161314. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep

3 sik vezérlőállásba kell átállítani, ahol is a két helyzet között más szelepálláshelyzetek is vannak, akkor lehetetlen a szelepnek az említett második állásba való átvitele anélkül, hogy a közben elhelyezkedő nyomóközegvezeték — ha rövid időre is — nyomás hatásának ne lenne kitéve. Ez különösen akkor nem kívánatos, és akkor jelenthet nehézségeket, amikor például egy nyomásimpulzus elegendő ahhoz, hogy az utána kapcsolt szelepeknél automatikus sorrendvezérlést váltson ki, amint ez például a hidraulikus bányabiztosítási elemeknél igen gyakori eset. Ezért a találmánynak az a feladata, hogy a bevezetésben ismertetett típusú vezérlőszelepeket oly módon fejlesszük tovább, hogy a felső- *•* rolt hátrányaik többé ne lépjenek fel. A találmány tárgya vezérlőszelep, főképpen hidraulikus bányabiztosító-elemekhez, az egyes nyomóközegvezetékeknek tetszés szerinti sorrendben nyomás alá helyezéséhez, amely egy 20 forgatható, a szelepüléken tömítően felfekvő szeleptesttel rendelkezik, amely szeleptest egy működtető fogantyúval van összekötve, ami mellett a szeleptestben legalább egy csatorna van kialakítva, amelynek belépőnyílása a 25 nyomóközeg-hozzávezetéssel, kilépőnyílása pedig a vezérlőszelep-test mindenkori állása szerint a szelepülékben található egyes nyomóközegelvezetésekkel áll összeköttetésben, ahol is ezen vezérlőszelep azzal jellemezhető, hogy a 30 csatorna belépőnyílása elé egy szelep van iktatva, melynek nyitása a működtetőfogantyú útján lehetséges. Ezen, a csatorna belépőnyílása elé beiktatott szelep útján meg lehet akadályozni, hogy a csa- 35 torna kilépési nyílásán állandóan fellépjen a nyomóközegnyomás. Az előre beiktatott szelepet mindig csak akkor működtetjük, ha a vezérlőszelep szeieptestét már a megfelelő vezérlőhelyzetbe hoztuk. A 40 vezérlőszelep tömítései tehát mindig csak akkor kerülnek igénybevétel alá, amikor a csatorna kilépőnyílása már pontosan a nyomóközegelvezetéssel szemben helyezkedik el. Ha a vezérlőszelep semleges vezérlőhelyzetben van, akkor a 45 vezérlőszelep szelepteste és szelepüléke is elvan választva — el van különítve — teljesen a nyomóközegtől. Ennek megfelelően kevésbé gyakran várható, hogy nyomóközegveszteségek állnak majd elő. A vezérlőszelep átállítása során 50 történő véletlen nyomásbehatás az egyes nyomóközegelvezetéseknél egyszerű módon kerülhető el. Azáltal, hogy az előreiktatott szelepet ugyanannak a működtetőfogantyúnak a segítségével lehet működtetni, mint amelyik a vezér- 55 lőszelep szeleptestének a különböző vezérlőhelyzetekbe való beállítására is szolgál, elkerülhetők a járulékos mellékműveletek. A találmány szerinti vezérlőszelepnek további előnye abban mutatkozik meg, hogy a vezér- 60 lési funkció kiválasztásának munkafolyamata el van különítve a nyomóközegnyomás bekapcsolásának munkafolyamatától. Ezáltal elérhető, hogy a vezérlendő biztosítóelem csak annyi ideig tud mozgást végezni, ameddig a működtetőeme- 55 4 lőt működtetjük. Ily módon a balesetveszélyt jelentős mértékben lecsökkentettük. A szelep nyitása célszerűen a működtetőfogantyú olyan forgásirányban való mozgatásával történik, amely a szeleptest forgásirányától eltérő irányú. Ezáltal a vezérlőhelyzet kiválasztásának, valamint a nyomóközegnyomás bekapcsolásának egymás után következő munkafolyamatai rendkívül egyszerűek. A találmány szerinti vezérlőszelep egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a csatorna belépőnyílása elé beiktatott szelep egy hüvellyel van ellátva, amely a nyomóközeg számára szolgáló hozzávezetőtoldat végső szakaszában tömítően van hosszirányban megvezetve, a nyomóközegáramlás irányában egy rugó terheli és a rugóval ellentétes homlokfelülete segítségével egy gyűrű alakú ülékre felfeküdve, a hüvely belső terét a hüvelynek a hozzáfolyótoldatbó] kinyúló szakasza körül elrendezett gyűrűs teret elzárja, amely a csatorna belépőnyílásával öszszeköttetésben áll. A szelepnek hüvely alakú kialakítása útján megakadályozható, hogy a szelep nyitásakor nagy erőt kelljen alkalmazni. Azáltal, hogy a nyomóközeget egy gyűrűs térbe vezetjük be, amely a hüvely körül van elrendezve, lehetségessé válik, hogy adott esetben több csatornát is lehessen a szeleptestben elrendezni. A hüvelynek a rugóval átellenes homlokfelületét célszerű kúposra kialakítani, éspedig úgy, hogy a gyűrű alakú üléken befelé túlnyúljon, mi mellett a homlokfelület belső élére a szelep működtetőszerve hat. A kúpos kialakítás következtében a hüvely homlokfelülete könnyen tud a keskeny, gyűrű alakú szelepüléshez igazodni. A hüvely kúpos kialakítása következtében továbbá lehetséges az is, hogy viszonylag nagy nyomóközegnyomást egy viszonylag gyenge rugó segítségével kifogástalanul vezérelhessünk. A homlokfelületnek belülről túlnyúló belső éle különösen egyszerű elrendezést tesz lehetővé a szelep működtetőszervei számára. Ezen működtetőszervek célszerűen egy, a hüvely homlokfelületének belső élére felfekvő hüvely alakú nyomódarabból állanak, melynek falai a nyomóközeg számára átbocsátónyílásokkal vannak ellátva és amely egy lökőrúddal van összekötve, amely viszont a gyűrű alakú ülés megtámasztására szolgáló testben tömítetten van hosszirányban megvezetve és végével a működtetőfogantyú végszakaszában fekszik fel. A lökőrúdon elhelyezkedő tömítések a lökőrúd áthaladási helyén elrendezett gyűrű alakú kimunkálásban vannak elhelyezve, amelyet kívülről egy fedő takar le. A tömítéseknek ilyen fajta elrendezése különösen jó tömítést biztosít, még igen nagy nyomóközegnyomások esetében is. A jó tömítési tulajdonságok a tömítések számára szolgáló határoló befogadótér pontos elkészítésétől függenek. A szelep és annak működtető szervei célszerűen a szeleptest tengelyében vannak elrendezve. Ezáltal egyszerű hozzávezetés érhető el a nyomóközeg számára, a csatorna belépőnyílásá-2