161281. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. IX. 22. (BO—1249) Közzététel napja: 1971. VI. 4. Megjelent: 1973. XII. 31. 161281 Szabadalmi osztály: Nemzetközi osztály: F 41 c 7/00 F 41 c 23/00 Decimái osztályozás: Bronson George A., Sacramento, California, USA Képviselő: Dr. Vértessy Ferenc ügyvéd, a budapesti 14. sz. UMK tagja. ifi* ,**':. Lőfegyver 4 találmány lőfegyver, amelynek csöve, érm-tkezőpontos elsütő billentyűje és a csőtorkolat és az elsütő billentyű között elhelyezkedő, a megfogásra szolgáló elülső agyrésze van. A találmány tehát lőfegyverekre, különösen pedig azok elülső agyrészére vonatkozik, olyan fegyverek számára, amelyeket nem felemelt helyzetből lehet elsütni. A fegyver elsütésének szokásos módja az, hogy a fegyvert a használója a szemhez emeli és a fegyver irányzékát a cél és az irányzó szem közé beállítja. A jó lövészek ezzel a módszerrel igen pontosan meg tudják célozni a célpontot. Háborúban, rendőrségnél, vadászatnál azonban sok olyan helyzet van, amelyek a fegyver azonnali elsütését teszik szükségessé, mihelyt a lövész a helyzettel tisztában van. Az az idő, amely ahhoz szükséges, hogy a fegyvert felemelje és a célra beállítsa a lövész biztonsága szempontjából döntő lehet. Sok kísérlet történt már azirányban, hogy a lövés leadásának idejét hogyan lehet csökkenteni. Ilyen módszert ismertet a Time c. folyóirat 1967. VII. 14. száma, amit ott „Quick Kill"nek neveznek. A lövész a fegyvert először a célpont és a szem között beirányítja, majd ösztönösen elsüti, anélkül, hogy a fegyver irányzékát ténylegesen használná. Gyakorlatilag a fegyver teljes hossza irányzékként szerepel. A T,me cikke arra utal, hogy ilyen „érzés utáni 10 15 20 25 30 lövéssel" meglepően pontos célzást lehet elérni. Bár a „Quick-Kill" módszerrel a célzás ideje csökkent, még mindig bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy a fegyvert felemeljék. Ebből a célból olyan lövéstechnikát fejlesztettek ki, amelynél a fegyvert elsütés előtt nem kell a vállhoz emelni. Általában ezek a fegyver nem felemelt helyzetből történő elsütésére szolgáló lövésmódszerek nagyon pontatlanok, mivel a fegyver elsütéskor más síkban van, mint a szem. A találmány célja olyan lövésmódszer és ehhez tartozó fegyver kifejlesztése, amellyel a fegyvert nem felemelt helyzetből nagy célpontossággal lehet elsütni. Ezt a célt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy az elülső agyrész alsó oldala a csővel párhuzamos sík felületként van kiképezve és az érintkezőpont ezzel egy célvonalban fekszik. A találmány szerinti megoldásnál a lövész olyan háromszöget képzel el, amelynek oldalait a fegyvertől a célig, a szemtől a célig és a lövész teste mentén a szemtől a fegyverig húzott képzeletbeli egyenesek képeznek. A lövész a fegyvert addig állítja, amig azt észleli, hogy a háromszög bezáródott. Ebben a pillanatban elsüti a fegyvert, mivel annak a célra irányítottnak kell lennie. Természetesen a jó lövéstechnika szempontjából fontos, hogy a lövész a háromszöget pontosan el tudja képzelni.