161333. lajstromszámú szabadalom • Karmantyú villamos kábelek összekötéséhez

161333 3 •:• 4 A találmány szerinti megoldás segítségével ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy az is­mert kábelvégösszekötő karmantyúk fent fel- 5 sorolt hibáit kiküszöböltük, és olyan karman­tyút állítottunk elő, amely sem a gázt, sem a vizet nem ereszti át, a diffúziónak ellenáll, a szerelési helyen nagy idő- és munkaigény nél­kül állítható elő és esetleges szétszerelés után 10 ismét felhasználható. A találmány szerinti megoldás révén ezt oly módon érjük el, hogy olyan karmantyút készí­tünk, amely legalább két, egymással a homlok­felületi oldalon oldhatóan összekapcsolt, s a ká- jjg belér összekötő-helyek tartományában tömítő­gyűrűvel tömített, a kábelköpeny irányában fo­kozatosan csökkenő átmérőjű, csőalakú végle­záró darabból áll, melyeknek fokozatosan lép­csőzetesen csökkenő szakaszában egy-egy, egy- 20 felől a fokozatosan csökkenő átmérőjű profil­hoz hozzáalakított tömítőelem van elrendezve, mely a karmantyú belső terét a kábelköpeny felé egy vagy több, labirint-, vagy ajakos-nyúl­vány segítségével eltömíti, másfelől pedig a 25 véglezáró darab fokozatosan kialakított szakasza a tömítőelemmel együtt a kábelköpeny na­gyobb átmérőjéhez állítható be és a kábelkö­peny különböző átmérőihez igazítható. A találmányt a leíráshoz csatolt rajz segítse- JQ gével egy kiviteli példa kapcsán közelebbről is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmányszerű karmantyút részbeni metszetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti karmantyút a vég­szerelés előtti állapotában metszetben, a 3. ábra a karmantyú egy kiviteli alakját, a 4. ábra a karmantyúnak egy másik kiviteli alakját, ^.z 5. ábra pedig a karmantyúnak egy további ki­viteli alakját ábrázolja. A találmány szerinti karmantyú legalább két részből áll, mégpedig az 1 és 2 véglezáródarab­ból, melyek közé egy 3 közbetét van iktatva. Az 1 és 2 véglezáró darabok vagy egyformák vagy hasonlók, és lényegében egy, a csőalakú részből, továbbá egy, a kábel külső része, vagy­is a kábelpalást felé mutató irányban lépcső­szerűén kialakított b csatlakozószakaszból álla­nak. Az a csőalakú részen egy c csőborda van kiképezve, amely arra szolgál, hogy a 4 tömítő­gyűrűt be lehessen helyezni. Tömítőgyűrűként egy úgynevezett légpárnás tömítőgyűrű is al­kalmazható, amely a c csőborda belső felülete és a 4 tömítőgyűrű középső része között az 5 légpárnát alkotja úgy, hogy eközben a 4 tömí­tőgyűrűnek ajakszerű kiugró része irányában a 3 közbetéthez fekszik fel, és ezáltal jó tömí­tést létesít. Az 1 és 2 véglezáró darabok lépcső­zetes szakaszában van elrendezve a 6 tömítő­elem, mely egyfelől a lépcsőzetes kialakítású b csatlakozó szakaszhoz illeszkedik, másfelől a kábellel szemköztes oldalán, tömítés céljából, ajakos kiképzése van. Az 1 és 2 véglezáró da­rabokon a d menetek vannak kialakítva, de ugyanígy — szükség esetén •— a 3 közbetét is el lehet látva menetes résszel. , Ezek a menetek lehetnek például zsinórme­netek, vagy ehhez hasonló, egyéb menetek is. A 7 kábel 8 kábelér összekötési helye ennek kö­vetkeztében a karmantyú belsejében foglal he­lyet és mindenkor hozzáférhető, ezen túlmenően azonban — ha legalább a 3 közbetétet átlát­szó műanyagból készítjük — akkor a karman­tyú belseje optikailag is ellenőrizhető. A kar­mantyúban kialakítható példának okáért egy szilikagélt tartalmazó 9 tartályrész is. Avégből, hogy a szerelési munkáknál előfor­duló, rendszerint a 6 tömítőelemmel kapcsola­tos elcsúszást megakadályozzunk, és az elcsú­szást meggátló ütközőt alakítsunk ki, a 6 tömí­tőelemnek a karmantyú felé eső végéhez egy 10 ütközőtárcsát helyeztünk el, amely a készre­szerelt karmantyúban a 11 csőbilincshez fekszik fel. A 11 csőbilincsnek egyrészt az a feladata, hogy a kábelköpenynek a 8 kábelér összekötési­helyen esetleg bekövetkező elszakadását meg­gátolja, másrészt pedig a karmantyú hosszirá­nyú rögzítését létesítse. A 3 közbetéten levő menetek révén is meg lehet valósítani a hossz­irányban ható kábelrögzítést. Annak érdeké­ben, hogy a 3 közbetét, valamint az 1 és 2 vég­lezáró darabok egymással a megfelelő helyen legyenek összekötve, az egyes, egymással össze­kötendő alkatrészeken ismert módon a 13 jel­zést helyezünk el. Egy másik 12 csőbilincset is lehet az 1 és 2 véglezáró darabok — lépcsőzetesen kialakított szakaszára felszerelni. A két csőbilincs közül természetesen az egyiket — bizonyos kábelek esetében — el is lehet hagyni. A 11 csőbilincs akkor szükséges, ha a 14 szálanként szigetelt huzalokat a kábel­köpeny szétbontott fonadékán belül kötjük ösz­sze. A 2. ábrán a találmány szerinti karmantyút látjuk szétbontott részelemekkel, közvetlenül az összeszerelés előtt. Az 1 és 2 véglezáródarabo­kat a felhasított 7 kábel végeire húztuk rá, mi­után a 6 tömítőelemet, ill. a kábelköpenyt va­lamilyen csúszást elősegítő anyaggal vontuk be. Ezután történik a 3 közbetét és a két darab 10 ütközőtárcsa elhelyezése, amelyeket a felhasí­tott 7 kábel két végén szerelünk be. Miután a 7 kábelen, illetve a 8 kábelér összekötő-helyen a munkát elvégeztük, akkor a karmantyú meg­felelő részeit összeillesztjük és egymással ösz­szecsavarozzuk. A 3. ábrán a találmány szerinti karmantyú­nak egy másik kiviteli változatát látjuk, ame­lyen a menet a 3 közbetét középső részén, illet­ve az 1 és 2 véglezáró darabok végein van ki­alakítva. A 4a tömítőgyűrű ebben az esetben az 1 és 2 véglezáródarabok dj menete mögött van elrendezve. A 4. ábrán bemutatott kiviteli változatnak megfelelően az 1 és 2 véglezáró darabok kö­zötti, valamint az ezen véglezáró darabok és a 3 közbetét közötti, csavarozás révén megoldott mechanikus kapcsolatot másfajta kötőelemek-2

Next

/
Thumbnails
Contents