161168. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektrosztatikus képnek megfelelő feszültségváltozások létrehozására tűmatrixban

3 más után következő, erőtér jelenlétében vezető félvezetőanyagból levő, elektrosztatikus kép ha­tására vezetőképességét változtató első csíkok­ból és állandó vezetőképességű második csíkok­ból álló rétege, az első csíkok és második csíkok közötti határvonalon levő, e csíkokkal elektro­mosan összekötött vezető tűkből képzett mát­rixa, továbbá az első és második csíkok hossza mentén ezek határvonalával párhuzamosan el­helyezett, áramforráshoz kapcsolt elektromos vezetői vannak, és hogy a tűk feszültségosztó osztáspontjában vannak, amely feszültségosztó a második csíkban levő állandó vezetőképességű áramútnak az első csíkban levő, az elektroszta­tikus kép alakjától függően változóan vezető áramúttal való sorbakapcsolásából áll. A találmány szerinti berendezés más jellem­zője, hogy a rétegnek legalább első csíkjai tá­roló félvezetőanyagból, előnyösen cinkoxidból vannak. A találmány további jellemzője, hogy az első csíkok fényérzékeny, erőtér jelenlétében félve­zető anyagból vannak, a második csíkok pedig nem-fény érzékeny ek. A találmány jellemzője az is, hogy az egész réteg tároló félvezetőanyagból áll, és hogy e ré­teg második csíkjain fényt átbocsátó fedőcsíkjai vannak. A találmány jellemzője végül, hogy az első és második csíkokból képzett rétegen elektro­sztatikus képet felfogó, nem-vezető fedőréteg van. Az erőtér jelenlétében vezető félvezetőanyag­ból levő csíkokban képalakban való megvilágí­tásnál az ezekre felvitt töltést elvezetjük, úgy­hogy e csíkok összeségében egy az optikai kép­nek megfelelő töltésképet hozunk létre, amely e csíkokban vezetőképesség-változásokat hoz létre. Ezeknek a képalaktól függő vezetőképes­ség-változásoknak következtében a matrix tűin a szomszédos csíkpárok tűi közötti feszültség­osztó hatás eredményeként olyan feszültségek lépnek fel, amelyek eloszlása az optikai kép alakjának felel meg. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni berendezéskivitelekkel kapcsolat­ban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos metszete, illetve perspektivikus nézete. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt berendezés egy kiviteli alakja, amelynél az erőtér jelenlétében vezető félvezetőréteg egységként van kialakít­va, és amelynél a fényérzékeny és nem-fényér­zékeny csíkokra való szükséges felosztást meg­határozott csíkoknak fénytől való elzárása ré­vén értük el. A 3. ábra az 1. ábrán vázolt berendezés egy részének nagyított méretarányú metszete. A 4. ábra a találmány szerinti berendezés ha­tását érzékeltető elektromos helyettesítő kapcso­lási vázlat. 1168 4 Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés révén nagyszámú másolat készítésére szolgáló módszert érzékeltető vázlat. A 6. ábra a találmány szerinti berendezésnek 5 olyan példaképpeni kiviteli alakját mutatja, amely főként nem-optikai bemenő képek átala­kítására alkalmas. A 7. ábra az 1. ábrán vázolt berendezés egy az 1. ábrától eltérő kiviteli alakját szemléltető 10 részletmetszet. A rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli ala­koknál a tűmatrix vezető tűin elektromos fe­szültség képzésére egy erőtér jelenlétében veze­tő félvezetőréteget alkalmazunk. Az ilyen erő-15 tér jelenlétében vezető félvezetőrétegeknek ál­talában az a tulajdonsága, hogy a rétegrészek vezetőképessége elektromos erőtér hatása révén változtatható. Bár a találmány szerinti berende­zéshez bármilyen erőtér jelenlétében vezető fél-20 vezetőréteg alkalmazható, mégis egy példakép­peni kiviteli alakot egy erőtér jelenlétében ve­zető félvezetőréteggel láttunk el, amely ezenkí­vül a felvitt töltést tartani tudja és ezt a ráeső fénytől függően elvezeti. Az ilyen tulajdonsá-25 gokkal rendelkező anyagokat a leírás további részében „tároló félvezető"-nek nevezzük és ké­sőbb még részletesen ismertetjük. A találmány egy példaképpeni kiviteli alak­jánál olyan képbeadó felületet alakítottunk ki, 30 amely páronként egymás mellett levő csíkokból áll, amely pároknál az egyik csík egy tároló fél­vezető anyagrétegből, a második csík pedig egy állandó ellenállású anyagrétegből áll. A felület töltése és a töltést követően egy optikai 35 képpel való megvilágítása után az első típusú csíkok összességében egy a megvilágító képnek megfelelő töltéskép jön létre. A képszerű elosz­lású töltésminta egy elektromos erőtér forrásául szolgál, amely a félvezetőanyag részeiben veze-40 tőképesség-változásokat okoz, mégpedig az elektromos erőtér nagyságától függően. A tű­matrix tűi az első és második fajtájú csíkok kö­zötti határolóvonalnál vannak és e csíkokkal elektromosan össze vannak kötve. Ha e csíkok 45 között elektromos potenciál, illetve feszültség jön létre, akkor a tűmatrix egy tűje elektromo­san egy feszültségosztó osztáspontján van, amely feszültségosztó egy második típusú csík által képzett vezető áramútnak — melynek ve­s0 zetőképessége állandó — és egy a rajta levő töltésnek megfelelően vezetőképes, első típusú csíkban levő vezető áramútnak sorbakapcsolá­sából áll. A különböző tűkön levő elektromos feszültséget az első típusú csík vezetőképessége 55 határozza meg, ami viszont az e csíkon levő töltéseloszlás és ezáltal az optikai bemenő kép révén jön létre. Az 1. ábrán a találmány alapgondolatát tar­talmazó kiviteli alakot tüntettük fel. A 3 lemez elsősorban szigetelőként, továbbá tartó alapként szolgál. E célra bármilyen eléggé szilárd, jó szigetelő, például üveg is alkalmazható. A 3 le­mezben szabályos távolságokra vezető 7 tűket 6r helyeztünk el, amelyek mátrixot képeznek. E 2

Next

/
Thumbnails
Contents