161236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás omega-homo-prosztaglandin - F - származékok előállítására

161 236 13 14 nátriumhidrogénkarbonát ily módon alkalmazva a proszfánsav-származék nátriumsójának oldatát eredményezi. Ha ez kívánatos, úgy a vizet elpáro­logtatva, vagy egy mérsékelten poláros, vízzel elegyedő oldószer, pl. rövid szénláncú alkanol vagy rövid szénláncú alkanon hozzáadásával szi­lárd szervetlen sót kapunk. Amin-só előállítása céljából az I., II. vagy III. általános képletű savat feloldjuk valamilyen mér­sékelten vagy kevéssé poláros alkalmas oldószer­ben. Az előbbiekre például az etanol, az aceton és az etilacetát szolgál, míg az utóbbiakra példa a dietiléter és a benzol. Ehhez az oldathoz az­után hozzáadjuk a kívánt kationnak megfelelő amint, legalább sztöchiometrikus mennyiségben. Amennyiben a keletkezett só nem válik ki, úgy azt rendszerint szilárd alakban megkapjuk vala­milyen kis polaritású elegyedő oldószer hozzáadá­sára vagy bepárlás útján. Ha az amin viszonylag illékony, az esetleges feleslegét bepárlással köny­nyen eltávolíthatjuk. A kevésbé illékony aminok­ból előnyösen sztöchiometrikus mennyiséget hasz­nálunk. Az olyan sókat, melyekben a kation egy kva­terner ammóniumcsoport, előállíthatjuk az I., II. vagy III. általános képletű savaknak vizes oldat­ban a megfelelő kvaterner ammóniumhidroxid sztöchiometrikus mennyiségével való keverésé­vel, ami után a vizet elpárologtatjuk. A találmányt a következő példák közelebbről megmagyarázzák: 1. példa. Omega-nor-PGF2l á (az I. általános képletben Rj, R2 és R3 = H, m = O és Z = — CH2 —CH 2 —). 900 mg nátriumbórhidrid 100 ml metanollal ké­szült szuszpenzióját kb. 5—10 °C hőmérsékleten 2 perc leforgása' alatt keverés közben részletek­ben hozzáadjuk 300 mg omega-nor-PGE2 -nek 30 ml metanollal készített, kb. 0'—5 °C-os oldatához. A keverést 0—5> °C-on 20 percig folytatjuk. Ez­után hagyjuk, hogy a reakcióelegy 25 °C-ra fel­melegedjen, és azt ezen a hőmérsékleten egy órán át keverjük. A kapott elegyet ezután bepárlással eredeti térfogatának 2 /3-ad részére betöményít­jük, 25 ml vízzel keverjük, és a metanol további eltávolítása céljából bepároljuk. A kapott vizes oldatot híg sósavval megsavanyítjuk, és három ízben dietiléterrel extraháljuk. Á dietiléteres ki­vonatokat egyesítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. így az amega-nor-PGF2 a- és ß-epi­merjének elegyét kapjuk. Az epimer savakból álló elegyet fordított fázisú megoszlásos kromatográf iának vetjük alá szilá­hizált diatomaföldön (Gas Chrom CLZ 100/120 mesh, az Applied Science Labs., State College, Pa. terméke), mozgó fázisként metanol-víz (516 ml—684 ml), álló fázisként izooktanol-kloroform "(60 ml—60 ml) elegyet használva. Az oszloptölte­tet (500 g) 45 ml álló fázissal összekeverjük, majd a mozgó fázissal képezett iszap formájában be­töltjük az oszlopba. Az epimer w-nor-PGF2 savak elegyét 15 ml álló fázisban oldjuk, és további 12 g oszloptöltettel keverjük. A kapott zagyot feltölt­jük az oszlopra, majd a mozgó fázissal eluálunk, 50 ml-es frakciókkal. Az w-nor-PGF2 ß epimert a 13.—24. frakciókban kapjuk, míg az a-epimer a 5 28.—37. frakcióban található. (A frakciók ható­anyag-tartalmát sima izmokon végzett kísérletek­kel ellenőrizzük.) A 13.—24. frakciókat egyesít­jük és bepároljuk; így w-nor-PGF2 s -t kapunk. Az 1. példa szerinti eljárást követjük, de az 10 a>-nor-PGE2 helyett co-nor-PGEi-et, co-nor-di­hidro-PGEj-et, <w-nor-PGE3 -at, co-homo-PGEi-et, a>-homo-PGE2 -t, co-homo-dihidro-PGEi-et, eo­-homo-PGE3-at, ezek közül bármelyiknek, illetve az (i)-nor-PGE2 -nek a metilészterét, bármelyik-15 nek, illetve az w-nor-PGEa-nek diacetátját és akármelyiknek, illetve az w-nor-PGE2 -nek a me­tilészter-diacetátját használjuk, és így rendre cü-nor-PGFi ß -t, w-nor-dihidro-PGFi ß -t, omega­-homo-PGF2/í-t, w-homo-dihidro-PGFi/S -t, tö-20 -homo-PGF3 ß -t, bármelyik előbbi PGF ß -analóg metilészterét és az w-nor-PGF2^ -metilésztert, bármelyik fenti PGF ß -analóg diacetátját és az tü-nor-PGF2Js-dÍ£cetátot és bármelyik előbbi PGF ^-analóg metilészterének diacetátját és az 25 o)-nor-PGF2 ß -metilészterének diacetátját kapjuk. 2. példa. Omega-nor-PGF2 ß -metilészter. (Az I. általános képletben Rí = metilgyök, R2 és R 3 = H, 30 m = O, Z = —CH2 —CH 2 —). 10 mg omega-nor-PGF2/ í -t feloldunk 1:1 me­tanol-dietiléter elegyben. Hozzáadjuk 1 g diazo­metán dietiléteres oldatát, majd az elegyet kb. 35 25 °C-on 5 percig állni hagyjuk. Ezután szárazra pároljuk a reakcióelegyet, és így az omega-nor­-PGF2 ß metilészterét kapjuk. A 2. példa szerinti eljárást követjük, de a di­azometán helyett diazoetánt, diazobutánt és 1-40 -diazo-2-etilhexánt használunk; így megfelelő etil-, butil- és 2-etilhexil-észtert kapunk. Ugyancsak a 2. példa szerinti eljárást követ­jük és az omega-nor-PGFi/S -t, omega-nor-di­hidro-PGFi ß -t, omega-nor-PGF3/S-t, omega-45 -homo-PGFi/í-t, omega-homo-PGF2j # -t, omega­-homo-dihidro-PGFi^ -t, omega-homo-PGF3 ß -t, ezeknek diacetátját vagy triacetátját, valamint az omega-PGF2ís diacetátját vagy triacetátját, to­vábbá az omega-nor-PGE2 -t, az omega-nor-50 -PGEi-et, omega-nor-dihidro-PGEi-et, omega­-nor-PGE3 -at, omega-homo-PGEi-et, omega-ho­mo-PGE2 -t, omega-homo-dihidro-PGEi-et, omega­-homo-PGE3 -at és ezek közül bármelyiknek a di­acetátját átalakítjuk a megfelelő metil-, etil-, 55 butil- vagy 2-etilhéxil-észterré. 3. példa. Omega-nor-PGF2 -triacetát. 60 (Az I. általános képletben Rí = H, R2 és R 3 = acetilgyök, m = O, Z= —CH2 —CH 2 —). 10 mg omega-nor-PGF2/ í -t 3 ml ecetsavanhid-65 riddel és 3 ml piridinnel keverjük, és az elegyet 7

Next

/
Thumbnails
Contents