161188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok levegőztetésére

161188 így pl. szennyvizek levegőztetésénél a felmelegedés következtében az iszap alaposabb baktériumos lebontását érjük el. A gyakorlatban ugyanis az iszapnak különben olyan hőmérséklete van, ami gyakran jóval a folyamathoz 5 optimálisan szükséges érték alatt marad. Télen viszonylag csekély hőmérsékletnövekedés is jobb tisztítási fokot eredményezhet. Haltenyésztő medencék levegőztetésénél kedvezőbb szaporodási feltételeket biztosíthatunk a téli idősza- 10 kokban. A találmány segítségével elkerüljük tehát, hogy különleges hűtőszerkezeteket kelljen alkalmazni a befúvatőszerkezeten, és emellett a motor kisebb lehet. Ez közvetlen gazdaságos- 15 sági megtakarításokat eredményez az előállításnál, ugyanakkor azonban a gépcsoport kezelhetősége is kedvezőbbé válik. Mivel a befúvatószerkezetek a vibrációval szemben a nagyobb keringetett folyadéktöme- 20 gek és magasabb fordulatszám esetén gyakran érzékenyek, a víz vibrációt csillapító hatása is érvényesül, így a csapágyakat és az egyéb géprészeket megkíméljük és élettartamuk megnövekszik. 25 Ismeretes, hogy ha a levegőt valamely levegőztetendő folyadékba beszívják, azzal a folyadékban vákuumot hoznak létre. Ez rendszerint süllyeszthető, propellerrel ellátott, áramlást létrehozó szerkezetekkel, vagy süllyeszthető szi- 30 vattyúval történik, amelynek kilépő sugara egy fúvókán van átvezetve. A nagy folyadéksebesség következtében, amit ezek a gépek hoznak létre, a nyomás a folyadékban kielégítő mértékben csökken ahhoz, hogy a légbeszívás be- 35 következzék. Ezeknek a gépeknek a megfelelő működése azonban attól függ, hogy a folyadéknak milyen nagy sebességet lehet biztosítani; az üzemeltetés azonban nagy teljesítmény veszteségekkel jár. Ezek a veszteségek részben a fo- 40 lyadékban fellépő áramlási veszteségekre vezethetők vissza, részben pedig arra, hogy az irányított áram a levegővel való keveredése következtében gyorsan kis fajsúlyúvá válik, és felfelé, a folyadékfelszín felé térül el. Ezáltal a 45 légbuborékok nagyon hamar felfelé, a folyadékfelszín felé emelkednek, és az érintkezési idő a levegő és a folyadék között megrövidül. Ezt a hátrányos jelenséget a találmány értelmében azáltal lehet elkerülni, hogy a levegőt 50 a befúvatószerkezet utján olyan nyomásúra sűrítjük össze, amely a nyugalmi állapotban levő folyadéknak a nyomását abban a mélységben, amelyben a levegőt befúvatjuk, meghaladja. A levegőt ezáltal oly módon lehet a folya- 55 dékba vezetni, hogy a folyadéktömeg lényegében nyugalmi állapotban maradjon. Egy rendkívül előnyös járulékos hatás, amit a találmány segítségével lehet elérni, abban jelentkezik, hogy a befúvatószerkezetek jelentős 60 levegőtömeget szállítanak, amely a befúvatószerkezetet annak lesüllyesztett állapotában körüláramolhatja, és a víznek a hangvezető tulajdonságait radikálisan megváltoztatja. A víz ilymódon úgy viselkedik, mint egy porózus közeg, 65 2 és minden egyes légbuborék határfelületén hangvisszaverődés lép fel. Ezt a hatást korábban a víz levegőztetésével összefüggésben nem vették figyelembe, vagy nem használták ki. A találmány szerinti berendezésnél ily módon olyan kezelt, azaz levegőztetett közeget alkalmazunk, amely a befúvatószerkezetre is kedvező hatást gyakorol, ennek a befúvatószerkezetnek, valamint a befúvatószerkezet meghajtómotorjának következtében fellépő zajoknak a hangtompítása, valamint a befűvatószerkezetben a vibráció csillapítása szempontjából is. Természetes vizekben a találmány a természet rendjébe gyakorlatilag észrevétlen beavatkozást tesz lehetővé. Ennek azért'> van nagy jelentősége, mert a természetes vizek mindinkább szennyeződnek, még a vízesések és a sebes folyású sellős szakaszok is, amelyek a vizet korábban hatásosan levegőztették, így azok helyett az oxigénbevitelhez elektromos energiát kell igénybe venni. A találmányt közelebbről a csatolt rajzok alapján ismertetjük, amelyek annak néhány kiviteli változatát tartalmazzák. A rajzokon az la. ábra egy, a vízfenékre süllyesztett befúvatószerkezetet mutat oldalnézetben; az lb. ábra ugyanennek a szerkezetnek a felülnézete; a 2. ábra függőleges metszetben mutatja egy, úszókra függesztett befúvatószerkezet egyik kiviteli változatát, amely tartályban van elhelyezve; a 3. ábra a kifúvócsőre felfüggesztett befúvatószerkezetet mutat; a 4. ábra oldalnézetben mutat egy befúvatószerkezetet, amely egy tartály fenéklemezén lábakon áll; az 5. ábra vízmentes meghajtótengelyű befúvatószerkezetet mutat, amely valamely természetes víz fenekén áll. Az la. és lb. ábrákon bemutatott befúvatószerkezet a saját súlya következtében a vízfenéken áll, pl. a talajon. A gépet egy elektromotor hajtja meg, amely a 2 golyóscsapágyakban van csapágyazva és vízzáróan van tokozva. A tengelyt a 3 tömítőszerkezet tömíti, és közvetlenül, vagy egy tengelykapcsoló segítségével a 4 befúvatószerkezettel van összekötve. Ez utóbbihoz egy szívócsövön vagy egy 5 szívótömlőn vezetjük hozzá a levegőt, amely szívótömlő a külső légtérrel áll kapcsolatban. Amikor szívótömlőt alkalmazunk, ezt a 6 úszóra rögzíthetjük abból a célból, hogy víz beszívását a tömlőbe megakadályozzuk. A tömlőt egy tengeralattjáró légszívó és kipufogócsövéhez hasonlóan vezethetjük, vagy fedéllel láthatjuk el, amely fröcskölésvédelemre alkalmasan van kialakítva. Ez a fröcskölésvédő szerkezet légszűrőt és esetleg hangtompítót is tartalmazhat. A befúvatőszerkezeten a 7 elemek, pl. porózus testek vannak rögzítve a levegőnek a vízben való elosztásához, amelyeken át a levegőt a