161243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lúgos vegyszerekkel, különösen mésszel kezelet vizek stabilizálására

iai243 víz iontartalmát, és így nem jelentkezik további terhelés az ioncserélőn. A savas kezelést a víz szűrése előtt és/vagy után végezhetjük. A savat előnyösen szűrés előtt adjuk a kezelendő vízhez, ugyanis így a szűrő eltömődését is megakadályozhatjuk. A reaktort elhagyó vízhez adandó sav menynyiségét az egyes esetekben előkísérletekkel kell meghatározni. Vizsgálataink szerint a kis lúgfölösleget tartalmazó, vagy lúgfölösleget egyáltalán nem tartalmazó lágyított vízhez az utóreakciók megszüntetése érdekében nagyobb mennyiségű savat kell adni, mint a nagy lúgfölösleget tartalmazó lágyított vízhez. A találmány szerinti savas kezeléssel tehát nem a lágyított víz fölös lúgtartalmát közömbösítjük, hanem megfelelő körülményeket biztosítunk az utóreakciók visszaszorítására. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a víz keménységi foka a savas kezelés hatására nem nő, sőt egyes esetekben a savval kezelt víz keménysége kedvezőbb az azonos mpdon lágyított, savval azonban nem kezelt vízénél. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása anélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 13 NK° keménységű Dunavizet 0,2 kg/m3 mennyiségű mészhidráttal kezelünk, majd a vizet szűrjük. A szűrőt elhagyó víz keménysége 5,8 NK°, lúgossága: p=0,8; m=l,l (p=100 ml vízminta 0,1 n sósav-fogyasztása (ml) fenolftáléin indikátor jelenlétében; m=100 ml vízminta 0,1 n sósav-fogy^gztása (ml) metilnarancs indikátor jelenlétében, v.o. MSz 5200). A sgűrt vizet hidragénciklusú katiancserélőre végétjük, ég a kátjQncserélőről eltávozó, savas kémhatású víz (savtartalam: 2 mg^ekvivalens/liter) 10 %-át visszavezetjük a reaktort elhagyó, azonban még nem szűrt vízhez, A kationcserélt víz beadagolásét erélyes keverés közben végez-* zük, majd a savval kezelt vizet szűrjük. A szű'10 15 20 25 rőt elhagyó víz keménysége 5,4 NK°, lúgossága: p=QJ; m=0,75. A fenti módon kezelt vízzel fél évig üzemelő szűrő- és ioncserélő-berendezésekben semmiféle lerakódást vagy elszennyeződést nem észleltünk. A kezeletlen vízzel működő ioncserélő berendezések 1—2 hónap elteltével eltömődtek, és a szűrőberendezéseken jelentős mennyiségű vízkő-rlerakódás képződött. 2. példa 13 NK° keménységű Dunavizet 0,2 kg/m3 mennyiségű mészhidráttal kezelünk, majd a reaktort elhagyó vízhez 1 %o mennyiségű, 7,3 kg HCl/m3

koncentrációjú vizes sósavoldatot adunk. A szűrőt elhagyó víz keménysége és lúgossága megfelel az 1. példa 2. bekezdésében ismertetett vízminta adatainak. A fenti módon kezelt vízzel fél évig üzemelő szűrőberendezésekben semmiféle lerakódást v. elszennyeződést nem észleltünk. Szabadalmi igénypontok! 1. Eljárás lúgos vegyszerekkel, különösen mésszel kezelt vizek stabilizálására, azzal 30 jellemezve, hogy a lúgos vegyszerekkel kezelt vízhez keveredés biztosításával legalább 0,1 mg-ekvivalens/liter mennyiségű savat adunk, és a vizet legföljebb pH=7 értékig savanyítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí-35 tási módja, azzal jellemezve, hogy a savas kezelést a lúgos vegyszerekkel kezelt víz szűrése előtt végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 40 hogy savként híg vizes ásványi savat használunk fel. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy savként a hidrogénciklusú kationcserélőről 45 távozó vizet használjuk fel. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója Nyomda Zalaegerszeg 72 5716 — Felelős vezető: Szendről Ervin, 2