161251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sejtmentes penicillinaciláz előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. II. 13. (AA—634) Nagy-Britannia-i elsőbbségei: 1968. II. 15. (7544/68); 1968. XII. 03. (57373/68) Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1973. december 31. 161251 Nemzetközi osztály: C 07 g 7/028. *«;ti«»* Feltaláló(k): Délin Per Staffan, Ekström Bertil Ake, Sjöberg Berndt Olof Harald, Thelin Karl Hugo, Nathorst-Westfelt Lars Solve, vegyészek, Södevtälje, Svédország Tulajdonos: Aktiebolaget Astra cég, Södertälje, Svédország Eljárás sejtmentes penicillinaciláz előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás penicilli­nek oldalláncait csökkent allergen hatású pe­nicillinek előállítására alkalmas 6-aminopenicil­lánsav (6-APS) keletkezése közben eltávolíta­ni képes sejtmentes enzimkészítmény előállítá­sára, tisztítására és elkülönítésére. Közelebbről a találmány egy enzimkészítménynek Escheri­chia coliból való előállítására és 6-APS-nek benzilpenicillinből való előállításához történő felhasználására vonatkozik. Ismeretes, hogy számos mikroorganizmus — baktérium és gomba — olyan enzimeket termel, amelyek képesek a penicillinek 6-helyzetében levő amidkötés hidrolizálására; ezeket általában penicillinacilázoknak vagy penicillinamidázok­nak nevezik [lásd J. M. T. Hamilton-Miller ösz­szefoglaló cikkét, Bacteriological Reviews 30, 761 (1966)]. Jelenleg 6-APS-nek az ipari előál­lítására általában az acílázt vagy amidázt tar­talmazó E. coli sejtek szuszpenzióját használják. Ezeknek az eljárásoknak azonban számos hát­rányuk van. Minthogy az enzim túlnyomórészt a sejteken belül van, a penicillinnek szükség­szerűen előbb be kell hatolnia a sejtekbe, hogy reagálni tudjon az enzimmel, aminek lassúbb reakció a következménye. Ezenkívül a törzs más enzimeket is tartalmazhat, amelyek hatás­talanít ják a penicillint vagy a 6-APS-t azáltal, hogy felhasítják a /J-laktámkötést, vagy szeny­nyezik a sejttenyészetet az ilyen enzimeket ter-10 15 20 25 30 melő organizmussal. Minthogy az aciláz csak igen kis része a sejttartalomnak, a teljes mikro­organizmusokat alkalmazó eljárásnak az is gyakorlati hátránya, hogy nagy mennyiségben kell olyan anyagot használni, amely hatástalan a folyamatban. A teljes mikroorganizmusok használata során tapasztalt további hátrány az, hogy egy továb­bi lépést kell ta félig szintetikus penicillinek előállítására szolgáló műveletsorozatokhoz kap­csolni, nevezetesen a mikroorganizmusnak a fo­lyékony reakcióterméktől való elválasztását (például szűréssel), amikor az eredeti oldallán­cot lehasították a bioszintetikus úton készült penicillinekről. További hátrány a penicillán­sav-veszteség, részben a sejteken való adszorp­ció, részben a sejt anyagcseréje közben termelt anyagok okozta degradáció következtében. Tel­jes sejteknek a 6-aminopenicillánsav bioszinte­tikus penicillinek előállítására való használata során felmerülő további nehézség az, hogy a savnak a lehasítási reakció egyéb termékétől való elválasztása igen körülményes. így például Batchelor és munkatársai [Lancet I., 1968,1175J azt tapasztalták, hogy a teljes sejtek alkalma­zásával kapott 6-APS emberben és állatokban veszedelmes allergen reakciók kiváltására ké­pes, fehérje jellegű szennyezéseket tartalmaz­hat. Ha ilyen szennyezett 6-APS-ből készülnek penicillinek, a szennyezések visszamaradhatnak 1R19F.1

Next

/
Thumbnails
Contents