161400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-polifluoralkil-2,3- dihidro-5-fenil-1H-1,4-benzodiazepinek előállítására

161400 13 kloriddal ismét extraháljuk. Az oldatot nátriumszufáton szárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. Petroléterből átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 65-67,5°. 14. példa 7-Klór-2,3-dihidro- (2,2,2-trifluoretil)-5-fenil-lH-l,4,benzodiazepin 4,5 g 5,7- diklór-2,3-dihidro-l-(2,2,2-trifluoretil) -lH-l,4-benzodiazepinnek 75 ml tetrahidroforfuránnal készült oldatához hozzáadjuk feniknagnéziumbromidnak 250 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, és az oldatot 1 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Lehűlés után 400 ml étert adunk hozzá, és ecetsavval megsavanyítjuk. A vizes fázist elválasztjuk, nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk, és háromszor éterrel extraháljuk. Az egyesített kivonatokat vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot petroléterből átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 65-67,5°. 75. példa 7-Klór-2,3- dihidro-l-(2,2,2-trifluoretil)-5-fenil-lH-1,4-benzodiazepin 0,32 g 7-klór- l,2-dihidro-l-(2,2,2-trifluoretil)-5-fenil-5H-l,4-benzodiazepint és 0,1 g nátriumot 10 ml etanolban 1 óra hosszat keverünk, majd a reakciókeveréket jégecettel közömbösítjük, és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot felvesszük metilénklorid és nátriumhidroxid-oldat keverékében, és a szerves réteget elválasztjuk. Az oldószert elpárologtatva és a maradékot petroléterből átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 65-67°. 16. példa 7-Klór-2,3- dihidro-l-(2,2,2-trifluoretil)-5-(o-fluorfenil)-lH-l ,4-benzodiazepin 4,1 g 7-klór-2,3-dihidro-l-(2)

2,2-trifluoretil)-5-(ofluorfenil)-lH-l ,4-benzodiazepin-3- karbonsav-etilésztert 40 ml dioxánban oldunk, és 40 ml híg vizes nátriumhidroxid-oldat jelenlétében 6 óra hosszat szobahőmérsékleten nitrogénatmoszférában keverünk. A keverést 4 óra hosszat forralás közben folytatjuk. Ezután a reakciókeveréket metilénkloriddal extraháljuk, a szerves fázist elválasztjuk, háromszor vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot petroléterből átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 81-83°. 17. példa N-(p-klórfenil)N-(2,2,2-trifluoretil)-etüéndiamin 84 g p-klór-N-(2,2,2- trifluoretil)-aniUnt lassan hozzáadunk 29,3 g alumíniumkloridnak 200 ml száraz benzollal készült kevert szuszpenziójához. A hozzáadás befejezése után a reakciókeveréket 20 percig visszafolyatás közben forraljuk, majd lassan 20,6 g etÜénimint desztillálunk át a reakcióedénybe. _A reakciókeveréket éjjelen át 50-53°-on tartjuk, majd 14 lehűtjük, 500 g jégre öntjük, és kis adagokban 100 g nátriumhidroxidot adunk hozzá. A szerves réteget elválasztjuk, és a vizes réteget metilénkloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves rétegeket bepároljuk, és 5 5%-os sósavval extraháljuk. A savas kivonatot meglúgosítjuk, és kloroformmal extraháljuk. Nátriumszulfáton való szárítás után az oldószert elpárologtatva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Forráspontja 1 torr nyomáson 113-114°. Hozam: 53%. 10 18. példa N-( p-Klórfenil)-N-(2,2,2-trifluoretil)-Nl

-(p-fluorbenzoilj-etilén -diamin 10,0 g N- (p-klórfenil)-N<2,2,2-trifluoretil)-etilén-15 diamint 40 ml vízmentes éterben 4 g trietilaminnal jégfürdőben keverünk. Ezután a hideg keverékhez lassan hozáadunk 8,8 g o-fluorbenzoilkloridot, még 2 óra hosszat keverjük, hozzáadunk 100 ml metilénkloridot, és a reakciókeveréket sorban 5%-os sósavval, , 20 vízzel 10%-os nátriumhidroxid-oldattal és ismét vízzel exrtaháljuk A szerves réteget elválasztjuk, nátriumszulfáton szárítjuk, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A maradékot 300 g kovasavgélből álló kromatografáló oszlopra töltjük metilénkloridban 25 oldva. 500 ml-es frakciókat gyűjtünk, és a 2. és 3. frakciót bepárolva és a maradékot metilénkloridból és hexánból átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 80-82°. Hozam: 88%. 30 19. példa 7-Klór 2,3- dihidro-l-(2,2,2-trifluoretil)-5-(o-fluorfenil)lH-l,4-benzodiazepin-4-oxid 0,1 g 7-klór- 2,3-dihidro-l-(2,2,2-trifluoretil)-5-(ofluorfenil)-lH-l,4-benzodiazepint 10 ml 1,2-diklóre-35 tanban oldunk, majd hozzáadunk 0,06 g 85%-os m-klórperbenzoésavat. A reakciókeveréket éjjelen át 40-50°-on keverjük, majd 4 óra hosszat 60-65°-on tartjuk és utána 3 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, miközben a reakció menetét vékonyréteg-40 kromatografálással követjük. A lehűlt reakcióterméket kromatografáljuk kovasavgél és hexán alkalmazásával. Éterrel eluálunk, amíg minden sárgára színezett anyag elhagyta az oszlopot. Ezután a kovasavgélt metilacetáttal mossuk, az oldószert vákuumban eltá-45 volítjuk, a maradékot metilénkloridban oldjuk, és telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és vízzel rázzuk. A metilénkloridos oldatot elválasztjuk, nátriumszulfáton szárítjuk, az oldószert elpárologtatjuk, és így a nyersterméket kapjuk. Olvadáspontja 160-162°. 50 Metilénkloridból és hexánból átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 163-164,5°. Hozam: 77%. 20. példa 55 7-Klór-2,3- dihMro-l-(2,2,2-trifluoretil)-5-(o-fluorfenil)-lH 1,4-benzodiazepin 1,5 g 7-klór- 2,3,4,5-tetrahidro-l-(2,2,2-trifluoretil)-5-(o-fluorfenil)-lH-l,4-benzodiazepinnek 20 ml benzollal készült oldatához hozzáadunk 0,9 g dietila-60 zodikarboxilátot. Az oldószernek tökléletesen víz-