161257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olvadt alumínium vagy alumínium ötvözetek tisztítására

5 161257 6 fedősó folyékonyságára. Egyéb rendszerek is gyakran képeznek ilyen eutektikumokat. Ezek a kettőssó -fedősók sokféleképpen készíthetők. A legegyszerűbb módszer a két só alkalmas edényben történő összeolvasztása, ezt részletesen az 1. példában NaAlCU készítésére írjuk le. A fedősók közvetett utón is készíthetők. Korábban említettük, hogy a klórgáz és alumínium nagyon gyorsan reagál alumíniumjtriklorid képződése közben, és alkalmas fedősó az alumíniumkloridot elnyeli. Ennélfogva reakcióképes fedősó készíthető a nem alumíniumkloridot tartalmazó fedősóval fedett olvadt alumínium klórozásával, míg az ilyen fedcsóban az alumíniumklorid szint a kívánt értékig emelkedett. Tipikus eljárást mutat be a 2. példa. A fém és fedősó közötti érintkezés többféleképpen érhető el. A klórozás egyszerű formájában durván kockaalakú kemencét használunk, és az olvadt fém felett a falakban levő alkalmas nyílásokon át a fémbe nyúló tüskék segítségével közvetlenül az olvadt fémbe klórt adagolunk. Bár ez az eljárás hatásosabban működtethető olvadt fedősó réteg alkalmazásával, ez az egyszerű módszer a találmány szerinti eljárásban nem különösebben járható, különösen abban az esetben, ha klórgázt egyáltalán nem használunk. A fedősó és fém közötti megfelelően gyors reakció elérésére a fém kielégítő keverése nehezen biztosítható. Meg kell jegyezni, hogy ez az eljárás nem használható közvetlen gáztöltésű (földgáz, városi gáz, elpárologtatott olaj stb.) kemencében. A találmány célja a szokásos eljárásnál fellépő füst problémák enyhítése, ha azt gáztüzelésű kemencében fedősó adagolásával alkalmazzuk, füstcsökkenést nem eredményez. A gáztüzelésű kemencékben, különösen az égetőtérben uralkodó hőmérsékletek olyan magasak, hogy a fedősó hőbomlása elkerülhetetlen, és ez a bomlás jelentős mennyiségű füstöt eredményez. A kemence módosított formáját alkalmazva azonban az olvadt fedősó és fém között megfelelő érintkezés biztosítható, mint a 3. példában részletesen leírjuk. A kemencének ez a formája a találmány szerinti eljáráshoz is alkalmas (4. példa). Ily módon működtetve a (találmány szerinti eljárás azzal az előnnyel "rendelkezik a korábbi eljárással szemben, hogy a klórgáznak a klórozó kamrába történő betáplálási sebessége általában nem igazodik a szennyezés eltávolítás sebességéhez; a gáz áramlási sebessége lényegében állandó, míg a szennyezés mértéke exponenciálisan csökken (végtelen idő esetén nulla magnézium tartalom felé tartva). Mihelyt azonban a kívánt mennyiségű (az oldott hidrogén miatt kis feleslegben) klórt hozzáadtunk, a gázáramlást leállíthatjuk. Az analitikai adatok azt mutatják, hogy a szennyezés eltávolítás addig folytatódik, míg a fedősó reakcióképes klórtartalma kimerül. így a találmány szerinti eljárásnak ez a formája azzal a további előnnyel rendelkezik, hogy a klórozás szabályozható, és a szennyezés eltávolítása inkább előre meghatározott szintig, mint tökéletesen / megoldható, legalábbis adagonként végzett eljárásban. A 8. példában leírjuk, hogy egyszerű kísérlettel könnyen meghatározható, mennyi magnézium távolítható el a fémből. Különös figyelmet fordítunk a fedősó összetételének célszerűen állandó értéken tartására, a magnézium eltávolítás bizonyos mértékű szabályozása is lehetséges. Ha a fém és fedősó jó érintkezését biztosítjuk, a szennyezések csaknem teljes eltávolítása lehetséges. A kísérletek azt mutatják, hogy a magnézium eltávolítása mellett ez az eljárás kis hidrogén, nátrium és oxid (mint alumíniumoxid) tartalmú fémet biztosít. Folyamatos eljárásként való működésre egyszerű kaszkád rendszer készíthető, amelynek lépéseit úgy választjuk meg, hogy a fedősó klórtartalmát alkalmas szinten tartsuk. Ez különböző módon végezhető: például alumíniumklorid adagolásával vagy a kimerült fedősót salakklórozó lépésen keresztül vive. Ezeknek a kettőssótartalmú anyagoknak a használata a salakok visszanyerésére kiváló fedősót biztosít: ezzel a módszerrel alumíniumklorid forrásként olcsó fém használható, így a teljes fémvisszanyerés javul. Bár ilyen rendszeren keresztül a fémáramlásnak folyamaltosnak kell lenni, a fedősóáramlásnak azonban nem: ennélfogva adagonkénti feltöltés lehetséges. Ilyen eljárást ír le az 5. példa. A következő példákban a találmány szerinti eljárást az alábbi ábrákra hivatkozással magyarázzuk meg részletesebben: Az 1. ábra a találmány szeriniti eljárásbán használható kemence felülnézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kemence 2—2 vonal mentén vett függőleges keresztmetszete. A 3. ábra az 1. ábra szerinti kemence függőleges elölnézete. A 4. ábra a találmány szerinti eljárás változatát szemléltető másik kemence függőleges keresztmetszete. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti kemence 5—5 vonal mentén vett keresztmetszete. A rajzok a találmány szerinti eljárás szemléltetésére hasznosak, bár a bemutatott kemencék nem részei a találmány tárgyának. Ennek megfelelően a különböző részleteket, pl. az adagolónyílás meghajtását nem mutatják. Különösen a tűzálló bélések és a hevítő gázégők részleteit nem mutatják, mindkettő a kohászati gyakorlatban szokásos megoldású. Természetesen az ábrákon szereplő kemence olvasztó részét nem feltétlenül belsőleg földgázégőkkel kell fűteni, ahogy azt a következő példákban leírtuk, bármilyen hőforrás, mind közvetlen, mind közvetett használható, pl. elektromos fűtés is. 1. példa NaCl AICI3 kettőssó készítése. Kiindulási anyagok. Legfontosabb, hogy mindkét komponens száraz legyen; ha valame-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3