161351. lajstromszámú szabadalom • Herbicid kompozhíciók
161351 10 tek herbicid hatásától, akár a kisebb hatékonyságot, akár a szelektivitás hiányát, akár különösen a gramináceákra kifejtett jelentősen alacsonyabb szelektivitást tekintve. Így az alábbiakban következő 1 táblán szá- 5 mos találmány szerinti termék bizonyító aktivitás adatát közöljük összehasonlítva a hasonló szerkezetű ismert termékek adatával, hogy példázzuk a találmány lényegét; de hangsúlyozzuk, hogy az itt megadott adatok nem korlátoz- 10 zák a találmányt. Ezeket az adatokat olyan kezelésnél kaptuk, melynél az aktív anyagot 6 kg/ha mennyiségben vizes-acetonos oldatban, permetezéssel egyenletesen terítettünk szét a termőföldön egy nappal a vetés után, majd a sokkal hatékonyabb termékek miatt a mennyiséget 2 kg-ra csökkentettük. A közölt adatok a haszon-növényekre vonatkoznak meghatározva azokat a termékeket, 20 amelyek sokkal aktívabbak a gyomnövényekre. A gyomnövény-fajtákat és a haszonnövényfajtákat az 1. táblázatban betűkkel jelöljük a következők szerint: Gyomnövény-fajták: 25 A = Amaranthus retroflexus L. B = Artemisia vulgaris L. C = Chenopodium album L. D = Echinocloa crus-galli R. S. E = Setaria glauca L. 30 F = Vicia sativa L. Haszonnövény-fajták: G = Avena sativa (zab) H = Beta vulgaris L. (cukorrépa) I = Phaseolus vulgaris (bab) 35 L = Eisum sativum L (borsó) M = Solanum Lycopersicum L. N = Triticum vulgare L. (búza) O = Zea mais L. (kukorica) P = Oryza sativa L. (rizs) 40 Az eredmények (a vizsgálat) kiértékelésének módja: 0 = aktivitás nincs és nincs különbség a kontrollhoz viszonyítva; 1 = kis különbség a kontrollhoz viszonyítva; 45 2 = bizonyos fokú hatás részleges károsítással, amely azonban általában nem veszélyezteti a csíra növény életerejét; 3 = jelentős károsító hatás, amely határozottan megakadályozza a csíra-növények további 50 fejlődését; az aktivitás foka már használható gyakorlati célokra; 4 = maximális hatás, a csírázás hiányával vagy a csíranövény teljes visszaszorítása a kinövés fejlődési fokán-Abban az esetben, ha egy közbenső aktivitási érték van a beosztás két csoportja között, mindkét értéket megadjuk, azt az értéket helyezve előre, amely felelős a jelentősebb hatásért. Az 1. táblázatban rögzített adatokból látható, hogy azok a halo(alkil)-N,N-dialkil-benzamidek, amelyek nem esnek jelen találmány oltalmi körébe általában jelentősen kisebb hatásúak, mint a találmány szerinti vegyületek. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy néhány halo-N,N-dialkil-benzamid, mint például: 3,5-diklór-N,N-dietilbenzamid; 3,5-diklór-N,N-di-n. propilbenzamid; 2,3,5-triklór-N,N-di-isopropil-benzamid (e vegyületek nem tartoznak I általános képlettel jellemezhető benzamidek közé), igen kiterjedt herbicid hatással rendelkezik és igen hatékony, különösen a graminea családba tartozó gyomnövényekkel szemben, de egy jelentős mértékű fitotoxikus hatást is fejt ki a haszonnövényekre, különösen a hasznosítható gramineákra. Ezzel ellentétben, a szabadalom szerinti termékek fitotoxikus hatása, bár erőteljes hatást fejt ki a gyomnövény gramineáknál, nem érvényesül a haszonnövény gramineáknál olyan alkalmazott mennyiség esetén, mely teljes hatást biztosít a gyomnövényekkel szemben. A termékek fitotoxikus hatásából származó eredmény egymáshoz viszonyítva — mint ahogy már megállapítottuk — a növényeken szemmelláthatóan különböző. Még nem sikerült tisztázni, hogy viszonylag kis mértékű szerkezeti változtatás hogyan okozhat ilyen alapvető különbséget a hatásmódban és a kapott eredményben. Meg kell jegyeznünk, hogy az alkil-csoportban a sec. butil csoporttól eltérően négy szénatomot tartalmazó halo(alkil)—N,N-dialkil-benzamidek csaknem hatástalanok vagy csak igen kevéssé hatásosak a halo (alkil)-N,N-disec- butil-benzamidekhez és a halo (alkil)-N-sec. butil-N-alkil-benzamidekhez viszonyítva, úgy hogy gyakorlati célokra használhatatlanok. A 2. táblázatban foglaltuk össze azon származékok aktivitás adatait, amelyek a találmány tárgyi körébe tartoznak; ezeket ugyanolyan vizsgálati módszerrel nyertük, mint az 1. táblázat adatait. 5
