161386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a golyósmalom üzemének tökéletesítésére
3 mennyiségének és a szemszerkezet megoszlásának számszerű meghatározására szolgálhatna. Ez utóbbi okozza, hogy az őrlőtest utántöltése csak véletlenül közelíti meg az eredeti töltet szemszerkezetét. Ezért a ma- 5 lom átbocsátó képessége és őrlési teljesítménye nem tartható a beállítási szinten s így teljesítménye csökken, energiafogyasztása pedig növekszik. Találmányunk célja a golyósmalom üzemeltetésének tökéletesítése; olyan módszer kidolgozása, amely alkalmas bármilyen golyósmalom őrlőgolyó-szemszerkezetének meghatározására annak érdekében, hogy a 1B malom átbocsátó képessége tartós üzemben ingadozás nélkül állandó és ezáltal optimális malomteljesítmény mellett az energiafogyasztás minimális legyen. 20 Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a golyósmalom üzeme szempontjából legkedvezőbb az az őrlőgolyó-töltet, amelynek összfelületét és szemszerkezetét az őrlésre kerülő anyag szemszerkezetével 25 és őrőlhetőségével összefüggésben határozzuk meg. Lényeges felismerésünk, hogy az azonos összmennyiségű, de különböző szemszerkezetű őrlőgolyó-töltetek közül a malomüzem szempontjából az a legkedvezőbb, 30 amelyben a méretcsoportonkénti összfelületek egyenlők, vagyis minden egyes golyóméretből azonos Összfelületű mennyiség kerül alkalmazásra. 35 Felismertük továbbá, hogy az őrlőtestek átmérőjének az őrlőgolyó méretétől független, az idővel összefüggő csökkenése folytán időről-időre az eredeti szemszerkezet áll helyre, ha az őrlőgolyóknak a két szóm- 40 szédos golyóméret-frakció közötti méretre való lecsökkenése időpontjában megfelelő mennyiségben ilyen közbenső átmérőjű őrlőgolyókat töltünk a malomba. Így ugyanis ugyanilyen időtartam ismételt eltelte után 4g az őrlőtestek szemszerkezete ismét az eredeti lesz. Ez az utántöltési művelet bármilyen hosszú időtartamú malomüzem során megismételhető és a kívánt szemszerkezet, mint középérték körüli ingadozást eredmé- 50 nyez. A találmány szerint eljárva elsősorban önmagában ismert módon meghatározzuk az adott malom töltési fokát %-ban — amiből 55 kiszámítható a malom, kamránkénti őrlőgolyó-összmennyisége is tonnában — majd az egyes kamrákban alkalmazásra kerülő őrlőgolyók átmérőit. Ezt követi az őrlőgolyó átmérőnkénti mennyiségének, majd az őr- 60 lőgolyó utántöltési mennyiségének és szemszerkezetének meghatározása a találmány szerinti eljárás alkalmazásával. Az őrlőgolyó átmérőnkénti összsúlya — az 65 4 átmérőnkénti összfelületek egyenlőségének feltétele alapján — a kamratöltet összsúlyából adódik a golyóátmérő és a különféle golyóátmérők összegének hányadosával való szorzással: ahol ) G = a golyók súlya, d = a golyó átmérője, k index a malomkamrát, f index a golyóátmérő frakciót, rí a frakciók összes számát jelenti. Az egyes gölyóátmérőfrakciókban az öszszes őrlőgolyó-felület, ha az őrlőgolyó fajsúlya. t/m3 : Ft = Af vagyis a tényleges golyóátmérőtől független. Az utántöltés módjának kidolgozásánál abból a tapasztalatból indultunk ki, hogy a különböző átmérőjű őrlőgolyók átmérőjének kopás folytán bekövetkező csökkenése, az átmérő méretétől függetlenül, azonos időtartam alatt azonos és a golyók eredeti gömbalakjukat megtartják. Ez az időtartam tehát csak az őrlőtest és az őrlemény anyagi minőségétől függ. A találmány más kopási folyamat esetén is alkalmazható, ha a kopás lefolyása egyébként ismert. A találmány szerint olymódon járunk el, hogy meghatározzuk azt az időtartamot, amely alatt az őrlőgolyók átmérője meghatározott méretkülönbségnek megfelelő mértékben lekopik. Ekkor hajtjuk végre az utántöltést. Az utántöltéshez olyan átmérőjű őrlőgolyókat használunk, amelyek a lekopott átmérőknek felelnek meg. Az utántöltés mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy az egyes frakciók felületcsökkenésének hozzávetőleg a kétszeresét szolgáltató közbenső méretű őrlőgolyómennyiséget töltünk utána, amit az egyes őrlőgolyó-méretek m2 /t adatai alapján számítunk ki. Ilymódon a következő kopási periódus alatt hozzávetőleg az eredeti szemszerkezet áll elő, azzal a különbséggel, hogy a legfelső őrlőgolyó-frakció teljes mennyiségében eltűnt, mert mérete egy átmérőfrakciót csökkent, a legalsó őrlőgolyó-frakció alatti átmérőjű golyókat pedig a malomból el kell távolítani. Ezzel egyidejűleg a legnagyobb méretű golyófrakcióból az eredeti mennyiséget pótoljuk. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy az őrlőgolyók egyes frakcióinak új mennyiségeit a frakciónkénti összfelüle-9,
