161168. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektrosztatikus képnek megfelelő feszültségváltozások létrehozására tűmatrixban

161168 9 10 léten egy 50 latens töltéskép van. Ha a 15 és 17 csíkok az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett anyagösszetételből vannak, akkor az 50 töltésképet például egy áramvezető felületen kisülést keltő töltőkészülék vagy hasonló révén egyenletes negatív töltésréteg felvitelével és ezt követően a töltött 13 síkfelületnek a sokszorosítani kívánt kép fénysugárképével való megvilágításával állítjuk elő. Az 5. ábrán vázolt kivitelnél feltételezzük, hogy az előzőleg töltött síkfelületre egy „A" betű képét vetítettük és ezáltal a töltést a megfelelő, 57 és 58 felületrészeken csökkentettük. Megjegyezzük, hogy ez a töltés csak a 15 csíkokon keresztül vezethető el, amely csíkok fényvillamosan vezető tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor a 17 csíkokra a beeső fénynek semmiféle hatása nincs. Ezáltal szükségképpen raszterszerű a 13 síkfelületen képzett töltéskép, mivel a töltést csak a váltakozva elhelyezett 15 csíkokon keresztül lehet elvezetni. Ez a jelenség azonban a berendezés használhatóságát nem csökkenti, mivel a létrehozott képet egy tűmatrixon keresztül adjuk tovább, amely nem folytonos kialakítású. Ezért a latens töltéskép raszter jellege következtében előálló felbontási veszteség nem nagyobb, mint maguk a tűk által létrehozott felbontóképességcsökkenés. Ezzel kapcsolatban felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy az 1. és 5. ábráknál nagymértékű nagyítást alkalmaztunk. A valóságban a tűk, főként ezek 9 végrészei rendkívül közel vannak egymáshoz. A latens 50 töltéskép hatása révén a feszültségváltozások a latens elektrosztatikus kép alakjával pontosabb egyezéssel állíthatók elő. Feltételezve, hogy a változtatható vezetőképességű 15 csíkok az ismertetett cinkoxid-összetételből állnak, az 57 és 58 felületrészeknek e csíkokon keresztüli, részbeni kisülése az e csíkokhoz tartozó 51 és 56 tűk feszültségének növelését okozza. Ez a negatív töltés részleges eltávolítása révén bekövetkező vezetőképesség-növekedés következménye, ami megfelel a 4. ábrán látható 31 ellenállás csökkenésének, minek eredményeként a 7a tűn a 25 áramforrás feszültségének nagyobb része van jelen, mint előzőleg. Az „A" betű képével való megvilágítás a matrix tűit úgy befolyásolja, hogy ezek 9a—9k végrészei a matrix feszültségeloszlásán belül ezt a betűt alakítják ki. Látható kép nyerése céljából a 11 síkfelületet xerográfiai árnyaló részecskékkel vagy hasonlókkal kell beporozni, úgy, hogy e részecskék a nagy elektromos feszültségű felületrészekhez tapadnak és ilyen módon az „A" betű képét láthatóvá teszik. Ez a kép azután egy dielektromos lapra, papírlapra vagy hasonlóra vihető át úgy, hogy e lapot a 11 síkfelülettel érintkezésbe hozzuk és e lap hátoldalári feszültség, illetve potenciál hatását hozzuk létre, amihez például egy áramvezető felületen kisülést keltő készüléket alkalmazunk. A xerográfiai technológiában ismert bármilyen •más eljárás is alkalmazható az előhívott képnek .11 síkfelületről egy másolatlapra való átviteléhez, így például a másolatlap egyik felülete lehet ragadós, aminek révén az átvitelt az előhívott képnek, porképnek e ragadós felülettel való nyomásos érintkezésbe hozásával végezzük. A latens kép az árnyaló részecskék 11 síkfelületre vitele révén láthatóvá tehető és további képátvitel nélkül, azonnal ki is értékelhető. A tűmatrix elektrosztatikus képmintája láthatóvá tételéhez és/vagy használatához alkalmazott eljárástól függetlenül az elektrosztatikus képminta addig marad a tűmatrixon, amíg az 50 töltéskép a 13 síkfelületen van. Ezért a tűmatrix 11 síkfelülete árnyaló részecskékkel vagy hasonlókkal korlátlan nagy számban előhívható, minek eredményeként korlátlan számú kimenő képet kapunk, amelyeket például átvitt porképek alakjában használhatunk fel. E használat folyamán a latens töltéskép semmilyen vonatkozásban nem romlik, értékéből semmiképpen nem veszít. Az előzőkben a találmányt olyan példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertettük, amelynél a váltakozva elhelyezett 15 és 17 csíkok az 1. ábrán feltünteti módon különböző anyagokból állnak. A találmány szerinti berendezés azonban könnyen kialakítható úgy is, hogy az állandó vezetőképességű és változó vezetőképességű részeket egy és azonos réteg váltakozva elhelyezkedő területrészei képezik. Ennek bemutatására a 2. ábrán olyan 3 lemezt szemléltetünk, amelyen egy egységes 45 réteg van, amelynek anyaga cinkoxid. Itt a 15 és 17 csíkoknak megfelelő, páronként elhelyezett csíkokat úgy alakítjuk ki, hogy a 45 réteg váltakozó, csík alakú részeire fényt elzáró 46 fedőcsíkokat viszünk fel. A fényt elzáró 46 fedőcsíkok olyan anyagból vannak, amely a beeső fényt hatásosan és erősen leárnyékolja, elzárja a fedőcsík alatti felülettől és előnyösen jó szigetelő. A legegyszerűbb esetekben szigetelő-szalagcsíkok használhatók, amelyek műanyag vagy gumi hordozó anyagból és erre felvitt ragasztórétegből állnak. Ezek a csíkok általában fekete színűek és ezáltal a fényt a szükséges módon elzárják, jól árnyékolnak. Más anyagok is hasonló módon alkalmazhatók, például alacsony olvadáspontú műanyagok, mint fenolformaldehid, amelybe megfelelő fényabszorbeáló szinezékanyag van keverve. Ha a 2. ábrán vázolt kivitelt az 5. ábrával kapcsolatban ismerteit módon alkalmazzuk, akkor első lépésként az egész 45 réteget — beleértve a fényt leárnyékoló, nem-vezető 46 fedőcsíkokat is — egyenletes feltöltés révén töltésréteggel látjuk el. Ha ezt követően egy kivetített képpel'világítjuk meg a 45 réteget, akkor a 45 rétegnek fény ellen nem árnyékolt részein egy latens töltéskép jön létre. Az árnyékolt részek változatlanok maradnak, minek következtében az előzőleg ezekre az árnyékolt rétegrészekre felvitt töltés megmarad. E töltés a félvezetőanyag árnyékolt rétegrészei alatti térfogatrészeit úgy befolyásolja, hogy ezek vezetőképessége az egyik ilyen térfogatrésztől a másikig lényegében nem változik. Egy ilyen térfogat-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5