161254. lajstromszámú szabadalom • Villanyfűtésű cserépkályha

161254 3 4 egyenletes elosztással. A kályhában fejlődő hőnek gyors továbbjutását és ezzel a helyiség levegőjének gyors felmelegítését a lábazat fölött elhelyezett és automatikusan vezérelt ventillátorral érjük el. A ventillátor a kályha oldalfalainak, illetve a benne levő levegőnek előre meghatározott fokú felmelegedése esetén bekapcsol, működésbe jön és ha a kiáramló levegő bizonyos hőfok alá hűl, automatikusan kikapcsol, így nemcsak a kályha oldalfelületeit képező és egyenletesen átmelegedett csempék biztosítják a helyiség gyors felmelegedését, hanem a ventillátor által hideg állapotban beszívott és a kályhából felmelegedve távozó levegő is. A cserépkályha egész felülete, egyenletesen felmelegedve, tartósan és hosszabb ideig sugározza, illetve tárolja a hőt, mint az ismert villanyfűtésű cserépkályhák, mivel csak hőtároló, de elektromosan nem vezető samott anyagból készül. A találmány tárgya ezek szerint villanyfűtésű cserépkályha, amely különösen automatikus működtetésre és légkondicionálásra is alkalmas, amelynek belsejében villamos ellenálláshuzalból levő fűtőtest van elhelyezve és az jellemzi, hogy a fűtőtestek a cserépkályha csempéi által alkotott külső köpeny belső falai mentén elhelyezett, ezzel a köpennyel érintkező villamosan szigetelő bélés belsejében kiképzett függőleges furatokban vannak elhelyezve, továbbá a kályha alján levegőbeszívó-nyílás(ok), felső részén pedig levegőkifúvó nyílás(ok) van(nak) kiképezve, és az így kialakított lég járatban ventillátor van elhelyezve, amelynek kapcsoló szerve hőszabályozó vezérlő kimenetével van csatolva. A légjáratba célszerűen terelő lapokat helyezünk a légút meghosszabbítására. A találmány szerinti cserépkályha részleteit rajz alapján, példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti cserépkályha egyik kiviteli alakjának perspektivikus nézetét mutatja. A 2. ábra az 1. ábra szerinti cserépkályha hosszanti metszete. A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett metszetet ábrázol. A 4. ábra a fűtőtestek elhelyezésére alkalmas béléstégla perspektivikus nézete. Az 5. ábra a találmány szerinti kályha vázát mutatja építés közben, perspektivikusan. , A 6. ábra a találmány szerinti cserépkályha villamos kapcsolási elrendezésének egy lehetséges kialakítását szemlélteti vázlatosan. A rajzokon az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük. Amint a rajzokon látható, a találmány szerinti cserépkályha — egy gyakorlati kivitelnél például — 150—200 mm-es lábazaton áll és a padozat felé hőkisugárzás nincs. Azáltal, hogy lábazaton áll, biztosítva van a kályha teljes oldalfelülete mentén a levegőnek felmelegedés folytán keletkező cirkulációja. A kályha például az 1. ábra szerinti kivitelben kötetlenül, bárhol felállítható, a szükséges elektromos csatlakozás kiépítésével. Beépíthető helyszíni építéssel, valamint előregyártott hordozható kivitelben. A kályha külső alakja tetszőleges lehet, az ábrázolt kiviteltől eltérően például kocka, hasáb, három- vagy sokszögletű, henger, de felépíthető kiandallóformában is. A kályha méretétől és a beépített fűtőtest nagyságától függően két vagy- több helyiség fűtését is el tudja látni. Ebben az esetben megfelelő számú légkivezetés szükséges, és ezek az említett helyiségekhez csatlakoznak, például falközbe helyezve, vagy csatlakoztatott csatornán át juttatjuk a meleg levegőt a helyiségekbe; a levegőáramlás természetesen mechaniku-' san vagy automatikusan szabályozható az igényeknek megfelelően. Az 1. ábrán látható kályha egy gyakorlati kivitelénél a méret 3X1,5X5 csempe, vigyis 45 csempeegységből áll, valamint a 8 fedőlapokból áll, amelyek szintén csempék. A kályha — mint említettük— más méretben és alakban is felépíthető. A kályha 150 mm-es 12 vaslábon áll, amely 5 kerámiaburkolattal van ellátva (de lehet magasabb és más formájú is). A szokásos ajtónyitás helyén 6 lemezborítás van. Ezen van elhelyezve 10 üzemkapcsoló és a működést jelző 29 lámpa. Ezt az ajtónyílást előnyösen egy nyitható átlátszó díszajtó fedi. A kályha homlokfalán a legfelső csempesor közepén — amely máshol is elhelyezhető — félcsempe méretben 7 légrács van beépítve; a felmelegedett levegő ezen keresztül távozik a kályhából. A kályha 8 fedőlapja díszcsavaros 9 rögzítéssel van biztosítva. A cserépkályha vasvázra van építve. Ez legjobban a 2., 3. és 5. ábrán látható. Példánkban a cserépkályha 150—200 mm magas 12 vaslábakon áll. Ezekre a vaslábakra van hegesztve a kályha alapméretének megfelelő nagyságú — esetünkben 50X8 — 10 mm vastag — 1 alapvaskeret. Az alsó 1 és 15 vaskereten nyugszik a belsőfalazat tartó 14 vaskeret 13 lábazattal, amely az első csempesor 3/4 részéig ér. Ez a keret kivehető, hogy a beépítés alatt ne akadályozza a munkát. Az 1 alapvaskeretre alulról menetes csatlakozással 2—3 mm-es borító vaslemezt erősítünk. A borítólemez közepén 180—200 mm átmérőjű kerek nyílást hagyunk, amelyet balesetelhárítás céljából ráccsal fedünk, hogy a beépített vezetékek, szerelvények alulról ne legyenek hozzáférhetők. A borítólemezre van szerelve az elektromos csatlakozó berendezés és 21 ventillátor. Az 1 alapvaskeretre felül 8—10 mm-es négyzetvas vagy gömb vas van hegesztve. Ez egyrészt a vaskeret merevítését szolgálja, másrészt a 3, 4 csempéket és a kötőanyagot támasztja meg alulról. Az 1 alap vaskeret sarkaihoz 8—10 mm-es 16 gömbvasrúd csatlakozik menetesen; ez a kályha 8 fedőlapjáig ér. A 16 gömbvasrúd képezi a cserépkályha vázát és a 3 sarokcsempék sarkainál kifúrt lyukakon keresztül halad át. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2