161287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-o-fluorfenilkarbamid előállítására és az ilyen vegyületet hatóanyagként tartalmazó kártevőírtószer

161287 13 A növények kikelés utáni kezelését a vetés utáni 10—12 napon végeztük, a 3. sz. vegyület 0,06%-os vizes oldatával, amikor 2—3 leveles volt a növény és hektáronként 1 és 2 kg ható­anyagot használtunk fel. Az értékelést a keze­lés utáni 20. napon végeztük és eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Növényfajta 3. sz. vegyület kikelés utáni kezelés 1 kg/ha 2 kg/ha Zea Mays 1 2 Digitaria 8 8 Poa 9 9 Alopecurus 8 8 Beta 8 9 Calendula — 9 Chrysanthemum 9 9 Línum 9 9 Brassica 8 9 Ipomoea 9 9 Stellaria 9 9 Amaranthus 9 9 10 15 Az értékelést a 4. példában megoldottakkal analóg módon végezzük. 6. példa Szelektív gyomirtó hatás rizs esetében A 19. sz. vegyületből 2 és 4 kg-ot használtunk fel hektáronként vizes rizsben, az Echinochloa és Eleocharis növények ellen, kikelés utáni ke­zelési eljárással. A hatóanyagot granulátumként használtuk, a következő eredményeket kaptuk: Felhasznált mennyiség hektáronként kg/ha i 2 Rizs 1 1 EchinochloE Eleocharis 9 7 9 14 20. sz. vegyület előtte utána 2 kg/ha 4 kg/ha 2 kg/ha 4 kg/ha Avena — 6 — 6 Setaria — 6 . — 7 Sinapis 9 9 9 9 Lepidium 9 9 9 9 22. sz. vegyület előtte utána 2 kg/ha 4 kg/ha 2 kg/ha 4 kg/ha Avena 6 7 6 6 Sinapis 9 9 7 8 Lepidium 9 9 7 8 Az értékelés a 4. példához hasonló módon tör­tént. 20 25 30 35 8. példa A gátlóhatás alsó értékének megállapítására 2 leveles bab növényeket permeteztünk egyre növekvő hatóanyagot tartalmazó vizes szusz­penzióval. A növény csúcsának megszáradása után a növényeket friss babrozsda spóra szusz­penzióval fertőztük és végül 1 napon át nedves kamrában, majd a növényházban tartottuk őket 12 napon át, 20—22 C°-on. Összehasonlításként kezeletlen növények szol­gáltak, amelyeknél az inkubációs idő után a növény ellepése 100%-os volt. Az értékeléssel az alábbi legkisebb értékeket kaptuk a gátló hatásra: Koncentráció (ppm aktívaanyag) 300 300 100 Hatóanyag száma 3 15 19 Az értékelést a 4. példával analóg módon végez­tük. 7. példa Gyomirtó hatás Növényházban a következő növényfajtákat vetettük: Avena, Setaria, Sinapis és Lepidium A. fenti növények kikelés utáni kezeléséit a ve­tés után 12 nappal végeztük 0,06%-os vizes ol­dattal, amikor a növényeken 2—3 levél volt. A felhasznált hatóanyag 2 és 4 kg volt hektáron­ként. Az értékelést a kezelés után 20 nappal végeztük és eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A kikelés előtti kezelést azonos mennyiséggel, de már a vetést követő 24 óra múlva végeztük. 19. sz. vegyület előtte utána 2 kg/ha 4 kg/ha 2 kg/ha 4 kg/ha Avena 8 9 9 9 Setaria 9 9 9 9 Sinapis 9 9 9 9 Lepidium 9 9 9 9 40 45 50 55 60 65 Szabadalmi igénypontok 1.. Eljárás az I általános képletű új N-O-fluor­fenÜTkarbamid vegyületek előállítására, ahol X oxigén- vtagy kénatom, Rí 1—4 szénatomszámú alkil-csoport, halogén­atommal, —CN, —N02 vagy alkoxi-gyökkel egyszer vagy kétszer helyettesített 1—4 széreatomszámú alkil-csoport, oxigénatom­mal kénatommal, —SO—, —SQj-csoporttal egyszer vagy többször megszakított 1—4 szénatomszámú alkilcsoport, 2—4 szénatom­számú alkenil-, vagy halogénalkenil-csoport, 3—4 szénatomszámú alkinil-csoport, for­mil-gyök vagy 1—4 szénatomszámú alkoxi­csoport, R2 hidrogénatom vagy 1—4 szénatomszámú al­kil-csoport, R3 R4 és R5 hidrogénatom, halogénatom, 1—4 szénatomszámú alkil-, alkoxi-, alkiltio-cso­pt>rt, 1—2 szénatomszámú halogénalkil-cso­port, nitro-, trihalogénmetiltion-, szulfon­amido-gyök, adott esetben halogénaltommal, alkil-, alkoxi-, N02—, —CN és/vagy —CF 3 gyökkel helyettesített fenoxi-csoport vagy karbalkoxi-gyök, mimellett R2 2—4 szén­atomszámú alkilgyök, akkor ha R3, R4 és

Next

/
Thumbnails
Contents