161410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zöld dohány, főként "Virginia" dohány ipari feldolgozásra alkalmassá tételére
MAÍÍYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. XII. 15. (TI-183) Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1975. II. 15. 161410 Nemzetközi osztályozás: A 24 b 1/00 F 26 b 9/00 Feltalálók: BORKŐ Zoltán gépészmérnök, Debrecen, KRECSMÁRY Gyula gépésztechnikus, Debrecen, SEMSEY András üzemgazdász, Prügy Tulajdonos: „Tiszamente" Mg. Termelőszövetkezet, Prügy Eljárás és berendezés zöld dohány, főként „Virginia" dohány ipari feldolgozásra alkalmassá tételére A találmány zöld dohányok, főként zöld „Virginia" dohányok ipari feldolgozásra alkalmassá tételére, főként mesterséges színezésére, színrögzítésére és szárítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. 5 A zöld dohány szárításakor különleges technológiai igényeket kell kielégíteni annak érdekében, hogy jó minőségű, azaz egyenletesen jó színeződésű, színrögzítésű és megfelelő szárazságú do- 10 hányt lehessen a feldolgozóipar rendelkezésére bocsátani. Ahhoz, hogy a „Virginia" dohányok megkívánt sárga színét és megfelelő szárazsági fokát biztosítani lehessen, a szárítási művelet során a nyers, 15 zöld dohányt meghatározott nedvességtartalmú és hőmérsékletű levegő behatásának meghatározott időn át kell kitenni. Jelenleg a zöld dohány szárítása általában szakaszos szárítókamrákban történik. Ezekbe egy- 20 szerre rakják be a szárítókamra kapacitásának megfelelő mennyiségű dohányt, és a szárítási művelet végrehajtása után egyszerre távolítják el onnan. Az egyik legkorszerűbb ilyen szakaszos aknaszárító kamrájába egyszerre 80—100 q zöld 25 dohány rakható be, és a külön fűtőberendezés által előállított meleg levegőt ventillátor hajtja kényszeráramlásban a berakott dohánytömegen keresztül. A szakaszos dohányszárító berendezések szá- 30 mos szempontból hátrányosak; a főbb hátrányokat az alábbiakban soroljuk fel: a szakaszos szárítóknál egymás feletti szinteken helyezik el szedriarudakon a pórélécekre font dohányt és — mivel a kényszercirkulációs elven működő szárítókban a meleg levegő egyenletes elosztása nem biztosítható — az alulról befúvatott meleg levegő a kamrában felfelé áramolva a legalsó dohánylevél rétegeket túl hirtelen szárítja meg, így a sárga szín kialakulásához és rögzítéséhez szükséges nedvességtartalom és időtartam az alsó dohány rétegekben nincs biztosítva, a mesterséges szárítás színesítési szakaszának a technológiai követelményei ezekben az alsó rétegekben nem biztosíthatók. Ugyanakkor az alsó rétegekben a túl magas hőmérséklet miatt intenzív vízleadás következik be, a felfelé áramló meleg levegő páratartalma túlzott mértékben megnövekszik, ugyanakkor a levegő túlzottan lehűl, mire a kamra felső részében elhelyezkedő dohányrétegeket eléri: az ezekkel a rétegekkel érintkező levegő hőmérséklete így alacsonyabb, páratartalma pedig magasabb annál, mint ami a megfelelő sárga szín biztosításához szükséges. Mivel a páratartalom és hőmérséklet összhangja nem biztosítható, a felső dohányrétegek túlszíneződnek, lebarnulnak. A szakaszos szárítókban tehát a dohány száradása és színeződése is szakaszos, mert a kamrába rakott nagy tömegű dohányban nem biztosítható a technológiailag megfelelő hőmérséklet és páratartalom 161410 1
