161270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-aril-karbamidok előállítására, valamint az azokat tartalmazó harbicidek

.181370 cid tulajdonságokkal rendelkeznek, így gyomnövények irtására alkalmazhatók. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben kat a növényeket értjük, amelyek növényi kultúrákban vagy egyéb olyan helyeken nőnek, ahol nem kívánatosak. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyagok totális vagy szelektív anyagokként hatnak-e, lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti anyagok például az alábbi növények esetén alkalmazhatók: kétszikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidium), galaj (Galium), csillaghúr (Stellaria), székfű (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), murok (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea); egyszikűek, így komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinochloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Tritleum), köles (Panieum), cukornád (Saccharum). A találmány szerinti hatóanyagok különösen alkalmasak szelektív gyomirtásra zabban, búzában, kukoricában, rizsben és gyapotban. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Ha vivőanyagként vizet használunk, például szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerekként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolaj frakciók, alkoholok, így metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformámid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagokként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így nagy diszperzitású kovasav és szilikátok; emulgeálószerként a nem ionos és anionos emulgeátorok, így polioxietilénzsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; diszpergálószerként például a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagunkban, készítmé- ; nyeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például porlasz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 tással, ködösítéssel, öntözéssel, porozással vagy permetezéssel. A hatóanyagokat alkalmazhatjuk kikelés előtt, különösen jó eredményeket kapunk azonban, ha kikelés után alkalmazzuk őket. A felületegységre eső hatóanyagmennyiség az alkalmazás célja és fajtája szerint külöaböző, 1 hektárra általában 0,5—20 kg hatóanyagot, előnyösen 1—8 kg hatóanyagot viszünk fel. A találmány szerinti hatóanyagok inszeklicid, akaricid és fungicid hatékonysággal is rendelkeznek, különösen a penészgombákkal szemben, ezenkívül ihatnak a baktériumokra és élesztőkre is. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonyságának bizonyítására az alábbi példákat adjuk meg. A) példa Kikelés előtti próba Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgeátor: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas batóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgeátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A teszt-növények magvait normál talajba vetjük és 24 óra múlva megöntözzük a hatóanyaga., készítménnyel. Eközben a felületegységre eső" vízmennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szerepet, csak a felületegységre eső felhasznált hatóanyagmennyiség a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a teszt-növények károsodási fokát és 0—5 értékekkel jelöljük, amelyek az alábbi ieieniésáek: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy gátolt növekedés, 2 látható károsodás vagy gátolt növekedés, 3 erős károsodás és csak hiányos'fejlődés vagy csak 50%-os kikelés, 4 a növények, a csírázás után részben elpusztultak vagy csak. 25% kelt ki, 5 a növények teljesen elpusztultak vagy nem keltek ki. A hatóanyagokat, a felhasznált mennyiségeket és a kapott eredményeket az alábbi I. táblázatban adjuk meg. I. táblázat Kikelés előtti próba Hatóanyag képletszáma Hatóanyagmennyiség (kg/ha) Eehinoetiloa Chenopodium Sinapis StHlari« IV 5 4 5 5 5 <ismert) 2,5 3 3 3 5 1,25 2 2—3 2 5 V 5 5 5 5 5 (ismert) 2,5 5 5 4 5 1,25 4 4 3 5 VI 5 4—5 5 5 •5 2,5 3—4 5 5 5 1,25 3 5 4 5