiból kinyúló, és az emelőszer-50 kezetek horgaiba akasztható csapok vannak rögzítve. A találmányunknak számos igen lényeges előnye van a szakterületen ismert megoldásokhoz viszonyítva. 55 Alapvető az a technológiai előny, hogy a ventillátor által előállított meleglevegő-áramban azzal ellentétesen mozgó dohány mindig olyan hőmérsékletű és olyan páratartalmú levegővel találkozik, amely éppen az adott színesítési, színrögzítési 60 vagy szárítási fázishoz optimálisan szükséges. Találmányunknál automatikusan és folyamatosan biztosítva van tehát a mesterséges szárításhoz szükséges hőmérséklet és páratartalom összhangja anélkül, hogy az egyes szakaszokhoz külön kellene 65 beállítani a hőmérsékletet és a páratartalmat. 2