161329. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vulkáni üveges kőzetek (perlit) expandálására

7 zel a kapcsolódó szerkezetrészek hőterhelését, másrészt lehetővé teszi az ütközés nélküli duzzasztottanyag-eltávolítást. A fúvókacső magassági értelemben való állíthatóságának az eredményeként a meddő fo- ' lyamatosan eltávolítható a duzzasztótérből; igen előnyös az a kiviteli változat, amelynél a meghajlított fúvókacső vízszintes szára a füstgázgenerátorhoz van csatlakoztatva, s a füstgázgenerátorral együtt annak erre a célra pl. telesz- 10 kopikusan kiképzett lábai révén emelhető és süllyeszthető. Az alsó kúpos részben ugyanis a füstgáz örvénylő mozgással halad felfelé, és a sebességkomponens éppen a fal mentén a legkisebb; így a kúpos fal mentén a nehezebb tér- 13 fogatsúlyú — meddő — szemcsék visszacsúsznak. Ugyanakkor a fal mentén keringő levegő állandóan tisztítja a falat, és ezzel az eltömődés,* üzemzavar bekövetkeztének veszélyét még tovább csökkenti. 20 A találmányt részletesen a csatolt rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli változatát vázlatosan tartalmazzák, s amelyek alapján adott részletes leírás a találmány további is- 25 mérveit és előnyeit is tartalmazza. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti perlitduzzasztó berendezést részben hosszmetszetben, részben nézetben mutatja; a 2. ábra az 1. ábra szerinti I—I vonal men- 30 tén vett vízszintes metszet. A célszerűen őrléssel az alapanyag tulajdonságai által megszabott szemcseösszetételűre előaprított duzzasztandó nyersperlit felülről, az A nyíl irányából kerül az 1 adagolótölcsérbe, on- 35 nan pedig a hőálló acélanyagból készült 2 adagolócsövön át a függőleges tengelyű 3 duzzasztókemence 5 duzzasztóterébe. Az adagolást a 2 adagolócsőbe való enyhe légbefúvatással lehet elősegíteni, ennek érdekében az adagolócső — 40 nem ábrázolt — légbefúvó szerkezettel van öszszekapcsolva. A 2 adagolócsőben a fel-le mozgatható 4 bolygatótüske van elrendezve, amelynek végén a kerámiai anyagból készült 4a terelőkúp van kialakítva. A 4 bolygatótüske idő- 45 szakonkénti mozgatásával az adagolás folyamatosságát — az anyaglerakodás megelőzését, ül. kiküszöbölését —•, a 4a terelőkúp pedig a nyersanyagnak az 5 duzzasztótérben való „terítését" biztosítja. 50 Az 5 duzzasztótér, amelybe a 2 adagolócső belenyúlik, az alsó, felfelé bővülő 5a kúpos részből és a felső 5b hengeres részből áll, amelyek „a" és „b" méretei közel azonosak. A forró füstgázoknak a 3 duzzasztókemencébe való 55 betáplálása a 3a alsó belépőnyíláson át történik, a B nyíl irányának megfelelően. Ez az 1300—1500 °C hőmérsékletű forró, felfelé áramló füstgáztömeg, amely a felfelé szélesedő 5a duzzasztótérrész-keresztmetszet következtében go egyre csökkenő sebességgel áramlik felfelé, a 2 adagolócsőből szétterítve kilépő nyers perlitszemcséket lebegésben tartja, miközben azok a füstgáz hőtartalmának a rovására az 1050—1100 C°-os duzzasztási hőmérsékletre hevülnek és fo- gg 8 kozatosan expandálnak. Az expandálás során az egyes szemcsék fajlagos felülete növekszik és ennek megfelelően térfogatsúlyuk csökken, így lebegésük közben lassan felfelé emelkednek, s végül a 6 kivezetőfejen át a berendezésből eltávoznak. A változó duzzasztótér-keresztmetszet és ennek megfelelően változó (felfelé csökkenő) füstgázsebesség következtében a heterogén összetételű, tehát változó méretű és térfogatsúlyú elemi nyersperlitszemcsékből álló anyag is tökéletesen duzzasztható, mert a nehezebb szemcsék alul, a nagyobb sebességek tartományában, a könnyebbek felül, kisebb sebességeknél lebegnek, és expandálásuk előrehaladásával, ahogy térfogatsúlyuk csökken, feljebb emelkednek; így minden egyes szemcsefrakció lebegtetése és lassú felfelé haladása biztosított, duzzadásuk folyamatosan, egyre magasabb régiókban történik, és végül a berendezésből maximálisan kiduzzasztott, homogén anyag távozik, mert minden szemcse számára a legoptimálisabb duzzasztási körülményeket biztosítja a berendezés. Ehhez járul, hogy a 2 adagolócső végét is a duzzasztási szempontból legkedvezőbb duzzasztótér tartományban, a kúpos és hengeres rész határán lehet elhelyezni, így a nyers szemcsék zöme minimális lebegés után teljesen expandálva a kemencéből a legrövidebb úton távozhat. A 6 kivezetőfej, amelyen át a duzzasztott szemcsék a füstgázokkal együtt az E nyíl irányában távoznak el a berendezésből, a felső részén a 7 szekunder hideglevegő-bevezetőszervvel van ellátva. E szerven át az F nyíl irányában hideg levegőt lehet a felszálló, forró és még lágy duzzasztott perlitszemcsékre fúvatni, amivel egyrészt elő lehet segíteni a duzzasztott anyag kifúvatását, és ezzel elkerülni azt, hogy a szemcsék bármiféle káros ütközést szenvedjenek belső fal- vagy berendezésrészeken; másrészt — mivel e szekunder légáram hőmérsékletét tetszés szerinti mértékben alacsonyra lehet megválasztani — a lágy, nagyhőmérsékletű szemcséket és a füstgázt tetszőleges mértékben visszahűthetjük, a szemcséket „dermeszthetjük", és ezzel csökkentjük a leválasztórendszer kapcsolódó szerkezeteinek hőterhelését; végül ily módon enyhe depressziót lehet létrehozni az 5 duzzasztótér belsejében, és ezzel a lebegtető hatást kedvezően lehet befolyásolni, ennek következtében természetesen mind a végtermék minősége javul, mind a duzzasztási üzem — a veszteségek kiküszöböléséből következően — gazdaságosabbá válik. Mind az 5 duzzasztótérnek, mind a 6 kivezetőfej nek kettősfalú burkolata van, amelyet a kazánlemezből készült 8a külső köpeny és tűzálló acélanyagból készült 8b belső köpeny alkot. A két köpenyfal közötti 9 térbe felül a 9a levegőbevezetőcsonk torkollik be, alul pedig a 9b levegőkivezetőcsonk van hozzácsatlakoztatva. Mindkét csőcsonk — amint ezt a 2. ábra mutatja — tangenciálisan csatlakozik a 3 duzzasztókemencéhez. A felső 9a csőcsonkon át —egy nem ábrázolt, önmagában ismert levegőbe-4