161289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több elem vagy diszperzitás-fokú homogén oxidjainak előállítására
161289 27 A találmány szerinti eljárás segítségével minden lehetséges összetételű különféle katalizátort elő tudunk állítani. A hagyományos módon készített katalizátorokat összehasonlítva a találmány szerinti eljá- 5 rással készült katalizátorokkal látjuk, hogy azonos körülmények között ez utóbbiak szelektivitása legalább 2%-kal nagyobb. 10 28 A citromsavval alkotott komplexet előbb részlegesen, majd utána kemencében 600 C°-on levegő jelenlétében egészen elbontjuk. Ily módon tiszta NiFe2 0 4 összetételű spinellt kapunk 200—1000 A átmérőjű szemcsék alakjában. 7380, 1971 november. Szabadalmi igénypontok 35. példa (Ittrium, gadolinium) (vas, alumínium) gránát Az Y3.xGd x Fe 5 _ y AlyO l2 összetételű gránátot a következőképpen állítjuk elő (x=0,68, és Y= 0,42). 300 g (1,43 mol) citromsav-monohidrátot durván összekeverünk 63,48 g (0,166 mol) ittriumnitrát-hexahidráttal, 132,17 g (0,327 mol) ferrinitrát-nonahidráttal, 21,91 g (0,051 mol) gadoliniumnitrát-hexahidráttal és 11,25 g (0,030 mol) alumíniumnitrát-nonahidráttal. A kapott pépet S-alakú lapátokkal ellátott keverőbe visszük és 700 C°-on keverés közben viszkózus és átlátszó sziruppá alakítjuk. A keverőben (körülbelül 0— 20 Hgmm vákuumot létesítünk és a szirupot 12 órán át trituráljuk. Ily módon finom pikkelyekből álló üvegszerű, átlátszó és krisztallográfiailag amorf porrá alakítható anyagot kapunk. Az üvegszerű előanyagot előbb másfél órán át 650 C°-on levegőáramban, azután pedig 2 órán át 1250 C°-on hevítve elbontjuk. így nagy diszperzitás-fokú Gdo,68Y2 ,32Fe 4 5sAl 0 ,42Oi2 összetételű mágneses gránátot kapunk, részecskeméret 2000 és 4000 A között változik. 36. példa CuFe2 04 összetételű rézferrit 20,1 g Fe(N03 )3-9H 2 0-t és 6 g Cu(N0 3 ) 2 • 3H2 0-t kristályvizükben megolvasztunk és 80 C°-on tartjuk addig, amíg a két só súly vesztesége a 15%-ot el nem éri. Utána 15 C°-ra hűtjük és hozzáadunk 80 ml dioxánt és addig keverjük, amíg homogén oldatot nem kapunk, majd hozzáadunk 29 g tejsavat. Ezt követően szárítószekrényben 80 C°-on csökkentett nyomáson 4 óra alatt bepároljuk az oldatot, és az így kapott amorf előanyagot 600 C°-on 2 óra alatt elbontjuk. Ily módon CuFe2 C>4 összetételű, tetragonális rendszerű terméket kapunk, a részecskék átmérője kb. 800 A. 37. példa NiFe2 C>4 képletű nikkel-ferrit 80 Cc -on egybeolvasztunk 29,08 g (1/10 mol) Ni(N03)2-(H2 0)6 képletű nikkelnitrát-hexahidrátot és 80 g (2/10 mol) ferrinitrát-nonahidrátot, 80 g (2/5 mol) citromsavval. Így viszkózus szirupot kapunk, amit azután levegő segítségével turbinával felszerelt 290 C°-ra melegített porlasztókamrában porrá alakítunk. 15 20 1. Eljárás nagy diszperzitásfokú, 10—10 000 A szemcseméretű homogén kevert oxidok előállítására, azzal jellemezve, hogy az oxidot alkotó elemek ionjait és egy vagy több komplexképző szerves anyagot, célszerűen szerves savat, így polisavat, oxisavat, aminosavat és/vagy ketosavat vagy a sav sóját tartalmazó oldatot állítunk elő vízben vagy szerves oldószerben végrehajtott oldással, bázis vagy sav hozzáadásával vagy anélkül, majd az oldatot egy vagy adott esetben két lépésben betöményítjük és a kapott szilárd, amorf terméket hőhatással elbontjuk. (Elsőbbsége: 1968. július 2.) 2. Eljárás nagy diszperzitásfokú, 10—10 000 A 25 szemcseméretű homogén kevert oxidok előállítására, azzal jellemezve, hogy az oxidot alkotó elemek ionjait és egy vagy több komplexképző szerves anyagot, célszerűen szerves savat, így polisavat, oxisavat, aminosavat és/vagy 30 ketosavat vagy a sav sóját tartalmazó oldatot állítunk elő vízben vagy szerves oldószerben végrehajtott oldással, bázis vagy sav hozzáadásával vagy enélkül, vagy az oxidot alkotó elemek hidratált sóinak és a szerves komplexkép-35 ző anyagnak a triturálásával, majd az oldatot egy vagy adott esetben két lépésben betöményítjük és a kapott szilárd, amorf terméket hőhatással elbontjuk. (Elsőbbsége: 1969. június 9.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí-40 tási módja azzal jellemezve, hogy a komplexképző szerves anyagot az oxidot alkotó sav, borkősav, glikolsav, tejsav, alanin, glicin és/vagy pirosszőlősav. (Elsőbbsége: 1968. július 2.) 45 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a komplexképző szerves anyagot az oxidot alkotó elemek legalább egyikével alkotott sója alakjában visszük az oldatba. (Elsőbbsége: 1968. július 9 ^ 50 z -' 5. Az 1., 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oldatot vízben állítjuk elő a komplexképző szerves anyag jelenlétében, 5g az oxidot alkotó elemek sóinak oldásával. (Elsőbbsége: 1968. július 2.) 6. Az 1., 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oldatot bázist tartal-60 mázó vízben állítjuk elő, a komplexképző szerves anyag jelenlétében, az oxidot alkotó elemek sóinak oldásával. (Elsőbbsége: 1968. július 2.) 7. Az 1., 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal 65 jellemezve, hogy az oldatot savat tártai-
