161329. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vulkáni üveges kőzetek (perlit) expandálására

161329 További hátránya a jelenleg ismert duzzasztó berendezéseknek, hogy a hosszanti átáramlású,' közel vízszintes kemence a már említett kedve­zőtlen tényezők következtében is eltömődésre, beragadásra hajlamos. Rendkívül hátrányos, a duzzasztott anyag minőségének további romlását okozó tulajdon­sága a jelenlegi berendezéseknek, hogy nagy a zúzóhatásuk az expandált szemcsékre; a fen­tiekben már leírt iránytöréseknél, a berendezés falazatán, a kiömlőnyílásoknál a megpuhult és felduzzadt szemcsék ellapulnak, törnek, ez to­vábbi térfogatsúly-növekedést, az anyag hőszi­getelőképességének a csökkenését eredményezi. Nem jelent tökéletes megoldást az említett olajégő alkalmazása sem; bizonytalan a hőát­adás foka, nem megfelelő a nyers perlitanyag és az égő anyag érintkeztetése, ami ugyancsak — mint az előbbi tényezők is — ahhoz vezet, hogy nem megfelelő mértékben duzzad a nyers­anyag. Ugyanakkor amellett, hogy az optimális duzzasztási hőmérséklet beállítása nem lehetsé­ges és így az anyagminőség nem megfelelő, mégis nagy a fajlagos hőfelhasználás, ami vi­szont az egész üzem gazdaságosságát hátrányo­san befolyásolja. További hátrányt jelent, hogy a duzzasztott perlit magas hőmérsékleten érkezik a leválasz­tó berendezésbe, ami egyrészt károsan befolyá­solja a végtermék minőségét, másrészt fokozza a leválasztóberendezés szerkezeteinek nem kí­vánatos hőterhelését. Végül hátrányos tényező a jelenleg ismert berendezéseknél, hogy nagy teljesítményekre vannak konstruálva, ezért a nyersanyaglelőhely közelében kerültek felépítésre; a duzzasztása eredményeként viszont a nyersperlit és a duz­zasztott perlit közötti térfogatarány kb. 1:10 lesz, vagyis a késztermék elszállítása tízszeres szállítóeszköztérfogatot igényel; célszerű tehát kisteljesítményű berendezésekkel dolgozni a fel­használási helyek közelében. Ismeretesek függőleges tengelyű duzzasztóke­mencék is. A 204 464 számú osztrák szabadalmi leírás ilyen berendezésre vonatkozik. A tűztér a duzzasztótérrel egybe van építve, és ez utóbbi szigetelőköpennyel van ellátva, emiatt a bera­gadási veszély fokozottan jelentkezik. A meg­oldás azt célozza, hogy a duzzasztótér a beraga­dások kiküszöbölése érdekében jobban hozzá­férhető legyen. Az 1 439 156 számú francia szabadalmi leírás szerinti függőleges tengelyű duzzasztókemence esetében speciális tüzelőszerkezettel kívánják a már leírt hátrányokat csökkenteni, a kemence 55 cirkulációs rendszere miatt azonban a beraga­dás veszélye változatlanul fennáll, emellett a tüzelőszerkezet bonyolult, a tüzelési egyensúly könnyen megbomolhat, ami a cirkuláció meg­szűnését eredményezheti. 60 A találmány feladata, hogy a fenti hátrányo­kat maradéktalanul kiküszöbölő olyan berende­zést szolgáltasson, amely mellett teljes automa­tizálás biztosítható, így szubjektív emberi be­avatkozástól mentes üzem eredményeként ma- 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 Jximális nagyságra duzzasztott, egyenletes mi­nőségű anyagot lehet nyerni, kisebb létszám­igénnyel és gazdaságos termeléssel, és emellett ezek a berendezések kistelj esi tményűek, mobil, vagy legalábbis fél-mobil jellegűek, így szük­ség esetén könnyen áttelepíthetők. A találmány értelmében a célokat olyan be­rendezéssel valósítjuk meg, amelyben függőle­ges, vagy közel függőleges tengelyű zárt duz­zasztótérben alulról felfelé 1300—1500 °C hő­mérsékletű füstgázt áramoltatunk, célszerűen a duzzasztótér középső tartományában e füstgáz­áramba folyamatosan előaprított nyersperlitet adagolunk, és a füstgázáramnak felfelé csökke­nő sebességet adva, és ily módon a perlitszem­cséket lebegő állapotban tartva azokat folyama­tosan duzzasztjuk és a duzzasztás révén növe­kedő fajlagos felületű és csökkenő térfogatsú­lyú szemcséket az áramló füstgázzal fokozato­san felfelé mozgatjuk, majd a duzzasztott szem­cséket a duzzasztótérből megszívással eltávolít­juk. A találmány szerint a nyersperlitet a duz­zasztótér középső tartományában pneumatikus úton adagoljuk a felfelé mozgó füstgázáramba, és a duzzasztótér belsejében a perlitszemcsék lebegtetését elősegítendő depressziót hozunk létre. Célszerű az a megoldás, amely szerint a duzzasztott, forró perlitszemcséket a duzzasztó­tér felett, vagy a duzzasztótér felső tartományá­ban közel vízszintesen befúvatott hideglevegő­sugárral távolítjuk el, és ily módon a duzzasz­tótérben depressziót is biztosítva a perlitszem­cséket egyidejűleg lehűtjük. A duzzasztótér határrétegét a duzzasztási mű­velettel egyidejűleg a nyersperlit lágyulási pont­jánál kisebb hőmérsékletre hűtjük, és hűtőkö­zegként levegőt alkalmazunk; a hűtési folya­matban felmelegedett levegőt pedig égéslevegő­ként való hasznosítására a füstgázt előállító tü­zelőszerkezetbe vezetjük. A találmány tárgyát képezi a berendezés, amire az jellemző, hogy függőleges, vagy közel függőleges tengelyű, alulról felfelé növekvő ke­resztmetszetű duzzasztóteret magában foglaló duzzasztókemencéje, a duzzasztó térbe nyúló nyersperlit-adagolócsöve, a duzzasztókemence alsó tartományába torkolló, a forró füstgáz be­vezetésére szolgáló fúvókája, a fúvóka másik végéhez kapcsolt, a forró füstgáz előállítására szolgáló tüzelőszerkezete, a füstgázt a duzzasz­tótérbe fúvató szerkezete, valamint a duzzasz­tott perlitanyagnak a duzzasztótérből való eltá­volítására szolgáló kivezetőfeje van. Célszerű, ha a duzzasztótér alsó részét felfelé bővülő kú­pos tér, felső részét pedig hengeres tér alkotja. A találmány szerinti berendezés egyik elő­nyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a duz­zasztókemencének kettősköpenyű falazata van, mimellett a külső köpenyfalon a hűtőlevegő bevezetésére szolgáló nyílás és a felmelegedett levegő kivezetésére szolgáló nyílás van kiala­kítva, és a levegőbevezető nyílás célszerűen légbefúvató szerkezethez, és/vagy a levegő­kivezető nyílás légszivattyúhoz van csatlakoz-2

Next

/
Thumbnails
Contents