161295. lajstromszámú szabadalom • Karbamoifoszfonát bázisú növényi növekedésszabályozó készítmények

161295 10 17 mennyisége pedig 1—5 vagy ennél kevesebb, mint pl. 1 súly% alatti mennyiség. A készítményekhez pótlólagosan is adhatunk még felületaktív szereket, hogy a felületaktív szer hatóanyagarányt 5:1 súlyarányra állítsuk be. Ilyen készítmények nagyobb hatékonysá*gúak, mintha az egyes komponenseket különkülön alkalmaznánk. Ha a készítmények magasabb adagokban kerülnek felhasználásra, akkor előnyösen 1 rész hatóanyagra 1/5—5 rész felületaktív szert számítunk. Vízoldható porok előállítása: A vízoldható porok olyan készítmények, amelyek egy vízoldható hatóanyagot, egyiners, szilárd vízben oldhatatlan vagy vízoldható hígító- 15 szert, előnyösen egy vagy több felületaktív szert is tartalmaznak, hogy a hatóanyag gyors nedvesedését és feloldását lehetővé tegyük. Hígítószerként pufferek is felhasználhatók abból a célból, hogy a készítmények stabilitását javítsuk és a 20 felhasználásra kerülő permetlé pH-értékét "szabályozzuk. A vízoldható porkészítmények előállításánál alkalmas hígítóanyagok csoportjába tartoznak a következők: természetes anyagok, diatomaföld, 25 sziliciumdioxid és szilikátokból származó szintetikus ásványi töltőanyagok, keményítő, cukor és szervetlen sók. A "találmány szempontjából legelőnyösebbnek tartott töltőanyagok közül a következőket soroljuk fel: kaolinitek, at- 3Q tapulgit-agyag, montmorillonitagyagok, szintetikus szilikátok, szintetikus magnéziumszilikát, kalciumszulfát-dihidrát, és dinátriumhidrogénfoszfát. A megfelelő felületaktív szereket a már idé- « zett (John W. MeCuteheon Inc.) „Detergents and Emulsifiers" 1966. évkönyv sorolja fel. Az előnyös felületaktív szerek a nemionos és anionos jellegűek. A vízben oldható szárított hatóanyagok előállításánál szilárd felületaktív sze- 4Q féket használunk. Egyes esetekben az emulgálószerként használt folyékony, nemionos vegyület nedvesítőszerként és diszpergálószerként is hatásos. A legelőnyösebb nedvesítőszerek közé tartóz- 4g nak a következők: alkilbenzol- és alkilnaftalinszulfonátqk, szulfatált zsíralkoholok, aminők és savamidok, 2-íhidroxietánszÜlfonsav hosszú szénláncú alkoholokkal képzett észtereinek nátriumsója, nátrium-szulfoszukcinát észtere, szül- gQ fatált vagy szulfonált zsírsavészterek, ásványolaj szulfonátok, szulfonált növényi olajok és di-tercier-acetilénglikolok. Az előnyös diszpergálószerek közül az alábbiakat említjük: metilcellulóz, polivinilalkohol, ligninszulfonátok, poli- g

. mer alkilnaftalinszulfonátok, nátrium-naftalinszulfonát, poümetilén-bisz-naftalinszulfonát és nátrium-N-metil-N-(hosszú szénláncú sav)-laurátok. Az előnyös vízoldható készítmények nedvesítő és diszpergálószerekből rendszerint 0,5—5 súly% közötti mennyiséget tartalmaznak. A készítményt iners hígítóanyaggal kiegészítjük. Szükséges esetben a hígítóanyag 0,1—1,0 súly."/o-aJielyett egy korróziós inhibitort, vagy habzásgátlót, esetleg mindkettőt alkalmazunk. 65 18 60 Fentieknek megfelelően a találmány szerinti vízoldható készítmények mintegy 25—98 súly% hatóanyagot, legfeljebb 2,0 suly% nedvesítőszert, legfeljebb 5,0 súly% diszpergálószert, valamint 2—75 súly% iners hígítóanyagot tartalmazhatnak. Ha a vízoldható por alakú készítmények korróziós inhibitort vagy egy nedvesítőszert, esetleg mindkettőt tartalmaznak, akkor a korróziós inhibitor aránya legfeljebb 1 súly%, míg a habzásgátlószer legfeljebb 0,5 súly% mennyiségben van jelen a készítményben, ezzel egyidejűleg pedig az iners hígítószer mennyiségét megfelelően csökkentjük. Koncentrált oldatok: A vizes oldatokat úgy készítjük, hogy egy találmány szerinti vízoldható hatóanyagot vízzel elkeverünk, a víz helyett metanolt, etanolt, izopropanolt, etilénglikolt, celloszolvot vagy metilcelloszolvot használhatunk. A vízoldható készítmények célszerűen felületaktív szert és pufferanyagot is tartalmazhatnak. A koncentrált vizes oldatok hatóanyagtartalma 15—50% között, míg víztartalmuk vagy hidroxiltartalmú szerves oldószertartalmuk •*0—85% között változhat. Ha felületaktív szereket, korróziós inhibitorokat, pufferanyagokat és habzásgátlókat is keverünk a készítményekhez, akkor ezek mennyisége legfeljebb 10% lehet a szükséges mennyiségű oldószer helyett. "'Nedvesíthető porok: A találmány szerinti vegyületek egy részének kis vízoldhatósága van, így a hatóanyag a permetlé koncentrációjának megfelelően nem oldható fel. Ilyen esetben nedvesíthető porkészítményeket állíthatunk elő, A nedvesíthető porkészítmények kb. 25—95% hatóanyagot, kb. 0,5—2,5 s% nedvesítőszert, kb. 0,25—5,0 súly% diszpergálószert, végül 4,25—74,25 súly% iners hígítóanyagot tartalmazhatnak. A segédanyagok anyagi minősége megegyezik a vízoldható porkészítmények előállításánál említett anyagókkal. Az iners hígítóanyag helyett — mint már említettük — kis mennyiségű korróziós inhibitort és habzásgátlószert is adagolhatunk. Porozószerek: A porozószereken a jelen találmány szempontjából, száraz állapotban felhasználható, tömörített por alakú készítményekét értünk, amelyeknek összetételét a már leírt célszerű kiviteli változatoknak megfelelően állítjuk elő. A porozószerekre jellemző az, hogy szabadonfolyós és könnyen ülepedő tulajdonsággal rendelkező anyagok, így szél hatására nem kerülhetnek olyan területekre, ahol jelenlétük káros lehet. A porozószerek fő tömegükben egy alkalmas hatóanyagot és egy nagyfajsúlyú, szabadonfolyós, szilárd hígítóanyagot tartalmaznak. A porozószerek alkalmazását megkönnyíti, ha azokhoz nedvesítőszert keverünk, gyártástechnológiai szempontból pedig előnyösnek bizonyult iners, abszorpciós tulajdonsággal rendelkező őrlési segédanyagok hozzátétele. A találmány szerinti porozószerek iners hígítóanyagként mind növényi, mind ásványi eredetű anya-