161397. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélőelem kis hővezetőképességű és kis szilárdságú anyagból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. május 20. (TA-1064) Német Szövetségi Köztársaság-béli elsőbbségei: 1969. május 22. (P 19 26 187.1) 2-8. és 12-15. igénypontokra; 1969. július 25. (P 19 37 783.4) 1. igénypontokra; 1969. szeptember 25. (P 19 48 407.2) 9-11. igénypontokra. Közzététel napja: 1972. március 28. Megjelent: 1974. március 30. 161397 Nemzetközi osztályozás: F 28 f 21/06. B 29 d 23/00. Feltaláló: clr. Scholl Günter mérnök, Pianezzo/Paudo, Svájc Tulajdonos: TRANSELEKTRO Magyar Villamossági Külkereskedelmi Vállalat, Budapest. Hőcserélőéiért! kis hővezetőképességű és kis szilárdságú anyagból. 1 A találmány hőcserélőelem hőnek gazdaságos átadására 1000 kcal/m2 nagyságrendben, amelyhez olyan anyagok, különösen műanyagok alkalmazhatók, amelyeknek hővezető képessége és hőmérséklettől függő szilárdsága (kb. 100 C°-ot figyelembe véve) 5 kb. százszor kisebb mint a fémé, amelyet eddig ilyen hőcserélőkhöz alkalmaztak. Ismeretes olyan műanyagcsövekből készített hőcserélő, amely egyedi csövekből áll és a csövek egy közös zárólap furataiba helyezve végeiknél össze vannak fogva. Ennél a 10 megoldásnál, tekintettel arra, hogy a csövek egymással homogén kapcsolatban állnak, a hőcserélő nem rendelkezik a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából szükséges stabilitással. Ismeretes továbbá egyedi műanyagcsöveket a cső 15 kellő szilárdságának biztosítása céljából üvegszál fegyverzettel készíteni. Ezek az üvegszál fegyverzettel erősített műanyagcsövek azonban megfelelő szilárdságú hőcserélő előállítására nem alkalmasak, ugyanis a kötegbe történő összefogásuk a kellő stabilitást nem 20 biztosítja. A műanyagcsöveknek valamilyen bordával az utólagos összefogása igen költséges és bonyolult eljárás és azonkívül nem biztosít kellő szilárdságot. Ezért a műanyag hőcserélők mind ez ideig nem tudtak 25 elterjedni. A találmány feladata olyan hőcserélő elem létesítése, amelynek megfelelő statikus formatartása van. Ezen formatartás révén a hőcserélő elemnek legalább keresztmetszetének egyik irányában olyan nagy ellen- 30 161397 2 állásúnak kell lennie, hogy mindkét végén befeszíthető legyen anélkül, hogy több méteres hossz esetén kihajoljon. Azonkívül a hőcserélőelemek saját súlyán kívül azokat az erőket is fel kell tudnia venni, melyek a hőcserélőelemen átáramló közeg hatására ébrednek. Azonkívül gazdaságossági okokból nem elhagyható, hogy a hőcserélőelem előállításához minimális anyagra és időre legyen szükség és hogy a hőcserélőelem egyszerű konvencionális gépekkel mint pl. extruderrel legyen előállítható. Ezt a feladatot a találmány szerint azáltal biztosítjuk, hogy a hőcserélőelem több, egymással bordák révén összekötött vékonyfalú csőből áll, melyek a bordákkal együtt vagy darabban vannak öntve, fröccsöntve vagy extrudálva. A találmány szerinti hőcserélőelem az adott lehetőségektől függően úgy lehet kialakítva, hogy a csövek hossztengelyei, valamint a bordák középsíkjai egy síkban vagy hullámosított cikcakk alakú, vagy váltakozva behajlított felületen fekszenek. Különösen ezen változati lehetőségek révén biztosítható a hőcserélő elem kiviteli alakjának a mindenkori építési méretekhez történő alkalmazkodása. Annak biztosítására, hogy a hőcserélőelemet lehetőleg egyszerű módon lehessen egy gyűjtőcsőhöz vagy gyűjtőszekrényhez csatlakoztatni, a hőcserélő elem csatlakozóhelyén csővégek képzése céljából a bordák rövid szakaszon ki vannak vágva és a csatlakozóhely tartományában levő csővégek a gyűjtőcső vagy gyűjtőszekrény furataiba nyúlnak vagy a gyűjtőcsövön 1
