161388. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus impulzusvezérlésű tároló egység

3 keltésére alkalmas, erőképző, térelválasztó elemekből álló pneumomechanikus jelformáló egység csatlakozik oly módon, hogy a pneumomechanikus jelformáló egység(ek) a bistabil elem felé eső szélső membránja(i) 5 egyúttal lezárja(k) a bistabil elem vezérlő kamráját(it). A találmány szerinti és az ismert megoldás szerinti impulzusvezérlésű tároló elemek 10 példakénti kiviteli alakjait rajzok alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán a találmány szerinti impulzusvezérlésű tároló egység egy membrános 15 kiviteli példája látható. A 2. ábra egy ismert impulzusvezérlésű tároló egységet mutat be. 20 A találmány szerinti impulzusvezérlésű tároló egység 1. ábrán látható kiviteli példájában a 3 házban helyetfoglaló 1 jelformáló egységek egymással egyenlő effektív felületű 4 és 5 szélső membránjait és a ná- 25 luk kétszer nagyobb effektív felületű 6 középső membránjait tengelyvonalukban mereven összekötő 7 rudazatok oly módon támaszkodnak az ugyancsak 3 házban elhelyezett 2 bistabil elem 8 membránrendszerére, 30 hogy az 1 jelformáló egységekről a 2 bistabil elemre csak nyomóerő adódik át. Az 1 jelformáló egységek 14 vezérlő nyomásjelek bevezetésére alkalmas 10 vezérlő kamrái 9 fojtásokon keresztül 12 differenciáló 35 kamrákkal össze vannak kötve, a 11 kamrák a környezeti nyomással közlekednek, továbbá a bistabil elem 13 vezérlő kamrái 15 statikus vezérlő nyomás jelek bevezetésére alkalmasak. A tároló egység 16 kimenő nyo- 40 más jelét a 2 bistabil elem által meghatározott helyről vesszük. Amennyiben valamelyik 1 jelformáló egység 14 vezérlő nyomásjele a logikai „0" 45 szintet reprezentáló környezeti nyomásról a logikai ,,1" szintet reprezentáló nyomásra ugrásszerűen megnő, úgy az első pillanatban ez a nyomás csak az 1 jelformáló egység 10 vezérlő kamrájában hat, a 12 diffe- 50 renciáló kamrában marad a korábbi, a környezeti nyomásnak megfelelő jelszint, így a 14 vezérlő nyomásjel hatására a 4 szélső membránon képződő erő a 7 rudazaton keresztül nyomóerő formájában átadódik a 8 55 membránrendszerre, minek hatására a 2 bistabil elem másik stabil állapotába kerül, 16 kimenő nyomásjel logikai értéke megváltozik. Majd a 9 fojtás és a 12 differenciáló kamra méretei, valamint a munka- 60 közeg minősége által meghatározott időállandónak megfelelően a 12 differenciáló kamrában a nyomás növekszik és értéke a 14 vezérlő nyomásjel értékéhez tart, vagyis a 4, 5 szélső- és 6 középső membránok alkalmasan 65 4 választott felületarányának megfelelően a 7 rudazat által a 8 membránrendszerre átadott vezérlő erő idővel megszűnik. Ez azt jelenti, hogy hiába marad tartósan a 14 vezérlő nyomásjel logikai ,,1" szinten, a 2 bistabil elemre akkor is csak egy impulzusszerű mechanikai vezérlő jel adódik át. Amennyiben ugyanezen 1 jelformáló egység 14 vezérlő nyomásjelét ellentett értelemben ugrásszerűen megváltoztatjuk, az elmondottakból következően a mechanikai impulzus ellentett értelemben is megjelenik, azonban ekkor a 7 rudazat a 8 membránrendszertől elválik, tehát az 1 jelformáló egység a 2 bistabil 1 elemre semmiféle jelet nem ad át. A vezérlő erőimpulzus megszűnése után tehát közvetlenül érvényesülhet a másik 1 jelformáló egység vezérlő hatása, függetlenül attól, hogy a korábban működtetett 1 jelformáló egység vezérlő jelét logikai „1" szinten hagytuk-e, vagy logikai „0" szintre csökkentettük-e. Az ismertetett példában az impulzusvezérlésű tároló egység az ugrásszerűen változó nyomás jelnek csak mellső frontja szerint vezérelhető. Ha az 1 jelformáló egység 10 vezérlő kamráinak és a 12 differenciáló kamráinak szerepét felcseréljük, a tároló egység az ugrásszerűen változó nyomás jelnek csak hátsó frontja szerint vezérelhető. A 2 bistabil elem 13 vezérlő kamráiba vezetett 15 statikus vezérlő nyomás jelekkel is vezérelhető. Ez azt jelenti, hogy a 14 vezérlő nyomásjelek hatására keletkező, a 7 rudazatok által átadott impulzusszerű mechanikai jelek és a 15 statikus vezérlő nyomásjelek között logikai VAGY kapcsolatok állnak fenn. A 2. ábrán bemutatott ismert impulzusvezérlésű tároló egységben a különálló 1 j elformáló egységek a membránrendszerük erőimpulzusát pneumatikus impulzussá alakító további 17, 18 és 19 kamrákkal, valamint 20 és 21 szelepekkel rendelkeznek, ahol a 17 kamrák a logikai „0" szintet reprezentáló környezeti nyomásra, a 19 kamrák pedig az ennél nagyobb, a logikai „1" szintet reprezentáló tápnyomásra vannak kapcsolva. Amennyiben a 2 bistabil elem statikus jelekkel való vezérlési lehetőségét biztosítani kívánjuk, úgy az 1 jelformáló egységek 18 kamráit csak a 15 statikus vezérlő nyomásjelek bevezetését is megengedő 22 kétbemenetű logikai VAGY-kapun keresztül kapcsolhatjuk a 2 bistabil elem vezérlő kamráira. Amint az a bemutatott példákból látható, a találmány szerinti impulzusvezérlésű tároló egység túlmenően azon, hogy rendelkezik az ismert megoldások összes kedvező tulajdonságával, a működési gyorsaságát, valamint a felépítéséhez használt szerkezeti 2