161149. lajstromszámú szabadalom • Gumiabroncs radiális vázzal

161149 3 4 ságra a merevítő peremhuzalok fölé vannak ve­zetve, és a találmány értelmében a réteg kábelei a) az oldallapnak a futófelületi réteggel szom­szédos zónájában külön-külön egy adott minő­ségű gumival vannak burkolva, de egymástól egy másik minőségű gumival vannak el­választva ; b) az oldallapnak a merevítő peremhuzallal szomszédos zónájában pedig azonos minőségű gumival vannak burkolva és egymástól elvá­lasztva. Egy kiviteli változatnál, amely különösen elő­nyösen alkalmazható olyan radiális vázszerke­zetű köpenyekhez, amelyekhez viszonylag nagy rugalmasságú anyagból készült kábeleket hasz­nálnak, a réteg kábelei viszonylag nagy rugal­massági moduluszú burkoló-gumival vannak körülvéve, de egymástól olyan közbenső gumiré­tegekkel vannak elválasztva, amelynek rugal­massági modulusza viszonylag kicsi az oldallap felső zónájában, és amely azonos az oldallap al­só zónájában levő burkoló-gumival. Az alsó zó­nában a burkoló-gumi és a szövetközti gumi azonos minőségű. A „modulusz" meghatározás, ebben a szöveg­ben, minden pontosabb megfogalmazás nélkül a gumi mechanikai viselkedését jelenti a gumiab­roncsban történő alkalmazásának a körülményei között. Ez a meghatározás egyaránt vonatkozik a gumiabroncsokban szokásos frekvenciák, hő­mérsékletek és deformációnagyság-típusok dina­mikus és statikus moduluszaira. Mindamellett a statikus rugalmassági modulusz 100% megnyú­lásnál és 20 C° hőmérsékleten általában elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban valamely keverék mechanikai viselkedését jellemezze: ténylegesen nem ismerünk olyan gumit, amelynek mechani­kai tulajdonságai teljesen eltérőek lennének, ha ugyanakkor a rugalmassági moduluszaik is nem lennének lényegesen eltérőek 100%-os megnyú­lásnál és 20 C° hőmérsékleten. A találmány tárgyát képezi annak a biztosítá­sára irányuló eljárás is, hogy az oldallapok fel­ső zónájában a kábeleket burkoló gumi és a ká­belek között elhelyezkedő gumi ugyanabban a rétegben eltérő minőségű legyen, és hogy ezek a gumi-anyagok azonos minőségűek legyenek az alsó zónában, és ennek az eljárásnak az a lénye­ge, hogy a gumiabroncs gyártása során egy adott minőségű gumiba kalanderezett, kábelek­ből álló réteg belsejében radiálisán egy másik mi­nőségű gumiréteget helyezünk el, és hogy a gu­miabroncs vulkanizálása során a réteg kábeleit megfeszítjük. Abban az esetben, ha a váz poliamid- vagy poliészter típusú anyagból készült kábelekből áll, a kábelek kontrakciója a vulkanizálási hő­mérsékleten elegendő ahhoz, hogy a kábeleket feszültség alá helyezze, és a merevítőhuzalok megnyúlt zónájában a kábelek megrövidítésével azok mozgását idézze elő az abroncs belsejének irányában, magával víve részlegesen azok kötő­gumiját is, és előidézve benyomódásukat a kü­lönböző minőségű gumirétegekbe. Természetesen, az említett váz-réteg kábelei­nek kötőgumi-minőségétől eltérő minőségű gu­miréteg maga alkothatja egy másik váz-réteg ká­beleinek kötőgumi-anyagát. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz 5 alapján ismertetjük részletesen, amely a talál­mány szerinti gumiabroncs egy előnyös kiviteli változatát tartalmazza. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti gumiab­roncs radiális metszetét tünteti fel; a 2. ábra nagyobb méretarányban mutat egy részmetszetet, amelyet az oldalfelület felső tartományában az 1. ábrán bejelölt II—II vonal szerint vettünk fel; a 3. ábra ugyancsak nagyobb méret­arányban tüntet fel egy részmetszetet, amelyet az oldalfelület alsó tartományá­ban az 1. ábrán a III—III vonal mentén vettünk fel. Az 1. ábrán a 10 hivatkozási számmal jelölt gumiabroncsot radiális metszetben láthatjuk, amelynek mérete 10,00—20, azaz névleges ter­helhetősége kb. 2,5 tonna. Ez a gumiabroncs a 11 radiális vázat tartal­mazza, amely három 12, 13, 14 kábelrétegből áll, a kábelek poliamidból készült 1680/3 minő­ségűek, és egyenként három 1680 denier finom­ságú pászmából állnak. A 11 váz két 15 mereví­tőhuzal körül van visszahajtva, és mindegyik ré­teg meg van hosszabbítva az oldalfelület belse­jének irányában, azaz felfelé. Az abroncs más­részt egy felső merevítő betétszerkezetet tartal­maz, amely az acélkábelekből álló 16—19 réte­gekből áll, és merevíti a 20 futófelület-réteget. A 2. és 3. ábrák metszetben tüntetik fel a 22 oldalfelületek belső szerkezetét — a metszeteket a vázszerkezet kábeleire merőlegesen vettük fel — a felső tartományban, azaz abban a tarto­mányban, amely kis távolságra helyezkedik el a futófelület-rétegtől, valamint az alsó tartomány­ban, azaz annak a 14 kábel-réteg 25 visszahaj­tási zónája végének a szomszédságában, amely a legmesszebbre van visszahajtva az oldallap-ré­tegben. A 2. ábrán egymás után láthatjuk a 31 gumi­réteget, amely a gumiabroncs belső burkolatát alkotja, a 32 gumiréteget, amely beágyazza a 12 és 13 kábelrétegek kábeleit és behatol a 14 ká­belréteg kábelei közé, a 33 kötő-gumiréteget, amely külön-külön körülveszi a 14 kábelréteg kábeleit, valamint a 34 gumiréteget, amely az oldallap gumianyagát alkotja. A találmány értelmében a 14 réteg kábeleit a 33 kötő-gumiréteg külön-külön körülveszi, amelynek minősége eltér a kábelek közötti gu­mianyag minőségétől, amely elválasztja egymás­tól a 14 réteg kábeleit. 32 gumiréteg, amely be­hatol a 14 réteg kábelei közé, a 12 és 13 rétegek kábeleinek a kalanderezőgumija. A 3. ábrán megfigyelhető, hogy a 14 réteg ká­belei, beleértve a 25 visszahajtási zónát is, a 33 kötőgumiban vannak elhelyezve, míg a 12 és 13 rétegek kábelei a 32 kötőgumiban helyezkednek el. A váz kábeleinek fent leírt elhelyezése a kü­lönböző kötőgumikhoz viszonyítva elsősorban 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents