161134. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált tienilkarbamidokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

9 óra hosszat forraljuk. Ezután leszűrjük, és szárazra bepároljuk. A félig szilárd maradékot dietiléterrel extraháljuk, az éteres kivonatot leszűrjük, és szárazra bepárolva 15 g 2-metoxikarboniltetrahidrotiofén-3-ketoximot kapunk barna olaj alakjában. A kiindulási anyagként használt 2-metoxikarboniltetrahidrotiofén-3-on Eastman és Woodward [J. Am. Chem. Soc. 68, 2229 (1946)] szerint készül metütioglikolátot piperidin jelenlétében metilakriláttal reagáltatva és az így kapott l,2'-dimetoxikarboniletilmetilszulfidot száraz dietiléterben 10—15°-on nátriummetoxiddal reagáltatva. 5. példa 17,5 g 2-metoxikarboniltien-3-il-izocianátot 200 ml toluolban oldunk, és az oldatba keverés közben 30 percig monometilamin gázáramot vezetünk, miközben a hőmérsékletet 10°-on tartjuk. Ezután az oldathoz aktívszenet adunk, leszűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. Az így kapott fehéres színű terméket benzolból átkristályosítva 10,0 ,g l-(2-metoxikarboniltien-3-il)-3-metilkarbamidqt kapunk. Olvadáspontja 141— 143°. A kiindulási anyagként használt 2-metoxikarboniltien-3-il-izocianát a következőképpen készül: 15 g 2-metoxikarbonil-3-aminotiofént feloldunk 200 ml toluolban, és az oldathoz keverés közben 10 ml cseppfolyós foszgént adunk, miközben a hőmérsékletet —5 és 0° között tartjuk. A keverést ezen a hőmérsékleten 30 percig folytatjuk, majd az oldatot szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. Ezután az oldatot vízfürdőn nitrogénatmoszférában a hidrogénklorid fejlődésének megszűntéig (kb. 18 óra) melegítjük. Az így kapott toluolos 2-metoxikarboniltien-3-ilizocianát oldat további kezelés nélkül felhasználható a következő műveletekben. 6. példa 5,0 g fenil-N-(2-metoxikarboniltien-3-il)-karbamátot feloldunk 20 ml forró metanolban, és az oldatot visszafolyatás közben 30 percig forraljuk, miközben monometilamin gázáramot vezetünk bele. Az oldószert vákuumban eltávolítva olajos maradékot kapunk, ezt benzolból kikristályosítjuk, majd 1:1 térfogatarányú xilolpetroléter (fp. 100—120°) elegyből átkristályosítva 1,5 g l-(2-metoxikarboniltien-3-il)-3-metilkarbamidot kapunk 139—140° olvadásponttal. A következő vegyületek analóg módon állíthatók elő: l-(2-metoxikarboniltien-3-il)-3-n-propilkarbamid, op. 105—106°, l-(2-metoxikarboniltien-3-il)-3-terc.-butilkarbamid, op. 126—127,5°, l-(2-metoxikarboniltien-3-il)-3-pentilkarbamid, op. 67—68°, 1 -(2-metoxikarboniltien-3-il)-3-allilkarbamid, op. 102—103° és l-(2-metoxikarboniltien-3-il)-3-ciklopropilkarbamid, op. 157—159°. 10 A felsorolt vegyületek előállítására kiindulási anyagként használt fenil-N-(2-metoxikarboniltien-3-il)-karbamát a következőképpen készül: 100 g 2-metoxikarbonil-3-aminotiofénnek, 450 ml acetonnak, 200 ml fenilklórformiátnak és 100 g nátriumkarbonátnak a keverékét visszafolyatás és keverés közben 10 óra hosszat forraljuk. A keveréket forrón leszűrve eltávolítjuk a szervetlen anyagot, és a szűredéket szárazra bepároljuk. A maradékot petroléterből (fp. 80—100°) átkristályosítva 98 g fenil-N-(2-metoxikarboniltien-3-il)-karbamátot kapunk 118—120°-on olvadó színtelen tűk alakjában. A találmány keretébe tartoznak azok a gyomirtás céljára használható készítmények, amelyek egy vagy több I általános képletű szubsztituált tienilkarbamidot és azzal előnyösen homogén elkeverve egy vagy több, gyomirtószer-készítményekben használható és az I általános képletű 20 vegyületekkel összeférő hordozó- vagy hígítóanyagot tartalmaznak. Homogén elkeverésen az I általános képletű vegyületeknek a többi összetevőben való oldását is értjük. Gyomirtószerkészítményeken tág értelemben nemcsak gyom-25 irtásra kész készítményeket, hanem használat előtt felhígítandó koncentrátumokat is értünk. Általában a készítmények 0,05—90 s% I képletű vegyületet tartalmaznak. A gyomirtószer-készítmények hordozót vagy „„ hígítót és felületaktív szert, például nedvesítő, diszpergáló vagy emulgáló szert is tartalmazhatnak. A találmány szerinti gyomirtószerkészítményekben levő felületaktív szerek ionos vagy nem ionos típusúak lehet-35 nek, például szulforicinoleátok, kvaterner ammóniumszármazékok, etilénoxid-kondenzátumokon alapuló termékek, például etilénoxidnak nónil- vagy oktilfenollal alkotott kandenzátumai, vagy anhidroszorbitoloknak a 40 szabad hidroxilcsoportok etilénoxiddal való éterifikálásával oldhatóvá tett karbonsavészterek, kénsavészterek és szulfonsavészterek alkálivagy földalkálisói, például dinonil- és dioktilnátriumszulfoszukcinátok, és nagy molekula-45 súlyú szulfonsavszármazékok alkáli- és földalkálisói, mint a nátrium- és kalciumlighoszulfonát. Alkalmas szilárd hordozók és hígítók például az alumíniumszilikát, talkum, kalcinált magnéziumoxid, kovaföld, trikalciumfoszfát, 50 parafapor, aktívkorom és agyagok, mint a koalin és a bentonit. A szilárd készítmények, mint a porok, granulátumok és nedvesíthető porok, előnyösen az I általános képletű vegyületeknek szilárd hígítókkal való összeőrlésével vagy a 55 szilárd hígítóknak vagy hordozóknak az I általános képletű vegyületek illó oldószerekkel készült oldatával való impregnálásával, az oldószer elpárologtatósával és szükség esetén az így kapott termék porrá őrlésével készülnek. Szem-60 esés készítmények előállítására az I képletű vegyületeket illó oldószerekben oldva szemcsés hordozókkal vagy szilárd hígítókkal abszorbeáltat juk, vagy a fent leírt módon készült poralakú készítményeket granuláljuk. A szilárd gyom-65 irtószerkészítmények, elsősorban a nedvesíthető 5