161373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lazagyapjú kiméletes textilipari mosására

161373 A károsítólag ható kémiai reakciókban elsősorban a gyapjúszál héjszövetrétege vesz részt, amely természetes proteinekből áll és savakkal különböző aminosavakká hidrolizálhatő. A héjszövetréteg diszulfidcsoportokat tartalmazó cisztint is tartalmaz. A cisztin és az aminosavak váltakozó elrendeződése alkotja az ún. peptidláncot, melyet az irodalom L-keratin néven ismer. A főláncokat keresztirányban hídszerű oldalláncok kötik öszsze. A hídszerű kötések kétfélék lehetnek: cisztinbidak, melyekben maga a cisztinmolekula alkotja az áthidalást, vagy sóhidak, melyeknél egy bázikus végcsoporttal rendelkező oldallánc savas végcsoportú másik oldallánccal kapcsolódva sót alkot, mint pl. a glutamin—arginln híd. A kereszthidak bizonyos kémiai (pl. alkalikus, savas, ill. oxidációs hatás) ill. fizikai (pl. erős fény, mechanikai igénybevétel) behatások következtében felhasadnak, egyes alkotórészek hozzáférhetőbbek lesznek. Változnak a keratint felépítő aminosavak, megváltozik a gyapjú egész sejtszerkezete. A szerkezeti károsodás mértéke gyapjúanalitikai (pl. alkálioldhatóság) ill. a fizikai (pl. elemiszál szakítás) mérési módszerekkel nyomon követhető1.

A kémiai szerkezet változásának egyenes következménye egy egész sor — gyapjú textilipari felhasználása szempontjából lényeges kémiai ill. fizikai tulajdonság — előnytelen változása (pl. fonhatóság, színezhetőség stb.). A gyapjú proteinszerkezetének stabilitását a sókötéseken ill. cisztinhidakon kívül az ún. hidrofób vagy apoláros kötések biztosítják. Az apoláros kötések által szolgáltatott erők 5 nagymértékben determinálják a proteinek konfigurációját az oldatokban. Ezek az erők olyan alakot, ill. konfigurációt kölcsönöznek a proteineknek, melyekben az aminosav maradékok maximálisan eltávolodnak a vízmo-10 lekuláktól. Az elkülönített proteinrészek megakadályozzák egyes reagensek hatását vizes közegben a blokkolt aminosavmaradékokon, ill. maszkírozott cisztincsoportokon. 15 Több szerző (pl. Zahn: Kolloid Z. 197. 14—26 (1964); ill. Miró and J. J. Garcia Dominguez: J. Soc. Dyers Col. 83. 91. (1967);) kísérletei és gyapjúanalitikai mérései is igazolják, hogy erősen lúgos fürdőben (pH = 20 = 10—11) elsősorban anionaktív anyagok — pl. Na-dodecilszulfát stb. — az apoláros kötéseket a szál laterális aminosav maradékai között szétroncsolják és emiatt az alkáliák olyan területeket is elérnek, amelyek 25 egyébként vizes közegben védve maradnának. A különböző minőségű lazagyapjúk kémiai ill. fizikai jellemzőit — a jelenleg általáno-30 san alkalmazott módszerrel történő — mosás előtt, illetőleg ötkádas Leviathan-rendszerű mosógépen nem ionos mosószerrel történt mosás után az 1. táblázat mutatja be, majd ezt követőleg a mosás paramétereit tüntet-35 jük fel. Lazagyapjú minősége Kiindulási zsírtart. % Mosás utáni zsírtart. % Kiindulási alkáli oldh. % Mosás utáni alkáli old. % Alk. old. csökkenés % Kiindulási szakítóerő/g. Mosás utáni szakítóerő/g. Szakítóerő csökkenése % Magyar kártolt zsíros A/B csapos 10,4 1,6 16,2 12,1 26 7,41 6,61 11 Magyar kártolt zsíros A/B 9,9 1,4 18,3 14,3 22 6,90 5,61 19 Magyar kártolt zsíros sárga A—A/B 11,1 2,4 15,4 13,1 15 7,32 5,80 21 Magyar fésűs zsíros A/B 10,3 1,1 18,0 12,8 29 8,70 8,44 3 Magyar takarmányos zsíros A 6,7 2,1 17,3 13,1 25 7,71 7,11 8 Brazil zsíros sárga 6,6 0,7 19,0 12,9 33 11,88 11,30 5 "Újzélandi 6,7 0,3 19,2 12,0 38 21,88 21,2 » | A vizsgálatokat az alábbiak szerint végeztük: Untersuchungen: 10. Aufl. 400—401. old. alkálioldhatóság meghatározása: 60 szakítóerő meghatározás: Magyar Szabvány 3227/11. o.—67. szerint, zsírtartalom meghatározás: KGST-szabvány szerint, Schopper elemiszál szakítóberendezésen. Agster A.: Färberei und textilchemische 65