161251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sejtmentes penicillinaciláz előállítására

5 161251 6 vagy centrifugálással vagy e két művelet össze­kapcsolásával, és esetleg szíátelenítő, derítő és szűrést elősegítő anyagok, például aktívszén, alumíniumoxid, cellulózpor, kovaföld vagy más gyengén adszorbeáló anyagok hozzáadásával megszabadítható az esetleg visszamaradt sejt­anyagtól és más szilárd szennyezésektől. Elő­nyös módszer a sejtanyag zömének eltávolítása centrifugálással és a kapott folyadék szűrése. Az enzim tovább tisztítható a vizes oldat 3,0— 6,0, előnyösen 4,0—5,0 pH értékre való megsa­vanyításával, a csapadék kiszűrésével és az eredeti pH érték helyreállításával. A penicillinaciláz az így kapott sejtmentes és adott esetben részben tisztított vizes oldatokból fehérjékkel mérsékelten oldható komplexeket alkotó anyagokkal, például csersavakkal kivá­lasztható. A találmány szerinti eljárás egyik módosulata szerint az enzimoldatot 4—6, elő­nyösen 4,5—5,5 pH-nál 300—900 mg/kg végső koncentrációig vasionokkal komplexet alkotó kelátképző vegyületek, például etiléndiamintet­raecetsav jelenlétében csersavval kezeljük. A képződött enzim-csersavkomplex szokásos mó­don, például szűréssel vagy centrifugálással el­különíthető. Ezután kívánság esetén mossuk, szárítjuk, a vizet, például szárítással, nevezete­sen liófilizálással, vagy vízzel elegyedő szerves oldószerekkel, például acetonnal történő keze­léssel eltávolítjuk. A csersavas komplex alkal­mas az enzim tarolására és szárítására. Fel­használható közvetlenül is penicillinek, például benzilpenicillin oldalláncának eltávolítására. A csersavas csapadék penicillinaciláz-tartal­ma felszabadítható vizes oldatba a komplexnek 7—9, előnyösen 7,5—8,5 pH-nál vízben való ol­dásával. "Úgy is eljárhatunk, hogy a komplexet víznek és vízzel nem elegyedő oldószernek, például n-butanolnak a keverékével 4—7, elő­nyösen 4,5—5,5 pH-nál kezeljük. A csersav el­távolításának további módja abban áll, hogy a vízben szuszpendált enzim-csersavkomplexet anioncserélővel, például DEAE-cellulózzal ke­zeljük, ez megköti a csersavat, és az enzim a vízbe kerül. Az ezekhez a műveletekhez szüksé­ges víz mennyisége sokkal kisebb, mint az ere­deti enzimoldatok víztartalma, úgyhogy ilyen módon az enzim hatásosságának lényeges foko­zódása érhető el. A találmány szerinti eljárás keretében a ka­pott oldatok penicillinaciláz-tartalma ioncseré­lővel növelhető és tisztítható. Eszerint az enzi­met 3,5—6,0, előnyösen 4,0—5,0 pH értékre be­állított oldatának SE-Sephadex, karboximetil­cellulóz vagy CM-Sephadex kationos ioncseré­lővel töltött oszlopon való átbocsátásával ad­szorbeáltatjuk, vagy az ioncserélőt keverés közben az enzimoldathoz adjuk. Az aciláz az ioncserélőről felszabadítható egy 6,0—8,0 pH értékű pufferoldattal, például 0,2 mólos ammó­niumaeetáttal vagy trisz-hidroximetilammó­niumacetáttal való eluálással. Tisztább enzimkészítmények előállítására a szervetlen ionok és kis molekulasúlyú szennye­zések az enzimoldatokból vízzel szemben való dializálással távolíthatók el. Ugyanez érhető el az oldatnak, szükség esetén 50 G° alatti hőmér­sékleten 25—100 mg/ml koncentrációig valóbe­párlása után végzett gélszűrésével. Az előzőkben ismertetett műveletek bárme­lyikével kapott vizes oldatok igen alkalmasak közvetlenül természetes penicillinek oldalláncai­nak, különösen pedig benzilpenicillin oldallán­cának eltávolítására. Az ismertetett műveletekkel kapott enzim ki­nyerhető a vizes oldatból szilárd állapotban lió­filizálással, porlasztásos szárítással, vákuumban való bepárlással vagy kiesapással ismert mód­szerek szerint. Az elkülönített szilárd enzimnek nagy a fajlagos aktivitása, és nagyon alkalmas tárolásra és szállításra. Az ilyen szilárd, vízben oldható enzimkészítményeknek számos techni­kai előnye is van, mert lehetővé teszik, hogy. töményebb oldatokkal dolgozzunk, mint ame­lyeket a sejtszuszpenziókat alkalmazó ismert eljárásokban használnak. Az enzim elkülönítésének előnyös módja az enzimoldat liofilizálása —10 és 50, előnyösen 0 és 30 C° között vagy lebegtetéses szárítás leve­gőáramban 10—55, előnyösen 35—45 C°-on. A találmány szerinti eljárással készült tisztí­tott enzimek és enzimoldatok nagyon alkalma­sak és előnyösek 6-aminopenicillánsav előállí­tására penicillinek, különösen benzilpenicillin oldalláncának eltávolításával. A termékek ho­zama és tisztasága lényegesen nagyobb, mint ami eddig ismert eljárásokkal, E. coli sejtek szuszpenziójának alkalmazásával elérhető volt. Azt találtuk továbbá, hogy a találmány szerint készült 6-aminopenicillánsav nagyon kevés olyan allergen hatású fehérje jellegű szennyezést tar­talmaz, amelyek az E. Coli sejtek szuszpenziójá­val készült 6—APS készítményeket szennyezik. Ennek nagy a műszaki jelentősége, mert így lehe­tővé válik csökkent allergen hatású penicilli­nek előállítása a találmány szerinti eljárással készült 6—APS-ből közvetlenül, további tisztí­tó műveletek nélkül. Az ily módon előállítható csökkent allergen hatású penicillinek például az a-fenoxietilpenicillin, a-fenoxipropilpenicil­lin, 2,6-dimetoxifenilpenicillin, 3-(o-klórfenil)-5--metil-4-izoxazolilpenicillin, a-karbonilbenzil­penicillin, ct-azidobenzilpenicillin és ct-amino­benzilpenicillin. Az E. coli penicillinaciláz enzimje felhasznál­ható penicillinészterek, különösen a benzilpeni­cillin észterei oldalláncának eltávolítására. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással kapott enzimkészítmények igen alkalmasak er­re a célra, és hatásosabbak, mint az eddig használt E. coli sejtszuszpenziók. Megállapítot­tuk azt is, hogy a találmány szerinti enzimké­szítmények előnyösebben használhatók a ko­rábban használt sejtszuszpenzióknál penicilli­neknek 6—APS-ből és oldalláncos kiindulási anyagokból való enzimes szintézisére (W. K. Kaufmann és munkatársai: Antimicrobial Agents Ann. 2960, 1). ' 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents