161356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antigén anyag és élő vírusvakcína előállítására a Marek-féle baromfibetegség vírusából

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XI. 17. Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1968. XI. 18. (54 717/68). Közzététel napja: 1972. március 28 Megjelent: 1973. VI. 30. (NA—853) 161356 Nemzetközi osztály: C 12 k 9/00 % Feltaláló: Churchill Antony Edward állatorvos, Huntingdon, Huntingdonshire, Nagy-Britannia Tulajdonos: National Research Öevelopment Corporation, London, Nagy-Britannia Eljárás antigén-anyag és élő vírusvakcina előállítására a Marek-féle baromfibetegség vírusából A találmány tárgya eljárás antigén anyagnak és azt tartalmazó, a Marek-féle betegség ellen védő élő vírusvakcinának az előállítására a Marek-féle betegség vírusából. A Marek-féle betegség baromfiakban fordul elő, és ma a csirkék egyik legsúlyosabb fertőző betegsége. Mindenféle baromfit, beleértve a tenyész-, kereskedelmi tojástermelő és broiler (húscsibe) állományokat is, megtámad. A Marek-féle betegség olyan fertőző bántalom, amely a nyirokszövetek burjánzását okozza; ennek következtében a zsigeri szervekben gyakran limfoid daganatok keletkeznek. Az újabb adatok szerint a betegség kórokozója egy herpes csoportba tartozó vírus vagy vírusszerű ágens. A herpes típusú vírusokkal számos újabb közlemény foglalkozik. Az Exp. Mol. Pathol. 6, 39—67 (1967) részletesen ismerteti a herpes simplex vírus izolált élő szöveten való tenyésztésének módszereit és eredményeit. Antigéneknek a herpes simplex okozta fertőzésekre való in vitro hatásával a J. Bacteriol 92, 1741—1747 (1966), a herpes simplex antigének in vitro szintézisével sejtmentes kivonatokban a Boll. Soc. Med.-Chir. Catania 33, 599—604 (1965) (ref. Chem. Abstr. 68, 19725r) foglalkozik. A bárányhimlő-varicella által szövettenyészetekben termelt oldható antigéneket a J. Hyg. 59, 249—255 (1961) írja le. Szövettenyészetekkel végzett kísérletekben, 10 15 20 25 30 amelyekben egyrétegű csíricevese-szövettenyészeteket beteg baromfi vesesejtjeivel oltottunk be, majd 38,5 C°-on 5% széndioxid tartalmú nedvesített légkörben iiikubáltunk, sikerült Marek-féle betegséget okozó vírust sejthez kötött állapotban izolálnunk. A fertőző anyag beoltását követő 7—10 napon a tenyészetekben vírusszerű citopatogén (sejtkárosító) hatást észleltünk. A sejtek mikroszkópos vizsgálatakor a sejtmagokban herpes vírusra emlékeztető részecskéket figyeltünk meg. A vírus erősen kötődik a sejtekben, és fertőzőképes állapotának megőrzésével csak nehezen választható el ä sejtektől. Megállapítottuk, hogy a vírus egyes tulajdonságai sejttenyészetekben való passzálása során megváltoznak. A megfigyelt legfontosabb változások közül kiemelkedik a vírus kórokozőképességének feltűnő csökkenése bizonyos számú passzázs után. Feltételezzük, hogy a patogemtas ilyen csökkenése azzal kapcsolatos, hogy a vírus elveszti az A-antigént, vagy olyan vírus-variáns felbukkanásának és szelektálódásának a következménye, amelyből az A-antigén hiányzik. Megállapítottuk továbbá, hogy a passzázsok során megjelenő A-antigént nem tartalmazó vírus megőrzi a vírus más antigénkomponenseit, és ezek a megőrzött antigének olyan ellenanyagok termelését indítják meg a baromfi szervezetében, amelyek virulens vírussal történt ráfer-161356