161252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csökkent allergén hatású penicillinek előállítására

MAGYAR . NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. II. 13. (AA—667) Nagy-Britannia-i elsőbbségei: 1968. 11. 15. (7544/68); 1968. XII. 03. (57373/68). Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1973. december 31. 161252 Nemzetközi osztály: C 07 d 99/14; 99/l<»; C 12 d 13/10. •';;-,-, * ^ Sii.TW -4?;f,;>

' Fel találó (k): Delin Per Staff an, Ekström Bertil Ake, Sjöberg Berndt Olof Harald, Thelin Karl Hugo, Nathorst-Westfelt Lars Solve, vegyészek, Södertälje, Svédország Tulajdonos: Aktiebolaget Ástra céf*, Södertälje, Svédország Eljárás csökkent allergen hatású penicillinek előállítására» A találmány tárgya javított eljárás csökként allergen hatású penicillinek előállítására. Nevezetesen a találmány csökkent allergen hatású penicillineknek egy enzimkészítmény Escherichia coliból való előállításával, tisztításával és elkülönítésével, egy természetes penicillinnek ennek a penicillinaciláznak a segítségével való enzimes lebontásával és az így kapott 6-aminopenicillánsavnak (6-APS) az acilozásával történő előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy számos mikroorganizmus — baktérium és gomba — olyan enzimeket termel, amelyek képesek a penicillinek 6-helyzetében levő amidkötést hidrolizálni. Ezeket általában penicillinacilázoknak vagy penicillinamidázoknak nevezik [lásd J. M. T. Hamilton^Miller összefoglaló cikkét: Bacteriological Reviews 30, 761 (1966)]. Jelenleg a 6-APS ipari előállítására általában az acilázt vagy amidázt tartalmazó Escherichia coli sejtek szuszpenzióját használják. Ezeknek az eljárásoknak azonban számos hátrányuk van. Minthogy az enzim túlnyomórészt a sejteken belül van, a penicillinnek szükségszerűen előbb be kell hatclnia a sejtekbe, hogy reagálni tudjon az enzimmel, aminek lassúbb reakció a következménye. Ezenkívül a törzs más enzimeket is termelhet, ül. tartalmazhat, amelyek hatástalanítják a penicillint vagy a 6-APS-t azáltal, hogy felhasítják a /9-laktám kötést, vagy szennyezik a sejttenyészetet az 10 15 20 25 30 ilyen enzimeket termelő mikroorganizmussal. Minthogy az aciláz csak igen kis része a sejttartalomnak, a teljes mikroorganizmusokat alkalmazó eljárásnak az is gyakorlati hátránya, hogy nagy mennyiségben kell olyan anyaga, használni, amely hatástalan a folyamatban. A teljes mikroorganizmusok használata során tapasztalt további hátrány az, hogy egy további lépést kell a félig szintetikus penicillinek előállítására szolgáló műveletsorozatokhoz kapcsolni, nevezetesen a mikroorganizmusnak a folyékony reakcióterméktől való elválasztását (például szűréssel), amikor az eredeti oldalláncot lehasították bioszintetikus úton készült penicillinekről. További hátrány a penicillánsav-veszteség, részben a sejteken való adszorpció, részben a sejt anyagcseréje közben termelt anyagok okozta degradáció következtében. Teljes sejteknek a 6-aminopenicillánsav bioszintetikus penicillinek előállítására való használata során felmerülő további nehézség az, hogy a savnak a lehasítási reakció egyéb termékétől való elválasztása igen körülményes. így például Batchelor és munkatársai (Lancet I 2968, 1175) azt tapasztalták, hogy a teljes sejtek alkalmazásával kapott 6-APS emberben és állatokban veszedelmes allergen reakciók kiváltására képes fehérje jellegű szennyezéseket tartalmazhat. Ha ilyen szennyezett 6-APS-ből készülnek penicillinek, a szennyezések visszamaradhatnak a ter-